A növényzet morfológiai (alaktani) hatásának feltárása régóta foglalkoztatja a kutatóközösséget. Számos terepi megfigyelés és laboratóriumi kísérlet is egyértelművé tette, hogy a part menti növényzetnek jelentős hatása lehet a folyók morfológiai folyamataira és emiatt a folyók geometriájára is. A megfigyelések alapján az az érdekes anomália rajzolódott ki, hogy a part menti növényzet megjelenésére egyes esetekben mederszűkülés, máskor szélesedés volt a reakció. A növényzet megjelenésének hatása tehát nem volt egyértelmű. Ennek tisztázása céljából Török Gergely és Gary Parker közös kutatási projektjükben egy 1D morfodinamikai modellt dolgozott ki, amelynek teszteléséhez esettanulmányra volt szükségük. Ezért kezdtek foglalkozni a növényzet okozta jellegzetességek feltárásával - írja az ELKH közleményében.
Erre senki sem számított: döbbenetes hírek érkeztek az Alföldről
A kutatók 175 folyószakasz morfológiai tulajdonságai alapján vizsgálták a part menti növényzet mederszélességre gyakorolt hatásának kérdéskörét. A világ különböző pontjairól származó vízfolyások part menti növényborítottságát műholdas felvételek segítségével határozták meg. Ezután kapcsolatot kerestek a különböző morfológiai jellemzők és a növényzet között. A modell alkalmazásával a különböző növényborítottsági osztályokhoz tartozó pontokra illesztett görbék meglepő magyarázatot adtak a part menti növényzet szerepére. A statisztikai analízis azt mutatta, hogy kohézív talaj (Sand-bed) esetén a növényzet megjelenésével és elburjánzásával a meder átlagos csúsztatófeszültsége csökken, ami mederszélesedéssel párosul. Ellenkező esetben, amennyiben a meder szemcsés (Gravel-bed) talajból épül fel, a parti növényzet elterjedésével a csúsztatófeszültség növekszik, ami miatt a meder egyre szűkebb lesz.
