A talajok általában 45% ásványi anyagot (homok, iszap, agyag), 5% szerves anyagot, 25% vizet és 25% levegőt tartalmaznak. A jó szerkezetes talaj pórustereiben - gondoljunk egy szivacsra, vagy kenyérdarabkára - „kötődik meg” a víz és a levegő. Az idő előrehaladtával a talajforgatással, a talaj nehézgépekkel történő keverésével, a talaj szervesanyagpótlásának hiányával folyamatosan csökken, és végül teljesen megszűnhetnek a hasznos pórusterek, így romlik a beszivárgás és felszámolódnak a biológiai ragasztók, amik biztosítják talajaink szerkezetét. Fentiek szerint tehát az összetartó erőt elveszejtő vázalkotókat elfújja a szél - írja a NAK.
Rejtély, mi lesz a magyar földeken: már csak ebben bízhatnak a termelők
A megoldás tehát ezen „por” alkotók „újraragasztása” a kalcium mellett szervesanyagokkal, mikróbákkal stb. A talajok szerkezetének stabilitása tehát részben biológiai, részben kémiai eredetű. Ott, ahol rendben van a kémia - a tápanyagok egyensúlya, a szerkezet szempontjából különösen a kalcium (Ca) és a magnézium (Mg) aránya fontos - és a biológia - megfelelő talajélet -, ott a talaj levegőellátása, víz- és tápanyag-gazdálkodása is jól működik. Hogyan növelhetjük a talajunk szervesanyagkészletét, javítsuk a biológiai életét? A szakirodalom és a már gyakorló gazdák véleménye alapján:
- Minimum 3-4 növény termesztését illesszük be a vetésforgóba.
- A talajművelés során a talajbolygatást minimalizáljuk, a művelési időpont talajállapottól függően válasszuk meg.
- Tarlómaradványokat lehetőleg tartsuk a táblán.
- A talajfedést biztosító növénykultúrák termesztése (zöld növényi borítottság, mulcs).
- Évelők termesztése.
- Szervestrágya - szennyvíziszap stb. - felhasználás.
Ezt sokan nem tudják: így lehet még egészségesebbé tenni a termőföldeket
A dús és váltakozó mélységbe hatoló és csaknem folyamatos gyökérzet biztosíthatja leginkább talajaink számára a megújulást, a megfelelő kondíciót, a megfelelő talajéletet, hiszen a talajaink egy élő közeget alkotnak, mely „olyan, mint a gyerek, etetni, s itatni kell”. Ezen túlmenően ne feledjük talajaink időnkénti mésztrágyázását, hiszen a kalciumnak fontos szerepe van a morzsalékos talajszerkezet kialakításában is. Fentiek miatt is fontos lehet a takarónövények alkalmazása a betakarítást követően, persze a lehulló csapadék talajba történő tárolása mellett.
Egyes területeken gazdálkodók véleménye szerint takarónövény után a főnövény tovább bírta a szárazságot, üdébbek, zöldebbek maradtak a növények, hiszen a gyökerek mélyebbre tudtak hatolni azokon a gyökércsatornákon, amelyeket a takarónövény készített elő. Persze a szakértők javaslata szerint egy nyári betakarítású növény (búza, repce stb.) után egy tavaszi növény (kukorica, napraforgó, szója stb.) elé takarónövényezzünk a mi éghajlati viszonyaink mellett. Az ősszel lekerülő kapások után egy tavaszi elé áttelelő keveréket tartanak megfelelőnek.
Súlyos jóslat érkezett a szakértőktől: kiderült, mi vár a magyar gazdákra 2023-ban
Amennyiben a szerkezetesség még adott, vagy már alakul újra, úgy azt tartsuk is fenn az alkalmazott agrotechnikákkal is:
- Menetszám, illetve haladási sebesség csökkentése
- Az erőgépek és művelőeszközök járókerekeinek taposásából eredő tömörödés csökkentése (alacsony-nyomású, széles gumiabroncsok használata).
- Mulcs alkalmazásával - csökken a talajra nehezedő nyomás, véd a nagyesők idején a talajszemcsék szétesésétől, táplálja a talajlakó élőlényeket, csökkenti a kipárolgást stb.
- Forgatás minimalizálására irányuló talajművelés.
Pár év múlva ténylegesen érezhető a hatása, de el kell kezdeni, hiszen alkalmazkodni kell a változatos időjáráshoz. Leírtakon túl megfontolandó a fasorok, fássávok létesítése fenntartása, hiszen természetes szélfogók, stabilizálják a mikroklímát, csökkentik a párolgást, hűtik a légkört. Fentiek elősegítik talajaink és vizeink helybentartását, és nem fújja el könnyedén a szél.
