A Baromfi Termék Tanács a spanyol Inprovo és a francia Snipo ágazati szervezettel konzorciumban nyert európai uniós támogatást: a 80%-os támogatásintenzitású, hároméves projekt keretében 450 ezer euró érkezik az Európai Uniótól - olvasható a Világgazdaság oldalán. A projekt célja mindhárom országban az, hogy bemutassa az európai termelési rendszert - amely a legszigorúbb a világon -, egyben tudatosítsa a fogyasztókkal, hogy ennek élelmiszer-biztonsági szempontból milyen előnyei vannak. Erről Soós Mihály, a kampányt szervező Inno-Food Marketing Kft. ügyvezetője beszélt. A projekt keretén belül bemutatják továbbá a tojástermelés állategészségügyi és állatjóléti követelményeit, megfelelését a fenntarthatósági szempontoknak, valamint konyhai felhasználását.

A szervezők reményei szerint a kampány segíteni fogja a tojástermelés versenyképességének javulását és a fogyasztás növelését. Ez utóbbiról Soós Mihály megjegyezte, hogy nem a túlfogyasztás ösztönzése a céljuk, csupán a táplálkozási ajánlásoknak megfelelő mennyiség elérése. A Tojáskihívás címmel január 1-jén indult kampány a gyermekes családokat, a gyermektelen fiatal háztartásokat, valamint a Z és az Y generáció tagjait célozza. 

A világ tojástermelése az 1960-as 228 millióról 2021-re 1633 millió darabra emelkedett, jelenleg pedig a teljes termelés 40%-át Kína adja

- adott kis világpiaci kitekintést Sütő Zoltán, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) elnöke. 

A szakember szerint az egy főre jutó tojásfogyasztás 1993-ban Magyarországon volt a legmagasabb a világon, 20,28 kilogramm, majd tíz évvel később ez 16,43 kilóra csökkent, amivel az ország az ötödik helyre csúszott vissza. A folyamat pedig nem állt meg, 2013-ban Magyarország már be sem került a rangsorolt első tizenkét ország közé.

A tojás természetes, teljes biológiai értékű táplálék, ráadásul elérhető árú, ezért jó lenne, ha a jelenlegi 236 darabos fejenkénti éves fogyasztás visszatérne a korábbi 300 darab körüli szintre.

Örvendetes fejlemény, hogy nő a hazai ellátottság, szorul vissza az import - mondta el Pákozd Gergely, a Tojásszövetség alelnöke. Mindezt akkor érték el, amikor számos kihívásnak kellett és kell megfelelnie a tojáságazatnak. A szövetség alelnöke ezek közül kiemelte a madárinfluenzát, az ellátási láncoknak a Covid-19 által előidézett megszakadását, az orosz-ukrán háborút, valamint a tavalyi aszályt.

Ezek következtében például egy átlagos tojótelepi beruházás költségei 40-50%-kal emelkedtek, gondok voltak a takarmány-alapanyagok elérhetőségével, megemelkedtek az energiaárak

- sorolta Pákozd Gergely

Áprilistól az EU megadta a lehetőséget a vámmentes importra Ukrajnából, aminek következtében uniós szinten 700%-kal megemelkedett a tojásbehozatal. A vámmentes kereskedelem a jövőben is nagy kihívás lesz, ugyanis Magyarország ugyan saját hatáskörben meghosszabbította a behozatali tilalmat, ám az uniós országok zömébe eljut az ukrán tojás, és nyomja a piacot. 

Az infláció elleni küzdelem szintén hatással lesz a tojáságazatra, az árstop után a szabályozott árazáson keresztül. Fontos lenne az árstabilitás megteremtése, amire Pákozd Gergely szerint lesz kormányzati szándék is. A tojáspiacon a rövid távú, egy, legfeljebb két hónapos ármegállapodások a jellemzők, szemben a Nyugat-Európában szokásos egyéves szerződésekkel. Nagy kérdés, hogy milyen hatása lesz az állatjóléti feltételek szigorodásának, mikor lesznek elérhetők az uniós támogatások, valamint a beruházások megtérülnek-e. A Tojásszövetség alelnöke szerint ugyanis a beruházási költségek emelkedése nincs benne a termék árában.