A piaci, vásárcsarnoki árusítás, a megtermelt javak és előállított termékek adásvétele az első civilizációk kialakulása óta része az életnek. Ezt a tevékenységet azonban, hiszen - pénzért, egyéb fizetőeszközért vagy csereáruért - komoly értékek cseréltek gazdát, mindenkor szabályozni kellett. Egy adott korról sokat elárul az is, hogy milyen piacokat tartott, és ezekre milyen szabályok vonatkoztak. És nincs ez másként napjainkban sem, bonyolult és részletes jogszabályok, törvények és rendeletek foglalkoznak vele, az egyes piacokon kik, mit és milyen feltételek mellett árusíthatnak. A piacokra, vásárokra és vásárcsarnokokra az ugyancsak kis- és őstermelők által megtermelt árukat értékesítő helyi termelői piacokhoz képest jóval szigorúbb szabályok érvényesek.
Döbbenetes dolog derült ki a magyar piacokról: ezt sokan nem gondolták volna
Hogyan is van ez Magyarországon?
Magyarországon a piacok és vásárok kapcsán két olyan jogszabály van, ami megkerülhetetlen. Az 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, valamint a 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról. Illetve ide tartozik még az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről. Az EüM rendelet előírásait a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti vásár, piac (vásárcsarnok) és bevásárlóközpont létesítése és üzemeltetése során kell alkalmazni, és a piacok létesítésének, fenntartásának és üzemeltetésének szabályait tartalmazza, külön tekintettel arra, hogy az egyes árukat milyen biztonsági és higiéniai feltételek betartása mellett lehet árusítani a piacon, vásáron, illetve, hogy ezeknek a tereknek milyen feltételeknek - burkolat, folyóvíz, illemhelyek, stb. - kell megfelelnie.
A kormányrendelet hatálya a Magyarország területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra és üzemeltetett bevásárlóközpontokra, valamint a vásárokon, a piacokon és a bevásárlóközpontokban folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. Ennek értelmében a vásár vagy a piac üzemeltetését annak helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző engedélyezi. A piac működési rendjét a fenntartónak, avagy az üzemeltetőnek kell megalkotnia. Ez a működési rend tartalmazza azokat a részletes feltételeket, amelyek alapján az egyes személyek árusíthatnak a piacokon. De mi a közös ezekben?
Ki árusíthat a piacokon?
A piacokon és vásárokban őstermelők, kistermelők, egyéni vállalkozók és jogi semélyek értékesíthetik a termékeiket, akik e tevékenység végzésére jogszabály alapján jogosultak. Míg az őstermelőknek korábban az értékesítéshez őstermelői igazolvánnyal kellett rendelkezniük, 2021. januárja óta már FELIR azonosítót és Nébih tevékenységazonosítót kell igényelniük, majd ezeket megjeleníteniük a szabályos árusításhoz. A mezőgazdasági őstermelő kizárólag azt a terméket értékesítheti , amit saját gazdaságában állított elő és szerepel az őstermelői nyilvántartásban. Az árusítás helyszínén a két azonosító mellett fel kell tüntetni a "Saját őstermelői tevékenységből származó termék" feliratot. Az őstermelő nevében kizárólag közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja folytathatja az értékesítést.
A piacokon az árusító helyek bérlésére jellemzően napijeggyel, valamint kedvezményes bérleti szerződéssel van lehetőség. Ilyen bérleti szerződés személyesen a piacok területén köthető. A piacok és vásárcsarnokok azokra az árusító helyekre tudnak napijegyet kiadni, amelyre nincs bérleti szerződés. Az alkalmi értékesítőknek éppen ezért célszerű lehet a tervezett árusítás előtt felvenni a kapcsolatot a piac üzemeltetőjével, hogy biztosan legyen helyük, és ne a helyszínen szembesüljenek azzal, hogy minden kiadható hely elfogyott. A piacon alkalmazott díjakat az üzemeltető saját hatáskörében határozza meg, a napi helypénzdíjat az alkalmi árus által elfoglalandó terület nagysága határozza meg. A fizetendő díj mértékét illetően általában minden megkezdett méter egésznek számít. Aki az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el, az a többletterület után megállapított helypénz kétszeresét köteles megfizetni. Az árusító asztalok mérete semmilyen módon nem növelhető. A piacok általában engedélyezni szokták, hogy az árus az asztalok előtt valamennyi árut kipakoljon, amely azonban nem zavarhatja a vevőket az asztalon levő áruhoz való hozzáférésben, valamint a közlekedésben sem. A rendről és a tisztaságról az árusítóknak is gondoskodniuk kell. A piacokon csak hatóságilag hitelesített és hibátlan mérőeszköz használható, az áru mérését pedig úgy kell elvégezni, hogy annak helyességét a vásárló ellenőrizni tudja.
Az élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat az árusítás egész időtartama alatt szennyeződéstől védve kell tartani. Éppen ezért élelmiszert csak tiszta asztalról, állványról, edényből szabad értékesíteni, a gyümölcsöket és zöldségféléket pedig tiszta ládából, kosárból, alátéttel ellátott zsákból vagy kocsiból lehet csak árusítani. Az olyan piacokon és vásárokon, ahol nincs közüzemi vezetékes ivóvíz és csatornázás, az élelmiszerek közül csak nyers gyümölcs- és zöldségfélék, zárt csomagolású, nem romlékony élelmiszerek, valamint palackos, dobozos italok értékesíthetőek.
A piacokon csak olyan nyers gyümölcsöt, zöldséget szabad forgalomba hozni, amelynek növényvédőszeres kezelésére előírt élelmezés-egészségügyi várakozási ideje letelt, és a határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot nem tartalmaz. Az erre vonatkozó külön jogszabályban előírt nyilvántartást (permetezési naplót) az árusítónak az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatnia. Nyers zöldség, gyümölcs felvásárlásakor a termelő írásos nyilatkozatát kell beszerezni, amelyben igazolja, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időket betartotta. Az írásos nyilatkozatot az árusítás helyén kell tartani.
A piacokon lehetőség van szabadon termő gomba árusítására, de csak abban az esetben, ha gombavizsgáló szakellenőr arra - adott napra és gombafajonként - engedélyt ad. Ez az eladó nevét és lakhelyét, a gombafajta nevét és súlyát, az engedély keltét és a szakellenőr aláírását tartalmazza. Az engedélyt az eladónak az árusítás idejére jól látható helyen köteles tartani. Amennyiben a piacon - átmenetileg vagy egyáltalán - nincs gombavizsgáló szakellenőr, úgy azon a piacon gombát árusítani tilos.
A mezőgazdasági kistermelő saját termelésű tejet és tejterméket csak nyers állapotban és az Állategészségügyi Szabályzat szerinti hatósági állatorvosi igazolás birtokában hozhat forgalomba. Emellett csak olyan saját tenyésztésű bontatlan vágott baromfit árusíthat, amelyet hatósági állatorvos fogyasztásra alkalmasnak minősített, és bélyegzőjével megjelölt, baromfihúst daraboltan pedig nem árusíthat. A szükséges igazolás beszerzése az árusító kötelezettsége. A mezőgazdasági kistermelő kizárólag sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott étkezési zsírt abban az esetben árusíthat, ha a készítmény húsvizsgálaton átesett állatból származik, és ezt a lakhelye szerint illetékes állatorvosi igazolással tanúsítja.
A piacokon tejet, tejterméket kimérve csak kifogástalanul tiszta edényben, szállítótartályban lehet értékesíteni. A tejeskannák és tejszállító edények fedelének tömítésére csak tiszta, szennyezést nem okozó anyagot szabad használni, és árusítás közben a szennyeződéstől való védelem céljából a mérés, árusítás szünetelése alatt a tejet, tejtermékeket fedve, takarva kell tartani, óvni kell a napsütéstől, illetve felmelegedéstől. Fontos továbbá, hogy tejbe, tejtermékbe, továbbá közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert tartalmazó edénybe kézzel belenyúlni tilos. A kimérés, adagolás csak tiszta mérőedénnyel, eszközzel történhet. Tilos a vásárló edényébe kimért árut az árusító tartályába visszaönteni. Nyers tej árusítása esetén a fogyasztást megelőző hőkezelés szükségességére „Nyers tej, fogyasztás előtt fel kell forralni!” felirattal kell felhívni a vevő figyelmét.
