A rendkívül hektikus 2022-es és 2023-as évek után tavaly kicsit nyugodtabb volt a helyzet az élelmiszeriparban Magyarországon. Bár a járványok, az uniós politikai változások és a szomszédban zajló háború sok fejtörést, adott esetben komoly veszteségeket okoztak az ágazat szereplőinek, összességében elmondható, hogy a szektor teljesítménye javult, amire pedig már nagyon nagy szükség volt. Ezzel ugyanis nemcsak az ágazat szereplőinek teljesítménye, de a fogyasztási mutatók is emelkedésnek indulhatnak idén. De mi várható a 2025-ös évben? Hogyan látják a helyzetüket az ágazat szereplői? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a szakembereket.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke szerint számos uniós tagországot hozott nehéz helyzetbe az, hogy termeléskorlátozó szabályok bevezetése miatt az elmúlt öt évben csökkent a húsfogyasztás. A szakember szerint ennek következtében Nyugat-Európából folyamatosan szorul ki az állati termékelőállítás, miközben a fogyasztás a baromfihús esetében nő. Ha csökkent a termékelőállítás, miközben nő a kereslet, akkor piaci rések keletkeznek, ahová a termékkel rendelkező országok betörhetnek - mutatott rá a BTT elnöke.
A szakértő úgy látta, hogy az elmúlt időszakban a legdinamikusabb növekedést a közép-dél-európai régió könyvelhette el, mert néhány nyugat-európai már országban az ECC sztenderdet alkalmazták. Ennek következtében viszont felmerült az épülethiány problémája, ugyanis az ottani hatóságok nem adnak ki engedélyeket új épületek építésére. A termelés tehát eltolódik az említett régióra, ezért is nagyon jó, hogy erre csatlakozva hirdetik meg az új támogatási forrásokat, mert láthatóan lesz igény a termelésbővítésre - hívta fel a figyelmet Csorbai Attila. Mint mondta,
ha a termelő jó időben tud fejleszteni és beruházni, akkor kis túlzással kincsesbánya lehet az új kapacitás üzemeltetése, mert nálunk még lehetséges a termelési, feldolgozási kapacitás bővítése. Ez pedig az uniós önellátás biztosítását segíti elő. Bizakodó vagyok a támogatásokkal kapcsolatosan, bár az államigazgatásnak reálisan kell meghatároznia a pályázatoknál a kiválasztási szempontokat. Érdemes a banki minősítést, céges átvilágítást alapul venni, mert ez nagyon jó szűrő lehet a valóban megvalósítható pályázatok kiválasztásában.
A tavalyi évben is jelentős károkat okozott a madárinfluenza
Csorbai Attila az elmúlt időszak értékelése során a tavaly év első kilenc hónapját külön választaná az év utolsó negyedétől. Az első három negyedévben ugyanis nőtt a termelés és az értékesítés, a csirkehús iránt fix, tartós volt az uniós kereslet, amit az is segített, hogy az ukrán termékekre kvótát szabtak ki. Hasonló volt a helyzet a pulykahúsnál is - ez régóta nem fordult elő -, ahol keresleti piac alakult ki, mivel csökkent a lengyel és a hazai termelés is.
A víziszárnyas ágazatnál lényegesen árnyaltabb a kép: a hízott májtermelést leginkább az befolyásolja, hogy a franciák már vakcinázzák az állományukat, aminek az a következménye, hogy a korábban a termelésből kiesett 6-8 millió libát lassan visszapótolják, így önellátókká váltak. Ide már a magyar hízott libamájat nem tudjuk eladni, pedig a franciák voltak a legnagyobb vevőink
- mondta Csorbai Attila.
Új piac pedig csak igen korlátozottan áll rendelkezésre, mert a tavaszi és az őszi madárinfluenza miatt az ázsiai piacra nem szállíthatnak a magyar termelők. A BTT-nek és a gazdáknak közösen kell találnia olyan megoldást, ami a túlélést biztosítja. A szakember szerint az egyik ilyen megoldás az lehetne, ha a tavaszi és az őszi madárvonuláskor kötelező lenne zárt térben tartani a víziszárnyas állományokat, ezzel kivédve a vírusfertőzést.
A 2025-ös évet illetően a BTT elnöke kiemelte, hogy a termelési eredményeket a 2024-es utolsó negyedév teljesítménye fogja befolyásolni, és a legnagyobb kérdés az, hogy mekkora kárt okoz a madárinfluenza járvány az ágazatnak. Mert még ha sikerül is azt megfékezni, akkor sem tudják azokat az eredményeket elérni, amelyeket februárban megálmodtak az ágazat szereplői. Ennek oka, hogy a járvány okozta közvetlen károk nagyok, de nagyobbak lesznek a közvetett károk is. Az előző időszakban koncentráltabb volt a termelés, amit aztán a járvány miatt szétosztottak az ország több pontjára. Telepeket költöztettek el, új vármegyékben kezdtek termelni: ám ezzel nem oldódtak meg a problémák, ezért nő a közvetett kár mértéke. Csorbai Attila szerint mindazonáltal a hazai csirketermelés 2025-ben is a megszokott 5%-kal fog nőni, míg a pulyka esetében a stagnálás prognosztizálható. A pecsenye kacsa termelés kicsit madárinfluenza, és kínai import függő, s ha nem is 30-35 millió darab, de olyan 25-28 millió kacsa hizlalása várható idén. A hízott termékpályán a BTT elnöke csökkenéssel számol, mivel a húsliba egyre inkább csökkenő szegmense a baromfihúsnak, ugyanis az erősen szezonális termék: csak Márton napon nő meg iránta kereslet.
A tojáságazat is megérezte a járványt
Az idén ősszel kitörtn madárinfluenza-járvány Magyarországon a tojóállomány körülbelül 10%-át érintette. A szomszédos Szlovákiában viszont nagyon súlyos volt a helyzet, ott több százezer madarat érintett a vírus, de Lengyelországban is több millió madár volt érintett. Ez az év végére igencsak felhajtotta a tojásárakat - mondta el korábban az Agrárszektornak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke. A szakember azt is hozzátette, hogy 2024 végén ezért is lehetett jelentős emelkedést látni a nyári árakhoz képest, de azért azt figyelembe kell venni, hogy nagyon alacsony bázisról indultak a számok.
A Tojásszövetség alelnöke azt is elmondta, hogy a jelenlegi, ünnepek utáni időszakban idén is tapasztalható a szokásos kereslet-visszaesés. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen karácsony környékén akár 30-40%-kal is megnövekedhet a keresleti forgalom. Pákozd Gergely rámutatott, hogy
a január első hetei ennek megfelelően alacsonyabb forgalommal mennek, ettől függetlenül az állományok termelnek, tehát a készletek gyűlnek, és ilyenkor jellemzően látunk egy visszarendeződést a piacon az árban, tehát létrejön egyfajta korrekció. Azt viszont, hogy ez milyen mértékű lesz, azt mindig nagyon nehéz megmondani.
A jelenlegi helyzettel kapcsolatban Pákozd Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy az ősszel újra felütötte a fejét a madárinfluenza Magyarországon. A tojóállományokat egyelőre nem érinti, de ettől függetlenül azért kellő figyelemmel és óvatossággal és felkészültséggel kell eljárni minden termelőnek. A Tojásszövetség alelnöke portálunknak azt is elmondta, hogy Magyarországon lezajlott egy pályázati folyamat az állattartó telepek fejlesztésével kapcsolatosan, ezeknek a pályázatoknak az elbírálása jelenleg zajlik, ám Pákozd Gergely szerint kérdés, hogy hány nyertes lesz, mekkora beruházások fognak nyerni, és azok milyen idő alatt létesülnek meg, és akkor ennek megfelelően láthatunk majd visszarendeződést, illetve akár növekedést is a hazai termelésben.
Az uniós átlagnál jobban nőtt a tejtermelés hazánkban
Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a magyar tejtermelés jelentős eredményeket ért el: 2010 és 2020 között 20-25%-os növekedést mutatott. Bár a koronavírus-járvány, az infláció és az orosz-ukrán háború hatásai miatt 2020 és 2022 során 2,5%-os visszaesés volt tapasztalható, 2023-ban ismét pozitív fordulatot vett az ágazat: szeptemberben éves bázison 5,7%-kal nőtt a tejfelvásárlás Magyarországon, miközben az EU többi tagállamában stagnálás vagy csökkenés volt megfigyelhető - közölte a szakember.
A tejtermékekkel kapcsolatos médiafigyelem ugyanakkor gyakran torzító és félrevezető. Például „mérgező a tej” vagy „egészségesebb a borsótej” típusú címek jelennek meg, amelyek pontatlanok vagy félrevezetőek - magyarázta Harcz Zoltán, hozzátette, hogy a Tej Terméktanács ezért rendszeresen igyekszik helyreigazításokat elérni, és dokumentálja a médiával való kommunikációt. Az ágazat szereplői úgy vélik, hogy a nyereségesség és a növekedési potenciál fenntartása érdekében továbbra is elengedhetetlen az innováció és az alkalmazkodás. A jelenlegi eredmények alapján kijelenthető, hogy a magyar tejtermelők körében nincs pesszimista hangulat, zárta gondolatait, hangsúlyozva a szektor kitartását a globális kihívások közepette. A kerekasztal-beszélgetésen a szakértők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóságot és a hatékonyságot szem előtt tartva a tejiparban a zöld technológiák és az exportpiacok bővítése jelenthetik a hosszú távú siker kulcsát.
A pillanatnyilag jónak mondható tejárak ellenére, az elmúlt időszak gyenge árszintje, a toxinos kukorica kiesése, valamint a dráguló vitamin és munkaerő költségek miatt a termelők úgy várják a támogatásokat, mint az éhezők a falat kenyeret.
Globális szinten óriási a bizonytalanság az ágazatban
Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács tejtermelői társelnöke az Agrárszektornak elmondta, hogy a közös uniós piac részeként egy kicsit távolabbról, az EU-tól elindulva szükséges a hazai előrejelzésekbe bocsátkozni, különösen mivel Magyarország az uniós tejpiac 1-1,5%-át adja, így nem is tudja függetleníteni magát az uniós folyamatoktól. A szakember beszélt arról is, hogy a makrogazdasági fejlemények, az éghajlati viszonyok, az - elsősorban a folyamatban lévő orosz-ukrán háborúból és a közel-keleti konfliktusból fakadó - geopolitikai események és kereskedelmi kapcsolatok bizonytalansága továbbra is igen magas. Nem szűnnek az uniós aggodalmak a növekvő protekcionizmus, az állatbetegségek terjedése, Kína szubvencióellenes vizsgálata, valamint a tejtermelésnek az EU bizonyos területein történő potenciális csökkenése miatt.
Néhány kelet-európai tagállamban - ilyen Lengyelország is - még mindig megvan a potenciál a tejtermelés elmúlt években tapasztalt növekvő trendjének folytatására. Azok az országok ugyanakkor, például Hollandia, Belgium és Dánia, amelyek a korábbiakban az irányítói voltak a tejtermelés növekedésének, el fogják érni a termelékenység fejlődésének határait, mindemellett pedig az ambiciózusabb környezetvédelmi célokat is teljesíteniük kell. A kiskereskedelemben az inflációs krízis vége óta mérsékelt élénkülés figyelhető meg. A gazdasági válságokra adott válaszként a fogyasztók annak lehetőségét keresik, hogy hogyan tudnának minél kevesebbet költeni élelmiszere, ez pedig az olcsóbb vagy akciós termékek felé orientálja őket úgy, hogy közben nem engednek az élelmiszerek minőségével és biztonságával kapcsolatos elvárásaikból
- mutatott rá Istvánfalvi Miklós.
A következő időszakban is maradni fognak a magas nyerstej átlagárak
A Tej Terméktanács tejtermelői társelnöke beszélt arról is, hogy az EU nyerstej átlagára a következő évtizedben várhatóan jóval a 2022. előtti szint felett, de a 2021/22. évek rekordmagas árszintje alatt fog alakulni. Az uniós tejhozamok további emelkedése ellenére az uniós tejtermelés az elkövetkező években fordulóponthoz fog érni, amikor is a tejelő tehénállomány folyamatos csökkenését már nem lesz képes ellensúlyozni a tejhozamok növekedése, mindez pedig a feldolgozásra rendelkezésre álló tejmennyiség lassú csökkenését vetíti előre. Magyarországon az euróban kifejezett tejár június óta emelkedik, az utolsó ismert ár, a decemberi becslés, mely 46,64 EUR/kg.
Tavaly az első félévben a 164-166 forintos sávban mozgó hazai felvásárlási ár augusztus óta határozottan növekszik, novemberben újabb 5,1%-kal 192,17 Ft/kg-ra, 20%-kal az előző évi ár fölé emelkedett. A decemberi AKI átlagár 200,93 Ft/kg, mely 24%-ot nőtt egy év alatt. A kiviteli ár mindeközben mérsékeltebben, 2,8%-kal növekedve elérte novemberre a 233 Ft/kg-ot, amely az egy évvel korábbi kiviteli árnál 31%-kal magasabb és közelíti az eddigi rekordárat (235,99 Ft/kg). Decemberben ugyanakkor a kiviteli ár már 8,5%-kal 213,14 Ft/kg ra csökkent, amely még mindig több mint 23%-kal magasabb az egy évvel korábbi árnál, a felvásárlási árat pedig 6%-kal haladja meg. Az éves felvásárlási adatok szerint a felvásárlás 3, míg az export 4%-kal volt magasabb 2024/2023 viszonylatában.
Egyre több sajtot importál Magyarország
Az elmúlt két évben rendkívüli módon megemelkedett hazánk sajtimportja. 2023-ra közel 14%-kal nőtt az import mennyisége, míg 2024-ben a rendelkezésre álló 1-10. havi adatok alapján több mint 8%-os a növekedés. Fogyasztói folyadéktej importunkban szintén jelentős növekedés tapasztalható, 2023-ban 48%-kal több import tej érkezett hazánkba, míg az 1-10. havi adatok alapján 2023-ról 2024-re 26%-kal nőtt az import mennyisége.
Ezek a trendek ellentétesek mind a szakmai/ágazati célokkal, mind a magyar kormány hazai élelmiszeripari- és általános gazdaságfejlesztési terveivel
- mutatott rá Istvánfalvi Miklós.
A statisztikákat böngészve jól látszódik, hogy egyik szomszédos országban sincs hosszú távon elérhető olcsó nyerstej, és mivel a gyártási technológiák, a munkabérek, a csomagolóanyagok stb. gyakorlatilag azonosak, nem látjuk, hogy miként és honnan kerülhetnek elő néhány kamionnyi indokolatlanul olcsó import UHT tejjel egyes kalandor nagykereskedők. Eközben elméletileg a gyengülő forintnak is gátolnia kellene a legális importot. A november-december hónapokban 54,6 EUR/kg szinten gazdát cserélő német nyerstej árból is nehéz levezetni a hazainál olcsóbb német "áltrappista" importot.
Az ágazat szereplőinek tevekénységét egyéb tényezők is nehezítik, köztük a monopol helyzetben lévő szereplők brutális áremelései, mint például a kötelező nyerstej vizsgálati díjak 50%-os emelkedése, vagy az állati melléktermék begyűjtési, -kezelési szolgáltatás közel 100%-os emelése januártól. De tejtermelői jelzések alapján a víz 70, a szennyvíz díj 30% fölötti mértékben emelkedik, míg az először tavaly jelentkező, a tejfeldolgozóknak több 100 milliós kiadást jelentő EPR és szennyvízköltségek is itt vannak velünk idén is. Emellett a tejtermelőket komolyan érinti például az is, hogy a bevált, szorgalmas és nélkülözhetetlen indiai vendégmunkások tejtermelésben betöltött szerepe, jövője a legújabb kormányzati döntések okán komolyan megkérdőjeleződött - emlékeztetett Istvánfalvi Miklós
Az árakat és a forgalmat befolyásolni fogja az uniós piac alakulása, az EUR/Ft árfolyam, a hazai gazdaság alakulása, illetve az, hogy a lakosságnak mennyi pénze lesz tejet és tejtermékeket vásárolni. A tejtermelők és tejfeldolgozók nagy arányban pályáztak beruházási célokra a tavalyi évben, érezhető, hogy minél hamarabb szeretnék elindítani fejlesztéseiket.