Az Európai Bizottság friss döntése alapján a házi tücsökkel együtt már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg az Európai Unióban. Erre a lépésre válaszként az Agrárminisztérium (AM) módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető. Nem ez az első eset, hogy napirendre kerül a rovarfogyasztás, az ellenállás azonban mind kormányzati, mind lakossági szinten nagy. Fazekas Sándor, korábbi földművelésügyi miniszter még 2018-ban beszélt, meglehetősen sarkosan arról, hogy a magyar ember nem eszik rovarokat, mert az idegen a kultúránktól - írja a Pénzcentrum.
Hiába ódzkodnak a magyarok: letarolhatják a boltokat az ehető rovarok
Az Agrárminisztérium közlései alapján szintén ellenzi a rovarfogyasztást: a tárca szerint sem élelmiszer, sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani az unióban, ezért nem is támogatták az EU-döntést. A rovarfogyasztás számos ázsiai és afrikai gasztronómiai kultúrának jelenleg is szerves része, s az elmúlt években ugrásszerűen nő azon tanulmányok száma, amely az ezzel járó előnyöket és kockázatokat vizsgálja. Mostanában a médiában is középpontba kerültek a rovarok, ráadásul a Nébih is foglalkozni kényszerült velük, hiszen számos megkeresés érkezett hozzájuk. Ahogyan lapunk is megírta, az új élelmiszerek - mint amilyenek a rovar alapú élelmiszerek is - kizárólag szigorú ellenőrzés alapján, uniós szintű engedélyeztetést követően hozhatók forgalomba. Az új összetevők biztonságosságának átfogó értékelését az EFSA végzi, majd a jóváhagyásról egy tagállami képviselőkből álló testület dönt. Pozitív döntés esetén az EU Bizottság kiadja a forgalomba hozatali engedélyt.
Hiába is zárkózik el 10-ből 7 magyar attól, hogy rovarokból készült ételt egyen, így is a többség feltehetően naponta fogyaszt olyan élelmiszert, amelynek adaléka rovarból kivont anyag, vagy rovarváladék. A két széles körben alkalmazott ilyen adalék a kármin és a sellak. Míg előbbi húskészítmények, édességek, lekvárok, italok, stb. piros árnyalatáért, utóbbi édességek, csokoládék, gyümölcsök és gyümölcskészítmények fényes hatásáért felelős. Amíg a kármin vagy kárminsav sokszor E120 fedőnéven, úgy a sellak E904-es kód alatt fut a csomagolásokon. A Nébih E-szám kereső oldala szerint a kárminokat és a kárminsavat a kosnilból állítják elő - amely a bíbortetű (Dactylopius coccus Costa rovar) nőnemű példányainak szárított testéből áll. A tájékoztatás szerint a színező alkotórész a kárminsav, mely vörös, sötétvörös színű. Az élelmiszereknek a kárminsav eperszínű árnyalatot ad. A Nébih szerinti példák engedélyezett felhasználásra: cukorkák, desszertek, gyümölcskocsonyák, húskészítmények, italok, joghurtok.
Nincs mit tenni: forgószélként törhetnek be a magyar boltokba az ehető rovarok
Meglepő lehet, de a kármin adja a bevonatos cukorkák, drazsék közül a pirosak színét, így megtalálható többek között a kedvelt M&M's drazsékban, de a franciadrazséban, és a dunakavicsban is. Édességekben szintén találkozhatunk az E120 adalékkal színezőanyagként: lehet a rózsaszín bevonatú fánkokban, vagy mignonokban, a marcipán tortadíszekben, gyümölcsös töltött csokoládékban, sőt, még egyes péksüteményekben és bacon ízesítésű kekszekben is lehet. Több húskészítménybe is kerül kárminsav, például rengeteg löncshúsban, felvágottban, párizsikban, virslikben, májkrémekben, debreceni és lecsókolbászban, és füstölt parasztkolbászokban is. Sőt, kerülhet kármin a piros halikrákba vagy rák ízesítésű halrúdba is. Mindezen kívül sellak lehet a gyümölcsökön, hogy kívülről fényes legyen a héjuk, gyümölcskészítményekben, csokoládékban, csokoládékba mártott magvakban, kekszekben, ostyákban, gabonapelyhekben, drazsékban stb.
