Európa-szerte számos, eltérő állattartási és termelési rendszer alakult ki, amelyeket nem lehet azonos módon megítélni, ezért erőteljes általánosítás lenne azt állítani, hogy az európai állattenyésztés egyértelműen az intenzifikáció felé mozdult el az elmúlt évtizedben - írja a NAK. Mit jelent az „intenzív” fogalma a mezőgazdaság szempontjából? Az “intenzív gazdálkodás” fogalmát nyilvános vitákban olyan gazdaságok jellemzésére szokták használni, ahol nagy létszámú állatállományokat tartanak, és amelyekben olyan módszereket alkalmaznak, amelyek a termelési költségek minimalizálása mellett a termelékenységet maximalizálják. Az állattenyésztési ágazatot gyakran hibáztatják a káros környezeti hatásaiért, a biológiai sokféleség csökkenéséért és az állatjóléti hiányosságok kapcsán.
Eldurvult a helyzet a magyar állattartóknál: sokan végleg feladták a harcot
Ha azonban az állattenyésztés és az állati termék-előállítás ”intenzívebbé válását” mélyrehatóbban megvizsgáljuk, akkor egyértelművé válik, hogy az intenzifikáció fogalmának pontos meghatározása nem is olyan egyszerű. Tehát, mielőtt az állattenyésztés intenzifikációjának kérdését vizsgáljuk, fontos megérteni, hogy ez a fogalom valójában mit is takar. Az intenzív gazdálkodás fogalma számos gazdálkodási területet magába foglalhat, a földhasználattól kezdve a kemikáliák, mezőgazdasági gépek használatán át az élőmunka-felhasználást, a technológiák szélesebb körű alkalmazását, vagy épp a takarmány- és vízkészlet hasznosítást. Mindezen gyakorlatok eltérő hatással lehetnek a környezetre, a biológiai sokféleségre és a társadalom szerkezetére. A különböző gazdálkodási gyakorlatok - köztük az intenzívnek minősítettek - előnyei és kihívásai nagyon összetettek.
Európa állattenyésztése valóban egyre intenzívebbé válik?
Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) egy olyan módszertant dolgozott ki, amely választ adhat erre a kérdésre. A gazdaságok input-intenzitását az alacsony, közepes és magas ráfordítással hasznosított földterületeknek a teljes hasznosított területek viszonylatában kifejezett arányával határozhatjuk meg. A gazdaság input-intenzitása tehát az egységnyi művelt földterületre vetített ráfordítások mértékétől függ. Az EU 27 tagállamára vonatkozóan 2022 júniusában közzétett, frissített adatok azt mutatták, hogy a nagy intenzitású gazdaságok által kezelt mezőgazdasági terület aránya 2020-ban a mezőgazdaságilag hasznosított területek teljes területének 37,5%-át tette ki, míg a közepes input-intenzitású gazdaságok által kezelt mezőgazdasági terület aránya 37,2%, az alacsony input-intenzitású gazdaságok által kezelt mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya pedig 25,3% volt.
Új korszak kezdődik a magyar mezőgazdaságban: erre jó, ha minden gazda felkészül
Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy az EU-ban alkalmazott állattenyésztési rendszerek jelentősen eltérnek a világ számos más részében alkalmazott gazdálkodási rendszerektől. Az intenzív gazdálkodási gyakorlatok azonban nem feltétlenül hatnak negatívan az állatjólétre vagy a környezetre, éppen ellenkezőleg, azok gyakran az állatok jobb gondozását és az erőforrás-felhasználás nagyobb hatékonyságát biztosítják!
Felelősségteljes antibiotikum-gazdálkodás kontra a lakosság tájékozottsága
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által közétett, az állatgyógyászati antimikrobiális szerek fogyasztásának európai felügyeletéről szóló éves jelentésének (ESVAC) adatai szerint az állatgyógyászatban alkalmazott antibiotikumok éves eladása az EU tagállamaiban és az EU, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás által közösen létrehozott Európai Gazdasági Térség (EGT) részes államaiban, valamint az Egyesült Királyságban 2011. és 2021. között átlagosan 47%-kal csökkent. Ezen csökkenési érték az eddig jelentett legalacsonyabb érték, mely néhány jelentős piaci szereplő esetében több mint 50%-os csökkenést takar. Ez az eredmény jól mutatja, hogy az állattenyésztési ágazat antibiotikum-gazdálkodásának javítására irányuló intézkedések nem voltak hiába valóak, és felhívja a figyelmet a felelősségteljes antibiotikum-felhasználás jelentőségére.
Az antimikrobiális rezisztenciáról szóló legutóbbi Eurobarométer-felmérés azonban meglehetősen aggasztó képet fest a lakosság ezen globális egészségügyi kihívással kapcsolatos ismereteiről. A felmérés adatai szerint például öt európai emberből közel három nincs tisztában azzal, hogy az antibiotikumok hozamfokozóként történő felhasználását - az antibiotikum-rezisztencia leküzdésére irányuló intézkedések keretében - már 2006-ban betiltották. Ez a több, mint másfél évtizede hatályban lévő tiltás sajnos még mindig kevéssé ismert a lakosság körében, a témában tehát még mindig óriási a tájékozatlanság. Fentieken túl elmondható az is, hogy csak minden második válaszadó volt tisztában azzal, hogy az antibiotikumok hatástalanok a vírusokkal szemben, és 10 európaiból mindössze csak 3 tudta, hogy az antibiotikumok indokolatlan használata hatástalanná teszi ezen készítményeket, növelve ezáltal az antibiotikum-rezisztencia kockázatát.
Teljesen átalakulhat az állattartás Európában: erről minden gazdának tudnia kell
Ezért fontos előmozdítani a felelősségteljes antibiotikum-gazdálkodást és minden lehetséges eszközzel segíteni az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet az úgynevezett ”One Health”, azaz az ”Egy Egészség” megközelítés mentén, elismerve a humán egészségügy, az állategészségügy és a környezet közötti kapcsolatokat. 2022-től az egész EU területén egységes és szigorú szabályok léptek életbe az antibiotikum-használattal, -nyilvántartással és -nyomonkövetéssel kapcsolatban, továbbá új uniós szabályokat fogadtak el egyes humán gyógyászatban alapvető fontosságú antimikrobiális szer állatgyógyászatban történő használatának tilalmára annak érdekében, hogy azok humán vonalon továbbra is hatékonyan alkalmazhatóak legyenek.
Mint ismeretes a "Termelőtől a fogyasztóig" stratégia célkitűzése értelmében legalább 50%-kal csökkenteni kell a haszonállat-tenyésztésben és az akvakúlturában felhasznált animikrobiális szerek értékesítését 2030-ig. A most kiadott jelentés volt az első, mely információkat tartalmazott arra vonatkozóan, hogy mindössze három év alatt, 2018-2021. között a 27 uniós tagállam 18%-os csökkentést ért el, ami a 2030-ra kitűzött 50%-os csökkentési cél körülbelül egyharmada. Összefoglalóan elmondható, hogy a pozitív eredmények az állatorvosok, a mezőgazdasági termelők és a gyógyszeripar antimikrobiális rezisztencia megelőzése érdekében történő antibiotikum-felhasználás csökkentésére irányuló közös erőfeszítéseit tükrözik. Azt is mutatja továbbá az antibiotikumok állatgyógyászatban való körültekintő alkalmazását előmozdító európai uniós szakpolitikai kezdeményezések és nemzeti kampányok pozitív hatást fejtenek ki.
-20220620.jpg)
