Az intézkedések közül az első az Európai Bizottság menetrendje szerint legkorábban 2024. májusában lépne hatályba, és amelynek zöldség-gyümölcs ágazat szempontjából két meghatározó eleme van:
- Nem alkalmazható egyszer használatos csomagolás 1,5 kg-nál kisebb kiszerelésű friss gyümölcs és zöldség esetében, kivéve, ha a csomagolás a vízveszteség, a turgornyomás vesztés, vagy a mikrobiológiai és fizikai vagy egyéb veszélyek és megrázkódtatások elkerülése érdekében bizonyítottan szükséges.
- A gyümölcsökre és zöldségekre ragasztott öntapadós címkéknek teljes egészében komposztálhatónak kell lenniük a rendelet hatálybalépését követő 24 hónapon belül.
Elképesztő dolog derült ki a műanyagokról: ezt sokan nem gondolták volna
A rendelettervezet célja, hogy elejét vegye a csomagolóanyag-hulladékok mennyiségének EU által 2030-ra jósolt 19%-os növekedésének. Becslések szerint 2030-ra csak a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 46%-kal nőne a jelenlegi ütem szerint - írja a NAK. A szabályozás bevezetésével az Európai Bizottság szerint az ágazat 2050-re éri majd el a klímasemlegességet. A lengyel Sad24 és az angol Printweek értesülései szerint kiegészülhet a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv is (bár egyelőre benyújtott módosító javaslat a NAK szakértői szerint még nem érhető el), amely a csomagolási hulladékok kezelésére vonatkozik.
Ez az irányelv írja elő, hogy 2025. december 31-ig az összes csomagolási hulladék legalább 65%-át, 2023-ig pedig 70%-át újra fel kell dolgozni (ez egy átlag, az egyes anyagtípusokra vonatkozó célarányokat az irányelv külön-külön is meghatározza). A kiegészítés lényege az lenne, hogy az energiahatékonysági címkékhez hasonlóan egy A-tól E-ig terjedő skálán osztályozná az Unió az egyes csomagolóanyagok újrahasznosíthatóságát, és a legrosszabb, E minősítésű csomagolásokat 2030-tól ki fogják vezetni a piacról, az A-D osztályt pedig eltérő díjkötelezettség sújtja majd.
