Vihar előtti csend: a COVID árnyékában a magyar mezőgazdaság

Vihar előtti csend: a COVID árnyékában a magyar mezőgazdaság

agrarszektor.hu
A decemberi Agrárszektor Konferenciák sikere után a Portfolio csoport elindította az Agrárium konferenciasorozatot, amely minden év elején, jellemzően február-márciusban került megrendezésre. A rendezvénysorozat célja az volt, hogy az átalakuló környezetben gyakorlati útmutatást, naprakész piaci információkat biztosítson az agrárszektorban és az élelmiszergazdaságban tevékenykedő vállalatok és gazdálkodók számára. 2020-ban elsődlegesen az új Közös Agrárpolitika megváltozó agrártámogatásai, a növényvédőszerek hatóanyagainak kivonásai és az állattartást fenyegető járványok foglalkoztatták a szakembereket, de rengeteg szó esett az Európában épp csak felbukkant, hazánkban még jelen nem levő koronavírus-járványról is. Az ágazat szereplői ekkor még úgy vélték, hogy ez sem fog nagyobb problémát és fennakadást okozni az ágazatban, mint az állatbetegségek, sőt, voltak, akik a vírusban a magyar mezőgazdaság számára kedvező lehetőséget láttak. Idén március 19-én rendezik meg az Agrárium 2025 konferenciát Kecskeméten, ahol komoly szakmai program várja az érdeklődőket, a jegyek pedig már kaphatók a kiemelt rendezvényre.

2025 márciusában is folytatódik a Portfolio csoport több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket.

Bár Magyarországon még nem volt jelen, a koronavírussal már ekkor foglalkoztak a szakemberek

Az Agrárium 2020 konferencián az előadók sokat foglalkoztak a koronavírus-járvánnyal, amely ugyan már előző év decemberében felbukkant Európában, de 2020 elején kezdett el igazán berobbanni a kontinensen. Az év elején azonban még senki se tudta, egészen pontosan mi várható, mennyire fogja megváltoztatni addig kiszámíthatónak hitt világunkat. Nagy István agrárminiszter már az eseményt megnyitó beszédében úgy fogalmazott, hogy

vírusok árnyékában élünk, amelyek a mi életünket és az állatainkét is veszélyeztetik. Ilyen a koronavírus, a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis. Fegyelmezett munkával, odafigyeléssel mindegyik kezelhető, de mindhárom jelentősen képes befolyásolni az idei év gazdasági eredményét.

Nagy István beszélt arról is, hogy a 2021-es átmeneti év lesz az uniós költségvetésben, ez azzal jár, hogy 2023-ig biztosan nem érkeznek beruházást segítő források a közös kasszából. Ezért elindítottak egy új kamattámogatási programot, melynek keretében 100 milliárd forintnyi hitelhez juthatnak a termelők. Az agrárminiszter emellett bejelentett egy új jövedelemstabilizáló eszközt: az állammal közösen kölcsönös kockázati alapot hoztak létre, amelynek keretében bármilyen jövedelemcsökkenést kompenzálni lehet majd, kivéve a hanyagságból eredő kárt.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) akkori elnöke még úgy látta, hogy nem kell attól tartani, hogy élelmiszerhiány lépne fel Magyarországon a koronavírus elterjedéséből kifolyólag.  Hasonlóképpen vélekedett Mikula Lajos, az Agrya-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének ügyvezető titkára, aki szerint a koronavírustól nem kell tartani, sőt, a hazai méhészeknek kifejezetten jót fog tenni a betegség, mert nem jön majd a kínai konkurencia. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke sem aggódott túlzottan a pandémia miatt. Mint mondta, az elmúlt napokban ugyan felzaklatta a magyar piacot a nálunk még jelen nem levő koronavírus, de nincs mitől félni.

Komoly változások várhatók a Közös Agrárpolitikában

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint kulcskérdés, hogy a támogatási plafon bevezetésével együtt a munkabér-kompenzáció is megvalósuljon, akkor a magyar nagygazdaságok jobban is járhatnak, mint most, amikor 1200 hektár felett teljesen megszűnik az alaptámogatás. Ha ugyanis enélkül húzzák meg 100 ezer eurónál a földalapú támogatás (alaptámogatás + zöldítés) felső határát, akkor 476 hektár felett nem lesz közvetlen kifizetés, csak termeléshez kötött támogatás. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Ügyvezető Igazgatója elmondta, hogy

ma már nem a szakma, hanem a klímavédők, a fogyasztók és a kereskedelmi érdekek irányítják a költségvetésen belül 30%-osra zsugorodott KAP-ot.

Wagenhoffer Zsombor a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke inkább lehetőségnek, mint veszélynek látta a fogyasztók hatását a támogatáspolitikára, mivel szerinte ez előre viszi a termelési gyakorlatot a piac jobb kiszolgálása felé, míg Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetője arra intett, hogy Európa keleti fele sokkal kitettebb a támogatásoknak, mint a nyugati, ezért sok múlik azon, hogy a kormányzat milyen sikerrel tárgyal a forrásokról. A szakember beszélt arról is, hogy aki nem fejleszt, az lemarad, de már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik a termelőkre nehezedő innovációs nyomás. Alapelvárás, hogy nemcsak versenyképesnek, de fenntarthatónak is kell maradnia a termelésnek. Mint mondta,

2020 után a digitalizáció, a tudásátadás, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság kerül a Közös Agrárpolitika középpontjába. Az innováció minden téren erősödni fog, és elsősorban a környezeti célok elérését fogja szolgálni. 

A szakértők szerint minden vírusos fertőzés rengeteget javít a járványvédelmen

A konferencián Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az állattartás oldaláról nézve (a sertéspestist kapcsán folyamatosan jelenlevő aggodalmakat leszámítva) nem volt rossz év a 2019-es: jók voltak a tavalyi árak és mutatók, aki ezekkel nem tudott jól gazdálkodni, annak el kell gondolkodnia, hogy mindent jól csinál-e. A szakember beszélt arról is, hogy az afrikai sertéspestis nagy hiányt generált a húspiacon. Bár a hazai nagy sertéstelepek biztonságosak, a háztáji sertéstartás fokozottan ki van téve a járvány veszélyeinek. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke beszámolt arról, hogy az ágazat megpróbálta baromfival betömni a sertéspestis okozta "lukat", de nem sikerült, ugyanis Európában a csirkemellfilét kedvelik a fogyasztók, Kínában viszont a csontos húsok népszerűek. A Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta, a magyar baromfitartók tanultak a 2016-2017-es járványból, és az ekkor született főállatorvosi rendelet a tartás minimum követelményeiről nagyon hasznosnak bizonyult. Zsoldos István, a Hajduvet Kft. ügyvezetője szerint a 2020-as év a biosecurity, azaz a biológiai biztonsági intézkedések éve lesz, mert minden vírusos fertőzés és egyéb betegség rengeteget javít a járványvédelmen. Az ügyvezető szerint a koronavírus még nem okozott a baromfitenyésztők körében akkora pánikot, mint a világban, de ez később változhat még.

A konferencián emellett szó volt még arról is, hogy reálisak-e a termőföldárak Magyarországon, hogy hogyan kellene rendet rakni a földhasználat jogi szabályozásában és hogy hogyan alakul át a növényvédelmi szegmens a hatóanyag-kivonások hatására, illetve, hogy milyen lehetőségi vannak így a gazdáknak károsítók ellen. A szakértők megvitatták továbbá, hogy felkészült-e a magyar bankszektor az új közös agrárpolitikára, hogy hogyan tudnának a gazdák magasabb bevételeket elérni a földjeiken, valamint arra választ kerestek, hogy mi lehet a megoldás a magyar élelmiszeripar legnagyobb problémáira.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?