2022 novembere óta az élelmiszerárstop a tojásra is vonatkozik, amelynek Magyarországon a két fogyasztási csúcsidőszaka a karácsonyi és a húsvéti időszakra esik. Áprilisban ráadásul nemcsak a húsvéti csúcs, de a hónap végén az ársapka lejárta is esedékes lesz, amely események külön-külön is jelentős folyamatokat generálhat az ágazatban, együttesen pedig különösen. Éppen ezért a húsvét közeledtével az Agrárszektor arról kérdezte a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségét (Tojásszövetség), hogy mi várható a következő időszakban. Pákozd Gergely, a szövetség alelnöke kérdésünkre elmondta, hogy a friss tojásra elrendelt élelmiszerárstop a kiskereskedelmi fogyasztói árat szabályozza, a termelői árra nem vonatkozik. A kereskedők azonban, mivel csak meghatározott áron értékesíthetik a tojást, megpróbálják a veszteségüket, vagy az elmaradt profitot az ellátási lánc más szereplőinél érvényesíteni. Ez pedig az érdekek ütközéséhez vezetett a kereskedők és a termelők, illetve a csomagolóhelyek értékesítői között, ám ez mostanra rendeződött. A szakember beszélt arról is, hogy még nem tudják megmondani, milyen hatással volt az árstop az ágazatra, erre nézve csak az intézkedés után lesznek információik.

Magyarországon a tojástermelés a madárinfluenza által okozott károkat leszámítva stabil. Márpedig ez most a legnagyobb veszély az ágazatra nézve, nagyon komoly kitörések voltak az utóbbi időben, és ha egy tojótelepen beüt a vírus, akkor az óriási károkat tud okozni

- szögezte le Pákozd Gergely.

A Tojásszövetség alelnöke beszélt arról is, hogy az ágazat globális helyzetét most két esemény formálja: az Amerikát megrázó nagy madárinfluenza, és az emiatt megnövekedett árukereslet, ami Európára is hatással van; valamint az Ukrajnából érkező vámmentes import. Ez utóbbi hatására ugyanis jelentős mértékben megugrott az országból az EU területére érkező import. A vámkedvezmények felülvizsgálatára egyébként szintén áprilisban kerül majd sor - emlékeztetett Pákozd Gergely.

Magyarországon a helyzet változatlan

A hazai helyzetet illetően a szakember ismét elmondta, hogy Magyarország sajnos nem önellátó tojásból, de jellemzően csak akkor szorul importra, amikor megnövekszik a kereslet, ez pedig a már említett két csúcsidőszak, a karácsony és a húsvét. Ilyenkor kell az étkezési tojásból is import, ennek a mennyisége 20% körül mozoghat. A tojás szerencsére egy olyan áru, ami meglehetősen szabadon mozog, sok helyről tud érkezni. Pákozd Gergely hozzátette, hogy Magyarország, és a magyar fogyasztók ugyanakkor rendkívül árérzékenyek, így a tojás jellemzően olyan országokból érkezik, ahol az előállítási költségek alacsonyabbak, vagyis a közép- és a kelet-európai régió országaiból.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e elegendő tojás a húsvéti időszakra, a Tojásszövetség alelnöke kifejtette, hogy ha folytatódnak a jelenlegi trendek, akkor nem lesz nagy zavar az ellátást illetően. Attól nem kell félni, hogy ne lenne elegendő tojás, de idén azért mindenkinek azt mondják, hogy készüljenek fel, és ne halasszák a vásárlásokat az utolsó pillanatra. Pákozd Gergely azt is elmondta, hogy időnként a kereskedelmi láncok is bevezetnek korlátozásokat az árstopos termékeknél, a felhalmozást korlátozandó, ez megtörténhet a tojással is, de ha mindenki jó előre beszerzi a szükséges mennyiségű tojást, nem lesz ebből probléma.

Mi várható az árstop megszűnése után?

A szakember szerint egyelőre még nem lehet tudni, mi lesz az intézkedés visszavonása után. Ez ugyanis egy új helyzet mindenkinek, de az eddigi árstopok kivezetése után mindig volt egy megugrás a keresletben, ez most is várható. Pákozd Gergely ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyári szezonban általában visszaesés szokott mutatkozni a keresletben, ami az árak mérséklődésével is jár. Most azonban az árstopok esetleges kivezetése miatt nem látható előre, mi lesz.

Elfáradtak a magyar termelők

A Tojásszövetség alelnöke beszélt arról is, hogy az elmúlt évek történései - így például az alapanyaghiány, az árak elszaladása, a koronavírus miatt az ellátási láncokban tapasztalt zavarok és a munkaerőhiány - miatt van egy fajta fáradtság az ágazatban. Ahogy Pákozd Gergely fogalmazott, a tojáságazatban nem volt home office, ott minden nehézség ellenére is folyamatosan csinálni kellett a dolgokat. Jelenleg az
ukrán-orosz háborúnak a mezőgazdasági alapanyagokra gyakorolt hatása egy olyan komoly kihívás, amivel az állattartóknak szembe kell néznie. Emellett pedig ott volt a takarmány-alapanyagok árának durva elszállása: ősszel kérdés volt, hogy az aszály sújtotta magyarországon lesz-e elég alapanyag a takarmányozáshoz?

Mostanra azonban ezek az aggályok elhárultak, a piacok megnyugodni látszanak, és van, lesz elegendő takarmány az ágazat számára. Így leginkább azok jártak rosszul, akik ősszel az esetleges hiánytól tartva bespájzoltak a drágább készletekből

- jegyezte meg Pákozd Gergely.

A szakember beszélt az energia kérdéséről is: az ágazat nagyobb szereplői ugyanis tőzsdei áron szerzik be az áramot és földgázt, így nekik a tőzsdei árak növekedésével erősödik a pozíciójuk. Ugyanakkor ezeknek a vállalkozásoknak előre kell fizetniük, így nekik erős tőkelekötésekkel kell számolniuk. A kisebb termelők éves, féléves szerződésekkel operálnak, ők nem nagyon érzékeltek változást az árakban.

Óriási a bizonytalanság az uniós szabályozás változása miatt

Pákozd Gergely elmondta, hogy a tartástechnológiai kérdések körüli vita az egész európai ágazat jövőjére hatással lehet, hiszen az uniós döntéshozók ismét előálltak a ketrec nélküli tartás kérdésével. Az ágazat szereplői szerint azonban a témában született tanulmányok nem elég megalapozottak, az eredmények pedig vitathatóak. Azt azonban még nem lehetnek tudni, hogy valójában milyen szigorúak lesznek ezek az állatjólétet illető előírások, és hogy mikor kerülnek bevezetésre, ahogy azt sem, hogy mi lesz azokban az árérzékenyebb régiókban, ahol a fogyasztók nem lesznek hajlandóak megfizetni az átállással járó magasabb árakat. A szakember szerint ha csak támogatásokkal lehet megvalósítani az átállást és működtetni az ágazatot, az nem működőképes megoldás.

Az európai fogyasztók szerencsések, mivel a tojáson levő kód alapján egyértelműen be tudják azonosítani, milyen tartásból származó tojást vásárolnak. Van választék, mindenki megtalálhatja a pénztárcájának és az egyéni elveinek megfelelő terméket

- mutatott rá Pákozd Gergely.

Ezt azonban nem lehet rákényszeríteni a fogyasztóra, az átállásnak természetes piaci folyamatnak kell lennie. A Tojásszövetség alelnöke szerint ha a vásárlók bizonyos termékeket keresnek, és ezeket hajlandóak megfizetni, akkor a gazdák ezeket fogják termelni. Ha azonban a döntéshozók jogszabályokkal kényszerítik a termelőket, de a fogyasztók nem hajlandóak megfizetni a magasabb árakat, annak nem lesz jó vége.