Jóval kisebb mértékben emelkedett bor és szőlő ára az agrár-, illetve feldolgozott mezőgazdasági és kertészeti termékek körében tapasztalható növekedéshez képest. Az áremelés elsősorban az új évjáratú boroknál volt jellemző - olvasható Világgazdaság oldalán. A 2022-es év utolsó negyedévét leíró Takarék AgrárTrend Indexben, az azt összeállító MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának szakértői szerint a szőlő-bor termékpálya helyzetét segítette, hogy tavaly erős volt a turizmus, ami növelte az eladásokat, de az orosz-ukrán háború közvetett hatásaként esetenként nehézséget okozott a palackbeszerzés.
A szőlőtermelők és a borászok számára ugyanakkor nemcsak a szomszédban tomboló háború, hanem a tavalyi történelmi aszály is nagy kihívást jelentett, amit tetézett a borárak körüli helyzet. Erről Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke beszélt nemrég egy rendezvényen. A köztestület tapasztalatai szerint ugyanis a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan növelték árrésüket, aminek következtében a fogyasztók a borárak növekedését tapasztalhatták, amiből azonban a magyar bortermelők nem tudtak részesülni - hangsúlyozta a szakember. A HT szerint indokolt lenne egy jelentősebb szőlőáremelés is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az látszik, hogy felgyorsult a borok polci árának emelkedése. Bár a KSH által figyelt termékek közel sem fedik le a teljes piacot, az egyéb borkategóriákban is érzékelhető az árak növekedése. A statisztikai hivatal az asztali bor kategóriában, 1,5-2 literes palackos kiszerelésben méri a fogyasztói árakat - külön a fehér-, illetve a vörösborokét, valamint az 1,75 literes palackos édes fehér pezsgőkét. Ezekben a kategóriákban 2021-ben még 4,9%-os, valamint 6,4%-os és 2,8!%-os volt az áremelkedés mértéke, tavaly pedig a figyelt fehérborok 13,5%-kal, a vörösek 15,1%-kal, a pezsgők pedig 12,8%-kal drágultak.
Ezek a mértékek valóban jóval alatta maradnak az általános élelmiszerpiaci drágulásnak, de a termelői értékesítési árakénak is. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára 9%-kal emelkedett tavaly, ezzel is csupán 24,9 ezer forintot ért el hektoliterenként. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ára 9%-kal mintegy 22 ezer forintra, a vörös- és rozéboroké pedig 7%-kal 28,7 ezer forintra nőtt, szintén egy hektoliterre vetítve.
A földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroknál az exportpiacokon sem sikerült nagy árnövekedést elérni, itt csupán 2%-kal 27,6 ezer forintra nőtt egy hektoliter ára, de az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési árának 5%-os emelkedése - amivel a hektoliterenkénti 24,6 ezer forint lett - sem nevezhető acélosnak, ahogyan az ugyanebbe a kategóriába tartozó vörös- és rozéborok 2%-os árnövekedése sem. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közé tartozó tokaji fehérborok termelői értékesítési átlagára ugyanakkor belföldön 20%-kal, az exportpiacokon pedig 19%-kal nőtt. Nominálisan viszont hatalmas különbség van az itthon és a külpiacokon elért átlagár között: belföldön 125,4 ezer, az exportpiacon viszont csupán 76,2 ezer forint a hektoliterenkénti átlagár.
Összességében mégis az látszik, hogy a belpiacinál nagyobb árnövekedést sikerült elérni az exportban, legalábbis a KSH első tíz havi adatait ismertető AKI-beszámoló szerint. Ez alapján Magyarország - gyöngyöző bor és pezsgő nélkül mért - bor-külkereskedelmi egyenlege mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt 2022-ben, az év elejétől október végéig, és mennyiségben 29%-kal, értékben pedig 28%-kal nőtt 2021 első tíz hónapjához képest. A borexport mennyisége és értéke is csaknem 27%-kal emelkedett: a 938,1 ezer hektoliteres kivitel 34,7 milliárd forint bevételt hozott. A külpiacon értékesített mennyiség 70%-át tették ki a lédig borok, ezek kivitele jóval az átlag fölött, 47%-kal, 660,1 ezer hektoliterre növekedett. A palackos borok kiszállítása 4%-kal, 278 ezer hektoliterre csökkent, míg a kivitel értéke majdnem 10%-kal 18,9 milliárd forintra emelkedett. Az ugyanakkor nem változott, hogy a külpiacokon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel mintegy 86%-át tették ki a tavalyi év első tíz hónapjában. Az exporténál kisebb mértékben - az egy évvel azelőttihez mérve 2%-kal, közel 54 ezer hektoliterre - nőtt tavaly október végéig Magyarország borimportja. A behozott borok szinte teljes egészében palackos kiszerelésűek voltak, a lédig import csupán 580 hektolitert tett ki, a behozatal összértéke pedig 21%-kal, 3,6 milliárd forintra emelkedett.
