Egy nyilatkozó a HelloVidéknek elmondta, a legnagyobb nehézséget a takarmányok beszerzése jelenti. Mint fogalmazott, nemcsak az a gond, hogy közel a duplájára nőttek a takarmányok árai, hanem az is, hogy a minőségük is jelentősen romlott. Míg korábban az embernek kedve támadt volna beleharapni a széna vagy szalma bálába, ma már a kétszer olyan drága bála esetén is előfordul, hogy a felét ki kell dobni, mert penészes. Az elmondottak alapján a takarmányok mellett a rezsi, illetve a bértartás jelenti a legnagyobb gondot. Attila versenyügetőket tart, így ezek a lovak jelentősen hozzájárulnak a tartási költségeikhez, ám az energiaárak növekedése is így érezteti hatását.
Ezek az állatok teljesen eltűntek a magyar földekről: ezért mondtak le róluk a gazdák
Egy másik nyilatkozók, Anna is megerősítette, hogy a legnagyobb probléma szerintem a bértartások árának emelkedése, ami nálunk fél év alatt megduplázódott. Mivel ez egy fix havi kiadás, nagyon nehéz volt átállítani a költségvetést 50 ezer forintos kiadásról 100 ezresre. Értelemszerűen ez a növekedés a rezsiárak emelkedésének köszönhető, hiszen a lovarda fenntartása cseppet sem olcsó. Péter, aki szintén lótartó saját lovai mellett bértartással is foglalkozik. Kérdésünkre kifejtette, milyen tételek dobják meg a költségeiket.
A takarmányok már 1-2 éve elég nagy mértékben drágulnak, főleg az egyre szárazabb nyarak miatt, sokkal nehezebben beszerezhető a széna, szalma. Egy bálának az ára akár 2-2,5-szeresére drágult a nehezebb hozzáférés mellett, úgyhogy a bértartások is az utóbbi 2-3 évben nagyjából 15%-kal emelkedtek. Üzemeltetőként számolnunk kell azzal, hogy - főleg télen - a közösségi tereket, öltözőket be kell fűteni, illetve a jártatógépben és a fedelesben rengeteget ég a világítás a korai sötétség miatt, nagyon sok áram fogy. A pályák karbantartásához szükséges traktor és az egyéb mindennapi lovardai használatban lévő járgányok (például a trágyáskocsi) üzemanyagszükséglete is nagy, és ilyen árak mellett nem elhanyagolható kiadás.
Tényleg megérte traktorra váltani? Ezért tűntek el a lovak a magyar földekről
A felsoroltak mellett több megkérdezettünk is helytállónak nevezte, hogy a rezsiköltségek dobják meg nagyon a lovak fenntartási költségeit. A legelőkön folyamatosan működő villanypásztor, a szükséges gépek, illetve a fűtés komoly kiadásokat jelent. Mivel a lovardák zöme cégként van bejegyezve, piaci árat fizetnek az energiáért, és kevés támogatásra pályázhatnak. Többen nyilatkozták, hogy az egyéb, lovagláshoz szükséges felszerelések is drágultak, így - főleg a versenyzők - inkább lemondanak az új kiegészítők, ruhák vásárlásáról, és arra koncentrálnak, hogy a lovak megkapjanak minden szükséges felszerelést, tápot és takarmányt. A fentiek mellett nem elhanyagolható az állatorvos, illetve a patkolókovács díja sem. Előbbire esetileg, míg utóbbira rendszeresen szükség van. Arra a kérdésre, hogy a válság okozott-e a fenntartásban olyan kiadást, ami miatt szükségessé válik egy vagy több ló eladása, a megkérdezettek egyhangúan nemmel feleltek. Mindannyian megfigyelték, hogy több eladó ló van a piacon, ám véleményük között ez inkább azoknál a lótartóknál jellemző, akik munkaeszközként használják a lovaikat.
Ha valaki munkára használja a lovat, és az például lesántul és nem tud dolgozni, a drága állatorvosi kezelések miatt könnyebben dönthet az eladás mellett. A sportlovasok zöme családtagként, barátként tekint a lovára, sokkal nehezebben válik meg tőle, így a végsőkig igyekszik fenntartani az állatot. Természetesen mindkét választás érthető; az is, ha valaki a végletekig ragaszkodik a lóhoz, és az is, ha nem tudja felelősen fenntartani, ezért az eladás mellett dönt.
- nyilatkozta egyik megszólaló.
