Az agrárfinanszírozásnál mindig meg kell határozni, hogy az milyen devizában történik. Ha a forintalapú finanszírozást nézzük, akkor a báziskamatok 18%-nál vannak, az egyéb banki költségekkel együtt pedig 20% fölött járnak a kamatok. Ez pedig egy eléggé drága finanszírozást jelent - mutatott rá Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárfejlesztési főosztályvezetője a Portfolio Agrárium 2023 konferencián. A szakember szerint euróban nézve viszont csak 3% körül vannak a báziskamatok, és erre rakódnak rá a többi költségek. Ilyet azonban csak akkor tudnak adni a bankok, ha az ügyfél fel tud mutatni euróbevételt. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója szerint a finanszírozási programok egyre inkább meghatározóak az ágazatban, és akiknek exportbevételük van, ott erősödött a devizafinanszírozás. A szakember beszélt arról is, hogy az AVHGA díjképzése viszont nincs a kamatokhoz kötve, akkor is ugyanannyi, amikor 2,5%-os kamatkörnyezetben kellett dolgozniuk, és akkor is, amikor 18%-osban. Arra azonban számítani lehet, hogy ha a gazdasági helyzet rosszabbul alakul, akkor az alapítványnak is emelkedni fognak a piaci díjaik.
A megnövekedett kamatok komoly változásokat hozhatnak a finanszírozásban
Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója szerint, bár a bukás és a bedőlés korábban nem volt jellemző az agráriumra, ez a következő időszakban megváltozhat. A szakember különösen az élelmiszeriparért aggódik, mint mondta, a nem eléggé hatékonyan, nem kellőképpen gazdaságosan működő szereplők gondba kerülhetnek.
Ha az inflációval kontextusba helyezzük a kamatkörnyezetet, akkor azt kell látnunk, hogy azért ilyen magasak a kamatok, hogy ne legyen még magasabb az infláció. Nem az a cél, hogy hihetetlen mennyiségű likviditást öntsünk erre az ágazatra
- jelentette ki Hollósi Dávid.
A szakember szerint a finanszírozás terén várhatóan lesz visszarendeződés, és a banki feltételek is szigorodni fognak. Hollósi Dávid elmondta, hogy a szakértők 2022-ben nagyon aggódtak az állattenyésztésért, mivel az év elején a takarmányárak megugrottak, az átvételi árak azonban nem változtak, továbbra is nagyon alacsonyak voltak. Az év végére azonban azt lehetett mondani, hogy a fogyasztói árak kompenzálták a költségnövekedéseket.
Herczegh András szerint az elmúlt évben az agráriumban a csődráta 2% körüli volt. A következő időszakban a bankok várhatóan szigorítani fognak a hitelhez jutási feltételeiken, a kérdés csak az, hogy erre milyen mértékben fog sor kerülni. Az AVHGA) ügyvezető igazgatója szerint a bankok úgy próbálják majd meg a hiteleket a partnerek számára meghatározni, hogy azok jövedelemtermelő képességét veszik majd alapul, a lényeg, hogy a napi működés ne kerüljön veszélybe. Hollósi Dávid ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bankok a termelést fogják finanszírozni, és fel fognak lépni a spekulációs jellegű törekvések ellen.
Merre fognak elmozdulni a hitelek?
Ha beindul egy hitelprogram - márpedig az agráriumban vannak kifejezetten ilyenek -, akkor annak kell néhány hónap a felpörgéshez, aztán elkezdenek özönleni az ügyfelek azokhoz a bankokhoz, akik ezeket nyújtják. Fontos, hogy milyen gyorsan fut végig egy hitelprogram, és milyen gyorsan jutnak pénzükhöz a benne résztvevők
- jelentette ki Herczegh András.
Hollósi Dávid szerint a hitelprogramok jelenleg rendkívül gyorsan kimerülnek, az aszály miatt igénybe vehető opció hamarosan le fog zárulni, a Baross Gábor program hitelkerete is két hét alatt kimerült. A bankok piaci alapon tudnak ugyan finanszírozni, ám ez az ágazat szereplői számára kitermelhetetlen. Hollósi Dávid reméli, hogy lesznek majd újabb kormányzati hitelprogramok, de a döntéshozókon fog múlni, mennyit tudnak ezekre szánni. A szakember szerint azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben ezeket az új programokat is pillanatok alatt ki fognak merülni.
Mire költik az ágazat szereplői a pénzüket?
Az agrárium és az élelmiszeripar az elmúlt években komoly beruházási hullámot élt meg, ezek némelyike most már hasznot is hoz. Az a kérdés azonban, a jövőben inkább a forgóeszközhitelek lesznek-e hangsúlyosabbak. Herczegh András szerint ezekhez a programokhoz van egy alkalmazkodási időszak. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a vidékfejlesztési programban vannak még olyan projektek, amelyekre 2021-ben nyújtották be a pályázatot, de még nem született döntés róluk. Azóta pedig sok minden megváltozott. Demeter Zoltán szerint a forgóeszközök állománya nőni fog a következő időben, arra kell csak figyelni, hogy ez ne egészségtelen mértékben történjen.
Sok agrárcég likviditási helyzete kifejezetten jó. Azt kell eldönteniük, hogy a meglevő forrásaikat felhasználják-e forgóeszközökre, vagy várjanak a következő beruházási lehetőségekre. Az a fontos, hogy ne tolódjon el ez arány
- mutatott rá Demeter Zoltán.
Hollósi Dávid szerint ha a magyar agrárium beruházási ciklusai támogatásvezéreltek, akkor ez a ciklus menni is fog. Tavaly volt egy nagy gépvásárlási hullám, ez idén valószínűleg el fog maradni. A szakember ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy kisebb-nagyobb beruházásokat, például belső hatékonyságnövelő fejlesztéseket meg lehet valósítani bankhitel nélkül is. Idén a vidékfejlesztési program nem dübörög, ez az időszak nem a zöldmezős kapacitásnövelő beruházásoké lesz, egy energiahatékonysági beruházás azonban akár magas kamatkörnyezetben is meg tud térülni. Ami beruházás várható a jövőben, azok is hatékonyságnövelő jellegűek lesznek.
A Portfolio Agrárium 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek: Portfolio
