A szolgáltatott automata adatok között szerepel a nyomás, a hőmérséklet, a légnedvesség, a szél, a csapadék, a talajhőmérséklet, valamint a felhőzet- és sugárzási adatok. Ez több paramétert jelent, mint az eddigi órás adatok esetében - jegyezték meg. Közölték azt is, ezeknek az adatoknak a nemzetközi cseréje az ultrarövid távú előrejelző rendszerek megbízhatóbb működését tudja jelentősen elősegíteni, nagyban hozzájárul a repülésmeteorológiai és az általános riasztásokhoz, az időjárási objektumok követéséhez. Emellett a minél szélesebb körben elérhető, egyre finomabb felbontású mérési adatok fontos szerepet játszanak az időjárási modellezésen belül az adatasszimilációban és az utófeldolgozási folyamatokban is.
Nem viccelt az időjárás: elképesztő rekordok dőltek meg Európában
A meteorológiai szolgálat arról is írt, hogy a Meteorológiai Világszervezet idén januárban indítja útjára a Globális alap-megfigyelőhálózatot (GBON), amelynek célja világszerte javítani az időjárási, éghajlati és hidrológiai szolgáltatások és produktumok minőségét. Megjegyezték: jelenleg még vannak olyan térségek, ahol hiányos, illetve javításra szorul a meteorológiai mérések térbeli lefedettsége. Ezt a hiányt kívánja kiküszöbölni a GBON, aminek köszönhetően egységes felszíni alapadatok lesznek elérhetőek kellő térbeli sűrűséggel, és ezeknek az időjárási modellekbe való beépítésével javul majd az időjárás-előrejelzések minősége. Ez a fejlesztés kiemelten támogatja az "Early Warnings for All" elnevezésű ENSZ-kezdeményezés megvalósítását is, amely célul tűzte ki, hogy öt éven belül a világon mindenkihez megbízható figyelmeztetések jussanak el.
