Bár a WPTC (World Processing Tomato Council) csak a február 14-én, a napfényes Sacramentóban megrendezett ülését követően adja majd ki a 2023-as évre vonatkozó hivatalos termés-előrejelzését, az első adatok szerint az AMITOM tagországok termelése valamivel több, mint 900 ezer tonnával fog nőni, Kaliforniában pedig csaknem 1,7 millió tonnával várnak többet a 2022-es mennyiségnél. A déli félteke országaiban a napokban kezdődik a betakarítás, itt a növekedés szerényebb mértékű - olvasható a FruitVeB oldalán.
Magyarországon a 2022-es 80 ezer tonna körüli termést követően a WPTC az idei szezonra 100 ezer tonna körüli termést, illetve az árak emelkedését prognosztizálja.
Algériában az idei szezonban 2,5-2,7 millió tonna közötti országos paradicsomtermés valószínűsíthető, amelynek 50-60%-a kerülhet feldolgozásra, így a WPTC 1,35 millió tonnás termést valószínűsít.
Egyiptomban a téli betakarítás csúcspontja zajlik, és egyelőre a minőség mind Brix, mind színeződés tekintetében jónak tűnik, a WPTC becslése szerint 500 ezer tonna körüli volumen várható.
Franciaországban jelenleg a tavalyinál valamivel nagyobb, 150 ezer tonna körüli termés valószínűsíthető.
Mivel Görögországban a 2022-es évben az alternatív kultúrák jóval kevésbé bizonyultak jövedelmezőnek a vártnál, a feldolgozók remélik, hogy idén nagyobb területekre tudnak szerződni a termelőkkel, és 420 ezer tonna körüli termést dolgozhatnak fel. A garantált áras szerződések jelenleg 130-140 euró/tonna (51-55 ezer Ft/tonna) körül köttetnek.
Olaszországban a jelenlegi becslések szerint 5,7 millió tonna körüli termésre szerződnek majd a feldolgozók. A déli országrészben a víztározók tele vannak, így remélhető, hogy a vízkészletek elegendőek lesznek. Északon több hóra lenne szükség ahhoz, hogy a szezon vízigénye biztosított legyen. Az ártárgyalások még folyamatban vannak, egyelőre nem született megállapodás: a feldolgozók kezdeti ajánlata 126 euró/tonna (49 ezer Ft/tonna) volt, ami elég távolinak tűnik a termelők szerint elfogadható 155 euró/tonna (60 ezer Ft/tonna) átvételi ártól.
A rengeteg csapadék miatt Portugáliában ebben a szezonban előreláthatólag nem lesz gond az öntözővíz mennyiségével. Mivel a termelők itt is magasabb árakat szeretnének kiharcolni, a tárgyalások még nem értek véget. A szerződések bejelentési határidejét is március közepére tolták ki a szokásos február közepi dátumról. A WPTC korai becslése szerint 1,4-1,5 millió tonna közötti termés várható.
Oroszországban a hagyományos nagy termelő körzetekben (Nalcsik, Asztrahán, Volgográd régiók) 8 ezer hektár környékén várható a termőterület, ami az előző évi terméshez igen hasonló, 650 ezer tonnás volument valószínűsít.
Spanyolországban lényegesen javultak a vízellátottsági viszonyok Extremadura körzetében, de még mindig csak körülbelül 80%-án állnak a szezon során valószínűsíthetően felmerülő vízigénynek, és még ez is elmarad az előző évek induló szintjétől. Andalúziában viszont a tavalyi rekordalacsony szintnél is rosszabb a helyzet, ezért igen nehéz prognózist megfogalmazni. A WPTC úgy véli, hogy ha Andalúziában nem javulnak a körülmények, 2,6 millió tonnás termésre lehet számítani. A szerződéses árakat február 14-éig kell nyilvánosságra hozni, jelenleg a termelők követelése 165 euró/tonna (64 ezer Ft/kg).
Ami Törökországot illeti, a déli országrészben a gazdák a tavalyi évben gyapot termesztésére álltak át, ám csalatkozniuk kellett a kultúra jövedelmezőségében, így várhatóan a kieső területek legalább egy része vissza fog pártolni az ipari paradicsomhoz. Itt az ártárgyalások majd csak akkor kezdődnek meg, ha a feldolgozók megteszik első árajánlataikat.
Tunéziában a rendkívül súlyos aszály miatt a mezőgazdasági minisztérium megtiltotta az idényzöldségek termesztését minden olyan öntözött területen, ahol szántóföldi növények termeszthetők. A rendelkezés alól csak az északi és a középső országrész egyes nagy, magánkézben lévő gazdaságai kaptak kivételt, de a jelenlegi 12 ezer hektáros, 600 ezer tonna körüli termés a lehető legderűlátóbb prognózis.
Az Egyesült Államokban a január 25-én kiadott California Processing Tomato Report adatai szerint a kaliforniai feldolgozók eddig 11,25 millió tonna ipari paradicsomra szerződtek le, amit 18%-os növekedés a tavaly augusztusi jelentésben várt 9,5 millió tonnás szerződéses volumenhez képest. A becsült területnövekedés 8%, ami 100,3 ezer hektáros területet jelent a tavalyi 92,7 ezer hektár után. A beszállítói szerződések alapján becsült termésátlag várhatóan 113 tonna/hektár körül alakul majd.
És mi várható a déli félteke országaiban?
Argentínában San Juan környékén január 3-5. között kezdődtek meg a betakarítási munkálatok 100 tonna/ha körüli, elfogadhatónak tekinthető hozamokkal. A termés a száraz idényhez képest jónak tűnik. A teljes argentin termőterület 8200 hektár, ennek alapján 665 ezer tonnás volumen prognosztizálható.
Ausztráliában rendkívül rosszul alakul a szezon eddigi része: a folyamatos esőzések minden termesztő régiót érintenek, októberben áradások borotváltak le telepített állományokat, az idény korai szakasz pedig túl hideg volt a növények számára, ráadásul az erős szél és az esőzések tovább késleltették az ültetést. A prognózisokban szereplő számok jelentősen csökkentek, a jelenlegi helyzet szerint 1631 hektárról 139,4 ezer tonnás termést takarítanak majd be, a munkálatok február 15. körül kezdődnek meg.
Chilében január végén, a szokásosnál pár nappal korábban kezdődött meg a betakarítás, ami az előrejelzések szerint 1,15 millió tonna termést ígér, szemben az októberi, 1,3 millió tonnás prognózissal. A becsléseket a decemberi erős hőhullámok miatt kellett mérsékelni.
A Dél-afrikai Köztársaságban a 2023-a szezonra 2 ezer hektár körüli területről 152 ezer tonnás termést valószínűsít a WPTC. A nyári termelés már januárban megkezdődött, és áprilisban fejeződik be. A hozamok 100 tonna/hektár körül alakulnak, és eddig a szezon jól halad, a viszonylagos szárazság segíti a betakarítást. A téli területek 25%-án még csak ültetnek, itt az idény áprilistól szeptemberig húzódik, általában 70-75 tonna/hektár körüli hozamokkal. Érdekesség, hogy érkeztek hírek olyan feldolgozókról, akik idén nem szerződtek le előre a termelőkkel, azaz megkockáztatják, hogy a szabad piacról szerzik majd be az alapanyagot.
