A 2022-es év elején a koronavírus-járvány utáni fellendülés ellátási és kereskedelmi zavarokhoz, valamint a nyersanyagárak és az inputköltségek növekedéséhez vezetett. Ukrajna orosz inváziója, valamint az EU Oroszország elleni szankciói pedig újabb és igen súlyos sokkhatást eredményeztek, ami tovább fokozta a mezőgazdasági piacokon és a globális élelmezés-biztonságban a kiszámíthatatlanságot - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az állattenyésztési ágazatok vonatkozásában általánosságban elmondható, hogy az unión belül a termelés volumenének és a húsfogyasztásnak a csökkenése várható. A húsfogyasztás visszaesése elsősorban EU népességének csökkenésével, a marha- és a sertéshúsfogyasztás folyamatos mérséklődésével, valamint az EU-ban tapasztalható fogyasztói- és táplálkozási szokások változásával magyarázható. Mindezek hatására összességében a teljes húsfogyasztás tekintetében enyhe, -1 kg/fő/év fogyasztás-csökkenés várható, így 2032-re az éves húsfogyasztás 66 kg/fő értéken alakulhat. Jelentősebb visszaesés a marha- (-0,8 kg/fő/év) és a sertéshús-fogyasztás (-1,3 kg/fő/év) tekintetében várható. A baromfiágazat lesz az egyetlen olyan állattenyésztési ágazat, amelynél mind a termelés, mind pedig a fogyasztás tekintetében bővülés várható. A baromfihús tekintetében 0,8 kg/fő/év fogyasztás emelkedést prognosztizálnak, mely köszönhető annak is, hogy a sertéshúst a fogyasztók egyre nagyobb arányban baromfihússal helyettesítik.

De mi a helyzet az EU-ban a kiskérődző ágazatban?

Az EU juh- és kecskehús termelése az előrejelzések szerint kis mértékben, évi 0,2%-kal növekedni fog. A juh- és kecskehús fogyasztás várhatóan stabilan 1,3 kg/fő/év értéken fog maradni 2032-ig. Az élő állatok exportja elsősorban a pénzügyi kockázatok és az állatjóléttel - és ezen belül is kiemelten a nagy távolságra történő, nyolc órát meghaladó szállításokkal - kapcsolatos aggályok miatt csökkenni fog. A húsexport várhatóan az Egyesült Királysággal és a közel-keleti partnerekkel folytatott kereskedelem konszolidációja és a további piacbővítések következtében javulni fog. Az Egyesült Királyságba irányuló export, amely az EU húsexportjának felét teszi ki, stabil marad. A juhhús behozatal helyzete előre láthatólag rövid távon helyreáll, azonban középtávon enyhén csökkenni fog. Az árak csökkenő tendenciát mutatnak, de magasabb szintet érnek el, mint a koronavírus-járvány alatti értékek voltak.

Ez várható az unió juh- és kecskehús termelése terén

Az EU bruttó hazai termelése a jelenlegi 629 ezer tonna értékről várhatóan 2032-re 645 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2012-2022. közötti időszakban tapasztalt -0,2%-os éves csökkenési mértéket követően 0,2%-os növekedést jelenthet, amelyet a termeléshez kötött jövedelemtámogatás, a globális kereslet-kínálati helyzet és a termelői árak javulása is eredményez. A termelés legjelentősebb része továbbra is néhány EU-tagállamban összpontosul majd, így a későbbiekben is várhatóan Spanyolország, Görögország, Franciaország, Írország és Románia fogja az EU teljes juh- és kecskehús termelésének, több mint kétharmadát adni.

Az Európai Unió kiskérődző importja várhatóan csökkenni, exportja pedig nőni fog

Az élő állatok importja az EU-ban 2032-re várhatóan 3 ezer tonnára csökken, mely a 2022. évi értékhez (4 ezer tonna) képest 3,9%-os mérséklődést jelent. Az élő állatok exportja az EU-ban 2032-re várhatóan 45 ezer tonnára csökken, mely a 2022. évi értékhez (50 ezer tonna) képest 1,9%-os mérséklődést jelent. A nettó termelés tekintetében 0,4%-os emelkedés várható, az a jelenlegi 583 ezer tonnáról, 603 ezer tonnára emelkedhet. Az EU juh- és kecskehús importja a magas ázsiai kereslet miatt várhatóan visszaesik, az export - első sorban a közel-keleti országok irányába - nőhet. A Brexit utáni kereskedelmi súrlódások mérséklődésének és a közel-keleti partnerekkel folytatott kereskedelem megszilárdítása és további bővítése hatására az EU-s juh- és kecskehús export várhatóan 2023-2024-ben növekedési pályára áll és a jelenlegi 45 ezer tonna értékről 2032-ra 60 ezer tonnára (1,9%) emelkedik.

Az Egyesült Királyság importja jelenleg az EU húsexportjának csaknem felét teszi ki és az várhatóan továbbra is stabil marad. Továbbra is nagy a bizonytalanság azonban az Egyesült Királyság és Ausztrália, valamint Új-Zéland közötti kereskedelmi megállapodásoknak az EU exportjára gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatosan. Az előrejelzés szerint az EU juh- és kecskehús importja rövid távon helyreáll, azonban az import a jelenlegi 139 ezer tonna értékről várhatóan 2032-re 122 ezer tonnára fog csökkenni, ami 1,3%-os visszaesést jelenthet.

Annak ellenére, hogy az EU továbbra is vonzó exportcélpont, Ausztrália és Új-Zéland előre láthatólag a könnyebben elérhető ázsiai piacokra fog összpontosítani. Míg Ausztrália előre láthatóan kitölti az EU új vámkontingensét, addig Új-Zéland termelési kapacitása valószínűleg nem lesz képes kiszolgálni az ázsiai és az európai piacokat egyaránt a termelékenység növekedés ellenére sem. A nettó hús kereskedelem tekintetében a 2012-2022. közötti időszakban tapasztalt 5,6%-os mérséklődést követően a 2022-2032. közötti időszakban további 3,6%-os visszaesés várható.

Hogy áll az EU a juh- és kecskehús fogyasztás terén?

A juh- és kecskehús fogyasztás várhatóan stabil marad az alacsony rendelkezésre állás és a viszonylag magas árak ellenére is fennálló tartós kereslet miatt. Általánosságban elmondható, hogy a juhhús fogyasztás kevésbé érzékeny az árváltozásokra, azonban azt a vallási ünnepekhez kapcsolódó, szezonális keresleti viszonyok alakulásai erőteljesen befolyásolhatják egy adott éven belül. A jelenlegi 67 kg/fő/év mennyiségű teljes húsfogyasztásból a juh- és kecskehús fogyasztás 1,3 kg/fő/év értéket tesz ki.

A juhhús árának várható alakulása

A 2021. és 2022. évi magas árak után az uniós árak várhatóan csökkenő tendenciát fognak mutatni, a 2012-2022. közötti időszakban tapasztalt 3,3%-os emelkedést követően a 2022-2032. közötti időszakban 1,0%-os visszaesés várható. A várható mérséklődés ellenére az árak továbbra is jelentősen magasabbak maradnak, mint a koronavírus-járvány előtti értékek. Továbbra is jelentős különbség marad az uniós árak, valamint a világpiaci árakat jelentősen befolyásoló új-zélandi és ausztráliai árak között, melyet e két ország alacsonyabb termelési- és munkaerőköltség szintje eredményez. Elmondható továbbá, hogy a globális piac részéről is kisebb nyomás nehezedik ezekre az országokra, mint az EU-ra. Az unió főbb import partnerországai mind az élő állat, mind pedig a hús tekintetében továbbra is a közel-keleti és észak-afrikai országok, valamint az Egyesült Királyság maradnak.