Óriási problémával szembesülhetünk, abban lehet bízni, hogy most valóban beköszönt az az időjárás, amiben még a nyugalmi állapotba vissza tudnak térni akár a szántóföldi növények, akár a kertészeti kultúrák. Hiszen, mint már az utóbbi években megszokhattuk, márciusban és áprilisban is megérkezhet a fagy, amit senki se vár. Jelenleg az lenne a normális, ha 20 centi hó lenne - 5 fokkal. Így a kártevők is csökkennének, a kontinentális klímához szokott növények, állatok és emberek szempontjából is jó lenne. Az lenne a legideálisabb, ha a természet megtalálná önmagát - mindez azonban egyelőre csak vágy, és nem a tények (sajnos).
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közléséből kiderült, hogy a szokatlanul enyhe időjárás jelentős csapadékkal párosult, ami a talajok telítettségét kellően növeli a nagy fokú aszályt követően. Sok esetben tapasztalható, hogy a felső réteg számos helyen telítetté vált, azonban jó néhány területen az alsóbb rétegek esetében még mindig szárazsággal találkozunk. Az enyhe idő következtében a termoindukció hatására az őszi kalászosok vernalizációja romlik, mely a generatív szakaszt ronthatja. A korán elvetett állományok esetében ez a folyamat viszont már decemberben lezajlódott, így a fotoperiodusok, a megfelelő hosszú nappali megvilágítás kedveznek a fejlődésnek.
Jelentősebb probléma inkább a károsítók megjelenése, főként az őszi káposztarepce esetében a repce szárormányos, mely ellen a vízborított területeken nehéz a védekezés. Az őszi kalászosok esetében a vírusvektorok és néhány levélbetegség már komoly problémát okozhat a hőmérséklet és csapadék függvényében. A NAK egy nagyon fontos dologra felhívta a termelők figyelmét: amennyiben 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodnak, és szántóföldi kultúrában végeznek rovarölő szeres kezelést, akkor naprakészen, a kezelést követő 24 órán belül jelentési kötelezettségüket teljesíteniük kell a Nébih felületén!
Probléma probléma hátán
Mivel az ország nagy részén nem esett tartósan fagypont alá a hőmérséklet, ez negatív hatással lehet a növényfiziológiai folyamatokra is, ráadásul számos növényvédelmi problémát generálhat az enyhe idő (melyet fentebb is említettünk).
A megzavart vegetációs ciklus a gyümölcsfákra kifejezetten veszélyes lehet. Az elmúlt években és a közeljövőben is a gyümölcsösök fagykár kérdéskörét már nem a téli fagykár határozza meg, hanem döntően a tavaszi fagykárosodás, amely a szélsőséges időjárásból adódik. Az enyhe időjárás során a nedvkeringés, a rügyek megindulását követően jelentkező fagyos periódusok visszafordíthatatlanul károsíthatják a későbbi termést. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok akkor érik a növényt, amikor a hőmérséklet tartósan a növények tűrőképességi határa alatt van
- tudatta a NAK.
Hozzátették, hogy nem igazán szokott komoly fagykárosodás lenni a téli nyugalmi időszakban, hiszen a gyümölcsfajok nagy része ilyenkor akár a -20 Celsius-fokot is gond nélkül elviseli. Főleg a tavaszi virágzáskor azon gyümölcsfajoknál fordulhat elő fagykár, amelyek termeszthetőségük északi határán helyezkednek el Magyarországon - ide tartozik a csonthéjas gyümölcsfajok közül többek között a mandula a kajszi és az őszibarack is.
Így vehetjük fel a harcot a fagy ellen
Ha védekezésről van szó, akkor különbséget kell tenni a fagy milyensége között. Ha a fagy kialakulását a légtömegek áthelyeződése okozza, akkor szállított vagy adventív fagyokról beszélünk. Ebben az esetben kiszolgáltatottak vagyunk, mivel kevésbé lehet védekezni ellene, a kisugárzási fagyok ellen viszont már lehet eredményesen, a lehetőségeinkhez mérten védekezni, ellenkező esetben tetemes kárunk lehet a termés kiesés következtében, és további problémákat okoz a növény életében. Fagyvédelmi rendszerek használatával mérsékelhetjük a fagyos időszakok káros hatásait, és erre a tél során kevesebb, viszont a virágzás időszakában sokkal több lehetőségünk van.
Az Agrárszektor korábban megírta, miket tehetünk, hogy megóvjuk növényeinket a hidegtől: először is, felkészültnek kell lenni, hiszen már látszik, hogy a fagyok beköszöntöttek az országba. A növények téli védelemmel kapcsolatos igénye igen változó. Amit biztosan lehet tudni, hogy a fagyérzékeny növényeket óvnunk kell, például teleltetéssel. De mi a teendő például a „mérsékelten fagytűrő”, „a kevéssé fagyérzékeny” növényekkel vagy a fiatal, frissen ültetettet fákkal, cserjékkel stb.? Ezek bizony feladhatják a leckét, hogy miképpen védjük őket a mínuszok ártalmaitól. Nos, ezekben az esetekben az egyik alapvető teendő a gyökérzet feletti talaj, a törzs földközeli részének takarása, kupacolással történő védelme. Mit használhatunk ehhez? Többek között
- Földet,
- lehullott leveleket,
- növényi nyesedéket,
- komposztot,
- szalmát,
- tőzeget.
Egy másik lehetőség, ami üzemi szinten jobban használható, a fák hűtése, amit a korona felett elhelyezett mikroszórófejekkel oldanak meg, amit akkor üzemeltetnek, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont fölött van, így hűtik a fák felületét - és így akár egy héttel is eltolóik a virágzás ideje. Sőt virágzási időszakban is alkalmazhatjuk, amikor a fenológiai stádiumhoz tartozó kritikus hőmérsékletnél kezdjük az öntözést működtetni, mindaddig, amíg a külső hőmérséklet a kritikus érték fölé nem emelkedik, vagyis, amíg a jég a hőhatás következtében felolvad
- fogalmazott a NAK.
De ez még mindig nem minden, hiszen a fák közé elhelyezett füstölőkkel is van lehetőségünk a virágok körüli hőmérsékletet fagypont fölé emelni, vagy szélgépek kihelyezésével a hideg levegőt „távolabbra” vinni az ültetvény környezetéből, ez még a szállított fagyok esetén is elég hatékony. Az évenkénti rendszeres metszéssel pedig biztosítani lehet, hogy megfelelő hosszú termőrész is képződjön a fákon, ahol nem mellesleg még a gyümölcs mérete is kedvezőbb lesz. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy kajszi esetében 40%-os virágfagykár, míg őszibarack esetében 60%-os virágfagykár esetén is megfelelő termésmennyiséggel lehet számolni. Kismértékű fagykár esetén a termésritkítás mérsékelhető, vagy akár el is hagyható, ami nem elhanyagolható, ugyanis az jelentős munkaerő ráfordítást igényel. Összességében tehát elmondható, hogy a lehetőségeinkhez képest mindent el kell követni, hogy a tavaszi fagyok - melyek várhatóan évről évre egyre gyakoribbak lesznek - okozta károkat megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni tudjuk, mert a legnagyobb kár az, ha kimarad a termés.