Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a siófoki rendezvényen elmondott köszöntőjében röviden összefoglalta az agrárágazat elmúlt évtizedben elért eredményeit - írja közleményében az Agrárminisztérium. Úgy fogalmazott: a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, hatékonysága és eredményessége is javult. A mezőgazdaság kibocsátása 2010 és 2021 között 27%-kal, az élelmiszeripar teljesítménye 42%-kal bővült. Az egy hektárra jutó hozzáadott érték ugyan ebben az időszakban több mint két és félszeresére növekedett. Ez az érték Írország után a második legjobb eredmény az Európai Unióban és messze meghaladja az Unió egészének 26%-os értékét. A mezőgazdaságban a reáljövedelem 111%-kal emelkedett, amely a harmadik legjobb eredmény az unióban.

Az agrárexport bővülése mellett a mezőgazdasági beruházások is látványosan bővültek 2010 és 2022 között, ami hozzájárult az ágazat modernizációjához, termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez. A gazdálkodók 2021-ben 542 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, 70%-kal többet, mint 2010-ben

- hangzott el a beszédben.

Farkas Sándor kitért arra, hogy az elért eredmények nem jelentik azt, hogy minden rendben lenne és ne lenne tennivaló. Hosszú évek óta az egyik legjelentősebb kihívásként jelölte meg az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának helyreállítását. Üdvözölte a siófoki rendezvényt, melynek egyik célja, hogy fórumot biztosítson az állattartóknak és a takarmánygyártóknak. A rendezvény alkalmat kínál arra is, hogy a résztvevők ütköztessék érdekeiket és lehetőség szerint közös megállapodásra jussanak - az egész mezőgazdaság érdekében. Ezt erősíti a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem (MATE) és az UBM Cégcsoport konferencián aláírt együttműködési megállapodása is.

A miniszterhelyettes említést tett az orosz-ukrán háború, a rendkívüli aszály, az inputárak növekedése, a munkaerőhiány, az elszabadult energiaárak és az infláció okozta válságidőszakról, amely eddig ismeretlen megoldásokat igényelt valamennyiünktől. Ezek között a viszonyok között kell gazdálkodni és lehetőség szerint a korábbi fejlődési irányt tartani - fogalmazott. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelését az agrárpolitika kulcsfontosságú és központi kérdésének nevezte.

Farkas Sándor úgy fogalmazott: a takarmány-előállítók és az állattartók egymásrautaltsága nem szorul magyarázatra. Annak érdekében, hogy kapcsolatuk a nemzetgazdaság egésze számára gyümölcsöző legyen, fontos cél, hogy az európai takarmánygyártás legyen tudásvezérelt, megbízható és felelős partnere az állattartásnak. Biztonságos terméket kell előállítani, minél fenntarthatóbb termeléssel.