Az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-tól kezdődő időszakát Magyarország Stratégiai Terve alapozza meg, amely 2027-ig szabályozza a támogatások feltételrendszerét. A források 2023-tól, tehát az idei évtől kezdve már rendelkezésre állnak a hazai agrárium számára, a kormány által kijelölt célok és intézkedések pedig alkalmasak a bizottsági elvárások teljesítésére. A fenntarthatóság az új agrárpolitika kialakításában a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott, azt viszont fontos megemlíteni, hogy a magyar kormány az intézkedések megalkotásakor és a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével egyben arra is törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok - olvasható a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló, nemrég elindult oldalon.
Itt az Agrárminisztérium új dobása: ez óriási segítség lehet minden gazdának
Az ágazati beavatkozások célja a termékek kereskedelmi értékének és színvonalának növelése, ideértve a termékminőség javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve a tagállamok által választott valamely uniós vagy a tagállamok által elismert nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését. Cél továbbá a hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a közép- és hosszú távú versenyképesség javítása, különösen korszerűsítés révén, illetve a kínálati oldal koncentrációja és az érintett termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén. Szerepel a célkitűzések között a foglalkozási feltételek javítása, a termelés tervezése és szervezése, illetve a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében, emellett a termelési költségek és a végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása, valamint a termelői árak stabilizálása. Promóciós oldalról kiemelendő cél a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek és technikák, a károsítókkal és a betegségekkel szembeni ellenállást segítő termelési gyakorlatok, az uniós és a tagállami törvényekben meghatározott minimumkövetelményeken túlmutató állategészségügyi és állatjóléti előírások, a hulladékcsökkentés, valamint a melléktermékek környezetkímélő felhasználása és kezelése, ideértve ezek újrafelhasználását és hasznosítását, és a biológiai sokféleség védelme és fokozása, valamint a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj és a levegő védelme. Itt kell említeni a kutatást és fejlesztést a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenállóképesség, az állatbetegségekkel szembeni rezisztencia és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelését, valamint az éghajlatváltozás mérséklését szolgáló módszereket, illetve a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat és termelési technikákat is.
Mi várható a zöldség-gyümölcs ágazatban?
Az ágazati beavatkozások a zöldség- és gyümölcstermesztés területén a termelői szervezetek támogatására, a tanácsadási szolgáltatásokra és technikai segítségnyújtásra, a képzésekre (ideérve a személyre szabott tanácsadásokat és a jó gyakorlatok cseréjét), az ökológiai vagy integrált termelésre, a termékek szállítása és tárolása fenntarthatóságának és hatékonyságának növelésére, valamint a promócióra, kommunikációra és marketingre irányulhatnak majd. Ide tartoznak továbbá az uniós és nemzetközi minőségrendszerek alkalmazása, a nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek alkalmazása, az éghajlatváltozás mérséklését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések is, nem beszélve a kölcsönös kockázatkezelési alapokról, valamint azon beruházásokról, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését és közös tárolását. Külön kategóriát képez a termékek közös tárolása, szükség esetén kollektív feldolgozása, a gyümölcsösök újratelepítése, a termékek forgalomból történő kivonása ingyenes szétosztás céljára, vagy más rendeltetésre, a zöldszüret támogatása, a betakarítási és termelési biztosítások köre, illetve a figyelemfelhívást és a fogyasztók tájékoztatását célzó kommunkációs tevékenységek. A Stratégiai Terv alapján a termeléshez kötött támogatásoknál az ipari zöldségnövény termesztésre 2023-ban 15,62 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre, a zöldségnövény termesztésre pedig 6,455 millió euró. A gyümölcsök tekintetében külön kell venni az extenzív és az intenzív termesztést, előbbire 6,063 millió euró áll rendelkezésre, utóbbira pedig 6,653. Az ágazati beavatkozásokat illetően a zöldség- és gyümölcstermesztésnél összesen 15 milliárd forint áll rendelkezésre a 2023-2027-es időszakban.
Milyen forrásokra számíthat a szőlő- és borágazat?
Magyarországon a szőlő-bor ágazat szereplői számára elérhető támogatások céljára felhasználható keret nem változott, maradt évi 27,94 millió euró. Miután azonban az új Közös Agrárpolitika egyik fő célja az Európai Zöld Megállapodásban foglalt célok átültetése a mezőgazdasági gyakorlatba, a szőlő-bor ágazati támogatásoknak is szolgálniuk kell ezt a célt. Magyarország a Stratégiai Tervben ezért vállalta, hogy a szőlő-bor ágazatnak jutó keretösszeg 5%-át a környezeti célok megvalósítására fordítja, egyebek mellett a környezetvédelem az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntarthatóság fokozása és az energiahatékonyság növelése céljából. Így a terv szerint Magyarország 1,397 millió euró értékben olyan támogatási feltételeket fogalmazott meg, amelyek ezek közül a célok közül valamelyikhez hozzájárul. A szőlő-bor ágazatnál lesz egy átmeneti időszak, a stratégiai terv intézkedéseit 2023. október 16-tól lehet alkalmazni. A borágazat esetében a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, a tárgyi és immateriális jellegű javakba történő beruházások, a zöldszüret támogatása, a borászati melléktermékek lepárlása, valamint a belpiaci és a külső, harmadik országokban folytatott promóció teszik ki az ágazati beavatkozások körét.
Mire készülhetnek a méhészek?
A méhészet terén a tudásátadásra és technikai segítségnyújtásra, az ágazat versenyképességének fejlesztésére és marketingre lesz igényelhető támogatás. A méhészeti ágazatban 2023 és 2027 között a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban fog részesülni, a támogatásoknál megmarad az 50-50%-os uniós és hazai társfinanszírozás, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
A méhészeti ágazatnál a beavatkozásokat illetően kiemelt cél a tudásátadás és technikai segítségnyújtás, az eszközfejlesztés, ideértve a méz és méhészeti termékek kinyeréséhez és kiszereléséhez, valamint a léptároláshoz a méhészetben használt tárgyi eszközök korszerűsítésének támogatása. Fontos továbbá a méhtenyésztés, a vándorlás elősegítésére szolgáló eszközök támogatása, valamint a méhbetegségek és kártevők elleni védekezés támogatása, az ágazat marketingjét és a méhészeti szervezetek tevékenységét segítő eszközök beszerzése. A méhészeti program korábbi támogatási jogcímeinek a többsége megmaradt az elfogadott hazai KAP stratégiai tervben. Néhány jogcímet azonban nem sikerült elfogadtatni, így azok kiestek az ágazat támogatásai közül, ám ezek kiesését ellensúlyozza, hogy a KAP stratégiai terv egyéb intézkedései keretében új támogatási lehetőségek válnak elérhetővé a méhészek számára, és hogy emellett a hazai forrásból finanszírozott csekély összegű (de minimis) támogatások is rendelkezésükre állnak. Valamennyi lehetőséget figyelembe véve az 5 év alatt a méhészetbe áramló támogatások összege meghaladja az 50 millió eurót.
Mivel a 2023-2027 közötti közös agrárpolitika programja 2023. január 1-jén kezdődött el, az éves program minden év december 31-éig tart. Azonban a nemzeti méhészeti program tavaly július 31-el lezárult, ezért a 2022. augusztus 1-je és december 31-e közötti átmeneti időszakban a KAP 2023-as költségkerete volt használható. Az átmeneti időszak támogatásaira a tárca 689,2 ezer eurót különített el a 4,271 millió eurós 2023-as támogatási keretből.
