Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója az MBH AgrárTrend Index bemutatóján elmondta, hogy bár a szektor szereplői most pozitívan látják a helyzetet, legfrissebb elemzésük is azt támasztja alá, hogy két fontos kérdés van az agráriumban: a klímaváltozás és a hatékonyságnövelés. A hazai mezőgazdaság szereplőinek fel kell készülniük mindkét témakörben, amelyre jó pénzügyi lehetőséget biztosítanak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának jelenlegi ciklusában rövidesen megnyíló mintegy 1500 milliárd forint értékű beruházási pályázatai, valamint a csökkenő kamatok miatt újból előtérbe kerülő banki finanszírozás - tette hozzá a szakember. Hollósi Dávid azt is kiemelte, hogy az elkövetkező időszakban azok a mezőgazdasági termelők lehetnek kedvezőbb helyzetben, akik okszerű gazdálkodást folytatva csökkentik önköltségeiket, és felkészülnek a klímaváltozás következményeire, többek között a csapadék hiányára vagy egyenlőtlen eloszlására. Jó eszköz lehet erre, ha alternatív növényeket is bevonnak a termesztésbe, vagy ha növelik az öntözést. Hozzátette, vannak olyan ágazatok, amelyek akár európai szinten is versenyképessé váltak azáltal, hogy szinte teljesen függetleníteni tudták a termelést az időjárástól, ilyen az üvegházas zöldségtermesztés, a brojlercsirke- és a sertéstenyésztés.
Az elkövetkező évek rekordösszegű beruházásai emiatt is kulcsfontosságúak lehetnek a magyar agrárium versenyképességének növelésében, amelyhez a csökkenő kamatpályák a beruházások szempontjából sokkal kedvezőbb kamatkörnyezetet teremthetnek. A kamattámogatás várható rendszere is azt a célt szolgálja, hogy minél több versenyképes beruházás valósuljon meg, stabil pénzügyi partnerként mi pedig arra kérjük ügyfeleinket, hogy a hatékony megvalósítás érdekében már a tervezés során vonjanak be minket
- mondta Hollósi Dávid.
Tovább közelít a kiegyensúlyozott növekedési szinthez az ágazat
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2024 első negyedévében 33,7 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2023 utolsó negyedévében mért 33,6 pont volt. A mostani érték a 2024 negyedik negyedévéhez képest 0,1 pontos, éves összehasonlításban viszont ezt jóval meghaladó, 3,9 pontos növekedést jelent. Az idei első negyedévben a vizsgált 12 termékpálya közül a baromfi és a sertés érte el a legmagasabb értéket, mindkét alágazat meghaladta az egyensúlyi szintnek tekintett 3-5%-os növekedési pályát, valamint - a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő - 35 pontot.
Január és március között a baromfitermékpálya helyzetértékelése javult a leginkább. Ez főként annak köszönhető, hogy mind az értékesítési, mind a beszerzési oldalon stabilizálódtak az árak, és bár számolni kellett a madárinfluenzával, egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz erős szezonja a kórokozónak
- fejtette ki Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.
Csapadékra várnak a szántóföldi növénytermesztők
A hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok helyzetértékelése összességében nem változott az előző negyedévhez képest. A tőzsdei értékesítési árak valamelyest erősödtek, ennek hátterében azonban elsősorban a kőolaj árának emelkedése áll. Az ágazat helyzetére két fontos globális tényező is hatással lesz az elkövetkező időszakban az MBH Bank szakértői szerint: egyrészt a fejlődő országok gabonaigénye, másrészt az El Nino alakulása.
A meleg, száraz időjárást okozó éghajlati jelenség enyhült az utóbbi időben, egyes előrejelzések szerint 80% az esély arra, hogy tavasszal véget is ér. Ez a globális mezőgazdaságot tekintve kedvező lenne, főként a termésmennyiség szempontjából. Európában ugyanakkor kialakulhat szárazság
- magyarázta Héjja Csaba.
A szántóföldi növénytermesztők helyzetértékelését befolyásolja, hogy Magyarországon egyelőre hiányzik a megfelelő mennyiségű csapadék, elsősorban a délkeleti régióban. Ahogy a szakember fogalmazott, ha nem kerül megfelelő mennyiségű víz a talajok felső rétegeibe, félő, hogy kevesebb lehet a termés. Az értékesítési árak pedig továbbra is alacsonyabbak a korábbinál. A termelés költségei valamennyivel csökkentek, a vetési munkálatok jól haladnak, de a talajokból nemcsak az idei, hanem három év csapadékmennyisége hiányzik Délkelet-Magyarországon. A májusi eső tényleg aranyat érhet.
Idén is az állattartók és -tenyésztők felé billenhet a mérleg
Az időjárással kapcsolatos aggodalmak a legeltető állattartók, így a húsmarhatenyésztők kilátásaira is befolyással vannak, számukra ugyanis létkérdés, hogy jó minőségű legelőkön tudják tartani az állatokat - mutattak rá az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői, hozzátéve, hogy a termékpálya helyzetértékelését a török piac gyengélkedéséről szóló hírek is rontották. Mint mondták,
Törökország a magyar húsmarha egyik fő exportpiaca, időnként azonban különböző okokból nehezebben elérhető. Most is egy ilyen időszak van, de vélhetően csak átmeneti jelleggel. Az árakat ugyanakkor ez lefelé hajtja.
Az állati termékeket előállító agrárvállalkozások összességében azonban továbbra is kedvezőbb helyzetben vannak, a tej- és a tojástermékpályán nem jelentkeztek zavarok az elemzők szerint, a baromfinál pedig közrejátszott a kilátások javulásában az értékesítés volumenének növekedése is, bár a nagy fogyasztási visszarendeződés még várat magára. Az elemzők mindezek alapján jelenleg úgy látják, 2024-ben is valószínűleg az állattartók és -tenyésztők felé billen majd a mérleg.
A pályázatok indulása élénkíti a piacot a kertészeteknél
A szabadföldi zöldségek termékpályáján a csemegekukorica és a zöldborsó esetében tapasztalt alacsonyabb értékesítési árak, illetve ugyancsak az „ország zöldségeskertjeként” számontartott délkeleti térségben hiányzó csapadék miatt romlottak a kilátások. Emellett a kínai csemegekukorica nyomja az európai piacot, ami kifejezetten kedvezőtlen a magyar termesztők számára. Az üvegházas kertészetek és a gyümölcstermesztők viszont már a vidékfejlesztési pályázatokra készülnek, utóbbi esetében pedig tovább javította a helyzetértékelést, hogy nem voltak durva fagyok. A szőlő-bor termékpályán alapvetően jók a kilátások, bár a lédig piacon van némi elmaradás a szokásos exportmennyiséghez képest.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztettek, hogy aki 2023-2027 között nem valósít meg egy komoly kapacitásnövelő fejlesztést, az 2030-ban vagy fel fog hagyni a tevékenységével, vagy értékesíteni fogja a cégét.
A hazai élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom a nyugati trendeket követi
Az Európai Unióban mintegy 5%-kal csökkent az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom, Németországban, Ausztriában és Magyarországon azonban ennél is nagyobb mértékű volt a visszaesés. Ezzel szemben Lengyelországban és Romániában nőtt a fogyasztás - ismertette Héjja Csaba. A szakember beszélt arról is, hogy a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben van egy általános konjunktúra-hiány.
