Számos soha nem látott, negatív folyamattal kellett szembesülnünk, melyek egy része 2021-ről húzódott át. 200-500%-kal emelkedett a műtrágyák ára, 20-30%-kal a legtöbb növényvédőszer ára, 5-15-szörösére nőtt a gáz- és villamos energia ára, 15-20%-kal nőttek a munkabérek, a munkaerő ellátottság ugyanúgy rossz volt, mint a korábbi években
- kezdte a felsorolást Dr. Apáti Ferenc.
Itt vannak a friss számok: durván drágulnak ezek a termékek a mezőgazdaságban
Ám itt még mindig nem volt vége, hiszen az üzemanyagárak is jócskán megugrottak, ami a szállítási költségek emelkedését generálta. Az építőanyagok árában is 30 és 200% közötti emelkedés zajlott le, ami az elmúlt egy év vonatkozásában mintegy 40-80%-kal növelte az építési beruházások költségeit - de 2019-óta körülbelül a duplájára emelkedtek az építési költségek. Továbbá jelentősen emelkedtek a banki kamatok, 2-3%-ról 14-20%-ra, ami drágította a beruházások és forgóeszközök finanszírozását is. És bár az EU-s agrártámogatások megszerzése sosem forgott veszélyben, jelentős bizonytalanság övezte – különösen az államháztartás helyzete oldaláról - a 2023-2027-es időszak EU-s pénzeinek megszerzését is.
Eluralkodott a bizonytalanság
A munkaerő, az inputanyagok, az energia, az építőanyagok és a hitelek árának drasztikus emelkedése jelentős bizonytalanságot, sőt félelmet kelt, illetve keltett az ágazati szereplőkben, ami a beruházások visszafogására, és a túlélésre való összpontosításra ösztönzött. Ha mindez nem lenne elég, az időjárás is jókora pofont adott az egész ágazatnak:
El kellett szenvednünk az elmúlt száz év legaszályosabb nyarát, ami az öntözetlen kultúrák termését jelentős részben károsította vagy teljesen megsemmisítette, de még az öntözött állományokban is 10-30%-os terméskieséshez vezetett
- vélekedett a FruitVeB elnöke.
Ez is eljött: olyan dolog történhet a magyar földeken, amire még nem volt példa
Leáldozóban a csemegekukoricának és a zöldborsónak?
A szakember szerint a szektor talán legnagyobb problémája a csemegekukorica és a zöldborsó termelési nehézségei voltak 2022-ben. Az e két kultúrát - különösen a zöldborsót - érő, több éven keresztüli időjárási csapások, valamint a versenytárs növények (gabona és olajnövények) jó piaci pozíciói drasztikusan rontották a termelési kedvet. Jóllehet, a csemegekukorica és zöldborsó adja a hűtő- és konzerviparunk alapanyag-felvásárlásának 70-80%-át, így e két kultúra nélkül a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar összeomlik. Ugyanakkor a léipar sem volt jobb helyzetben: számos gyümölcsfajból nem volt elegendő alapanyag. Például a legnagyobb mennyiségben feldolgozott termék, az alma - pontosabban a léalma, melyből almasűrítményt állítanak elő -, a feldolgozóipari kapacitások mintegy 40-45%-ára volt elegendő. Az alapanyaghiány egyre inkább idült problémának látszik.
Jelenlegi hangulat és várakozások
A 2022. év IV. negyedévében pozitív jelenség volt a földgáz és az elektromos energia árának csökkenése, a műtrágyák árának jelentős mérséklődése. Befejeződött az MNB kamatemelési ciklusa is, bevezetésre került a kamatstop, melynek okán talán a pénzügyi piacokon is nagyobb nyugalomban lehet reménykedni. Az inflációs ráta (14,5%) is elmaradt a negatív várakozásainktól (20-25%). A forint lassú erősödése is reménykeltő. Mint megtudtuk, nagyon fontos tényező, hogy jelentősen lépett előre a megállapodás az EU-s pénzekért Magyarország és az EU között, ami az államháztartás egyensúlya irányában fennálló bizonytalanságot is mérsékelte.
Sokan nem ismerik a szabályokat: csak így vehetsz ma földet Magyarországon
A 2022. év nagyon nagy bizonytalansággal és kockázatokkal volt terhelt. Azonban a 2022. év utolsó negyedévében tapasztalt pozitív jelenségek az utóbbi 1-2 hónapban valamelyest mérsékelték a nagyon negatív hangulatot. Mint ahogyan egyes elemzők, úgy a szektorunk szereplői is reménykednek abban, hogy mégsem lesz nagyon hosszan elhúzódó és nagyon mély válság
- vélekedett a FruitVeB elnöke az ágazati várakozásokról.
Klíma, időjárás
A zöldségtermesztés eredményességét elsősorban a csapadékviszonyok, míg a gyümölcstermesztését ugyanez és a tavaszi fagyok fogják legjelentősebben meghatározni. Pozitív folyamat a zöldség-gyümölcs ágazat szempontjából (is) a bőséges téli csapadék, mely lassan teljesen feltölti a talaj vízkészleteit, melyben a nyári extrém aszály okán jelentős hiány alakult ki.
Nem látunk a jövőbe, lehetetlen megjósolni, hogy idén lesznek-e fagyok. Mindenesetre újra azzal az abnormális, bár egyre inkább megszokott folyamattal szembesülünk, hogy a tél borzasztóan enyhe. A lehűlés az utolsó pillanatban jött így január végén, különben a rövidebb hidegigényű fajok (különösen a kajszi és az őszibarack) vegetációja már megindult volna
- fogalmazott Dr. Apáti Ferenc.
Bármikor lecsaphat a fagy Magyarországra: így élhetik túl a növényeid a mínuszokat
Hozzátette, hogy a legnagyobb bizonytalanság a március közepe és május közepe közötti tavaszi fagyokban van, melyek az elmúlt években rendszeres, visszatérő „vendégeik” voltak, sőt, egy tavasz folyamán többször is. Ugyanakkor félő, hogy idén sem ússzák meg a kisebb-nagyobb tavaszi lehűléseket, pedig már nagyon jól jönne a gyümölcstermesztőknek egy fagymentes, jó évjárat - de ezek egyelőre csak kívánságok.
Az éves kultúrákkal „dolgozó” zöldségágazat idei termésére érdemi hatással nem lesz a tavalyi extrém aszályos időjárás, de a gyümölcstermesztők életét idén még a tavalyi aszály is jelentősen befolyásolni fogja: nagyon nagy bizonytalanság van ugyanis abban, hogy a tavalyi aszály és hőség után volt-e energiája a fáknak elegendő, jó kondíciójú virágrügyet differenciálni, vagyis kiszámíthatatlan a virágzás erőssége és ezzel együtt az idei termés is. Különösen az öntözetlen ültetvényekben vannak kérdőjelek - ami egyébként a 80 ezer hektáros ültetvényfelületük háromnegyede. Egyúttal fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy Európában mindenhol aszály volt, így nem feltétlenül kell idén az európai gyümölcstermesztésben rekordtermésekre számítani, különösen azon kultúráknál, amelyek tavaly nagy termést hoztak - mint például az alma. A moderált európai termés alapja a kiegyensúlyozottabb piaci viszonyoknak és a jobb áraknak.
Durván sokba kerül ennek a gyümölcsnek a termesztése: mégis csinálják a gazdák
Mi várható a termelésben?
A várható termésmennyiségekre januárban lehetetlen bármilyen becslést adni, így abba nem is mennék bele, inkább a termőterületek, a termelési kedv várható alakulásával foglalkoznék. A gabonafélék és az olajnövények ára jelentősen visszaesett a 2022. év IV. negyedévében, ami a növénytermesztőknek rossz, de javítja a szántóföldi zöldségnövények üzemen belüli versenyképességét a szántóföldi növénytermesztési kultúrákkal szemben. Különösen a két fő meghatározó szántóföldi ipari zöldségkultúránk (csemegekukorica, zöldborsó) vonatkozásában voltak jelentős félelmek abban, hogy a magas gabona- és olajnövény-árak miatt a hűtő- és konzerviparunk nem jut elegendő alapanyaghoz, de jelenleg úgy néz ki, hogy van némi remény arra, hogy az idei év könnyebb legyen. A két kultúra termőterülete együtt mintegy 55 ezer hektár.
Azt gondolom, hogy az intenzív zöldségkultúrák - ide sorolunk a csemegekukoricán és zöldborsón kívül minden más zöldségfélét, melyeket együttesen mintegy 30 ezer hektáron termelünk - termelői bázisa stabil, így a termőterületek - az előző évekhez képest - jelentősen nem fognak változni. Ahol azonban van esély csökkenésre, azok az élőmunkaigényes kultúrák (mint például a spárga), amelyekben az előző években nagy gondokat és károkat okozott a munkaerőhiány
- mondta lapunknak a FruitVeB elnöke.
Hihetetlen, de igaz: ennyiért melóznak a munkások a magyar állattartó telepeken
A gyümölcstermesztésben több éve tartó folyamat a termőterület csökkenése. A gyümölcstermesztésben a termelési kedv, illetve hangulat általában véve nagyon rossz. A folyamatos időjárási csapások, a gyakran nyomott - és a költségek emelkedését közel sem követő - értékesítési árak és a munkaerőhiány drasztikusan rontotta a termelési kedvet. Különösen azokban a gazdaságokban, melyekben már idősek és korszerűtlenek az ültetvények, illetve amelyekben idős a gazdálkodó és nincs utód, így nincs remény a gazdaság tovább vitelére. Azt gondolom, hogy idén is több ezer hektárral fog csökkenni a gyümölcstermő felület, míg a következő 2-3 évben tízezer hektáros nagyságrendeket fognak elérni az ültetvénykivágások.
A beruházásokat, fejlesztéseket pedig jelentősen fékezni fogja ezt a bizonytalan állapot. Összességében tehát elmondható, hogy a jövőre nézve akkor van a termelőknek esélye a versenyképes gazdálkodásra, amennyiben hatékonyan tudnak termelni és szervezetten értékesítenek. A hatékony termelés magas fajlagos hozamokat és a piac által megkívánt minőséget jelent, melynek alapja a korszerű szaktudás. Továbbá fontos kihangsúlyozni, hogy hatékonyan termelni a zöldségtermesztésben csak öntözött körülmények között vagy hajtatóberendezésekben lehet.
Az Agrárminisztérium terveiről vallott Nagy István: ez vár a magyar gazdákra
Az öntözésnek a gyümölcstermesztésben is úgymond alapnak kell lennie, gyümölcsfajtól és hasznosítási iránytól függetlenül, míg a frisspiaci célú gyümölcstermelésben a versenyképesség alapja lesz az öntözésen túlmenően a jéghálótakarás és a fagyvédelem. De egyes esetekben - például cseresznye, szamóca, málna - az esővédő fóliatakarás is. A jövőben a káros időjárási hatások ellen magas fokon védett, korszerű, intenzív ültetvények telepítésére kell törekednünk.
Mindezen túl a szervezettségben is jelentős előrelépésre van szüksége az ágazat szereplőinek. Általában nem a versenytársak vagy a vevők piaci magatartása, hanem a jelenlegi elaprózott értékesítésünk, a szervezetlenség lehet a legfőbb okozója annak, hogy gyakran 10-30%-kal alacsonyabb árakat kell elszenvedni, mint ami az adott piaci helyzetből „kihozható” lenne.
