A permetezés területén a dróntechnológia és annak jogi szabályozása Magyarországon (és Európában is) kiemelkedőnek számít - jelentette ki Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. műveleti igazgatója. A szakember szerint a témában olyan dátum van, ami fontosnak tekinthető: 2021. január 1-je, amikortól egységessé vált az Európai Unióban a drónozás, valamint a 2022-es év közepe, amikor megszületett a 4/2022 (II.8) AM rendelet, amely konkrétan meghatározta, hogy Magyarországon ki végezhet permetező drónnal bármilyen tevékenységet. Keczer Máté kiemelte, hogy 3 fő kritérium van, amit ezen gépek használata során be kell tartani: 1.) csak olyan személy üzemeltethet permetező drónt, aki a megfelelő képzéseket az akkreditált intézménynél elvégezte; 2.) csakis olyan drón használható, ami típusminősített eszköz; és 3.) csakis olyan szert lehet kijuttatni, amelyre megvan a vonatkozó engedély. A szakember beszélt arról is, hogy az Európai Unió a drónozás terén meghatározott különféle kategóriákat, az alapján, hogy mennyire kockázatos az adott művelet. Most már minden ilyen kategóriában jogosítvánnyal, úgynevezett kompetenciatanúsítvánnyal kell rendelkezni. Aki tehát drónos permetezéssel szeretne foglalkozni, annak minden kapcsolódó tanúsítványt be kell szereznie a meghatározott intézményeknél.

Rengeteg a drón az ágazatban, de nincsenek megfelelően kihasználva

Solymos Gyula, a 4iG Nyrt. műszaki-vezérigazgató-helyettesi tanácsadója szerint a magyar mezőgazdaságban jelenleg valóban túl sok drón van, mivel sok gazda megvásárolta, repült vele néhányszor és készített képeket, ám azokat már nem dolgozta fel. Sok gép elromlott és össze is tört már azóta, vagy egyszerűen csak a polcon porosodik. A szakember szerint ott lehet a hiba, hogy a gazdának nem az a feladata, hogy repüljön, hanem az, hogy gazdálkodjon. Solymos Gyula azt elismerte, hogy a permetezés és a permetező drónok terén rengeteg lehetőség van, de a monitoring esetében inkább egy egységes szolgáltatásban látja a jövőt. És akkor lehetne már monitoring repüléseket végezni vetés után, a növények kelésekor, a növényvédelmi kezeléseket követően, vagy akár csak egy-egy eső után is. A szakember úgy vélte, hogy az így összegyűjtött adatok alapján mesterséges intelligencia segítségével aztán prognózisokat lehetne készíteni a gazdáknak. Solymos Gyula ugyanakkor kijelentette, hogy a drónozás során szükség lenne egy hitelesített, fekete dobozhoz hasonló megoldásra, mert nagyon sokan használnak drónokat, de ha valamelyikkel bármi baj történne, akkor vissza lehessen nézni, hogy mi is történt pontosan. Erre természetesen nem a legkisebb drónoknál lenne szükség, de egy bizonyos méretkategória fölött kötelezővé kellene tenni. A szakember emellett azt is fontosnak tartja, hogy a már említett felhőalapú szolgáltatás magyar fejlesztésű legyen, mert nem lehet tudni, hogy a külföldi gyártók hasonló megoldásai milyen adatokat gyűjtenek és tárolnak.

Már a vetéskor is rengeteg adat keletkezik

Tolnai Péter, Vaderstad Kft. értékesítési és kereskedelmi vezetője szerint napjainkra megváltozott az emberek hozzáállása a munkagépekhez és erőgépekhez, mert amíg régen csak összekapcsolták őket, most már alapelvárás, hogy ezek kommunikáljanak. A gazdálkodók azt szeretnék, ha a gépek, amiket megvásároltak, mindent is tudjanak, de sokan valójában nem tudják, hogy ők mit is akarnak. A munkafolyamat során ma már rendkívül sok adat keletkezik, amely szükség esetén visszakereshető és a gép GPS-koordinátái alapján megállapítható, hogy az egyes naplózott „események” a tábla mely pontján történtek. A szakember elmondta, hogy a vetőgépeknél a precíziós technológiát az jelenti, hogy magasabb sebesség mellett a lehető legnagyobb pontosságot, maximális tőtáv- és mélységtartást, valamint soronkénti elzárást képesek biztosítani. Tolnai Péter beszélt arról is, hogy a vetőgépeknél az a kihívás, hogy létrejöjjön a kapcsolat és a kommunikáció a traktorral, mivel minden gyártó és GPS-forgalmazó más és más logika szerint építi fel a rendszerét. Érdemes megjegyezni, hogy 10 évvel ezelőtt ezek a precíz vetés iránti igények még csak egy-egy vetőgépnél voltak elvárások, de mostanra komoly előrelépés történt, és egyre többen élnek a modern gépek adta lehetőségekkel. A szakember szerint az adatgyűjtésnek és az adattovábbításnak lehetőleg automatizált műveletnek kell lennie, mert a tapasztalatok szerint ilyenkor a legkisebb a hibalehetőség.

Digitális érettség terén bőven van még hova fejlődni

Varga Péter Miklós, a Neumann Technológiai Platform állandó szakértője szerint Magyarország nemcsak a mezőgazdaságot, de az egész gazdaságot illetően rosszul áll a digitális felkészültség terén. Bár az ország a technológiák elérhetőségét illetően az uniós felmérésekben az első öt helyezettje között szokott szerepelni, a felhasználás tekintetében viszont a lista végén szoktunk kullogni. Ez nemcsak kompetencia-, hanem hozzáállásbeli kérdés is, amin pedig a legnehezebb változtatni. A szakember elmondta, hogy a Neumann Technológiai Platform a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közösen elkezdett egy stratégiát kidolgozni a digitális felkészültség és érettség mérésére. Varga Péter Miklós beszélt arról is, hogy a digitális érettségnek három nagy pillére van: az első a termelésben használható adatgyűjtési megoldások, automatizálás és robotizáció pillére; a második az üzemi döntéshozás szintje, ahol a termelés, a gazdálkodás és a pénzügyi értékesítés találkozik. Magyarországon itt a legnagyobb a lemaradás, bár a termelésről elmondható, hogy jellemző a túlgépesítettség. A harmadik pillér pedig a termékpálya, és ennek digitalizálása. Mostanra eljutottunk oda, hogy a fenntartható mezőgazdaságnak fogyasztói elvárások és szükségletek alapján vezérelt és adatalapú élelmiszer-termékpályákról kell szólnia. Nincs önálló mezőgazdaság, ennek a gondolatát lassan el kellene engedni, és élelmiszer-termékpályákban kellene gondolkodni. Olyanokban, amelyeket nem az EU, a támogatási rendszerek vagy az élelmiszer finanszíroznak, hanem a fogyasztók. A fogyasztói igények és szükségletek mára mérhetővé váltak. Varga Péter Miklós szerint a digitális érettség kulcsa, hogy a termelő azt állítsa elő - olyan mennyiségben és minőségben - amire a fogyasztónak szüksége van. A szakember beszélt arról is, hogy Magyarországnak ma a nemzetközi piacokon nagyon komoly versenytársai vannak, akik annak köszönhetik a sikereiket, hogy a fogyasztóknak termelnek, és nem a tradíciók alapján. Varga Péter Miklós megismételte, hogy a precíziós eszközök használata önmagában még nem digitális érettség, mert az ezek által szolgáltatott adatokat össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni, és be kell építeni a termelési folyamatba. A szakember kiemelte, hogy Magyarországon rengeteg drón van, az állam különböző közfeladatokat ellátó szervezetei - egyebek mellett a vízügy és közút - is számos ilyen eszközt vásároltak, amiket használnak is, de ezek a drónok rendszerint csak egyféle adatot gyűjtenek, amit aztán nem osztanak meg a többi ilyen szervezettel.

Mennyire használják ki az új technológiákat a magyar gazdák?

Magyarország elindult egy úton, és már előrébb jár a digitális átállás terén, mint Európa - jelentette ki Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki-kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a magyar gazdák egy része csak a géptámogatást látta a digitális átállásban, de vannak olyanok is, akik a szolgáltatást is megvásárolták, ezzel nagyot léptek előre az átállás terén. Zahorán Zalán szerint a gazdák egyelőre még nagyon rá vannak szorulva a segítségre, sokan vannak, akik még most akarnak lépni a pályázat ügyében, mások már lezárták, és lényegében egy másfél éves előnnyel rendelkeznek az ágazat lassabban kapcsoló szereplőivel szemben. El kell gondolkodni azon, mi legyen az a következő lépés, amit a következő digitalizációs kiírásban támogatni kellene. Zahorán Zalán szerint fontos a nyitottság, hogy a gyártók és szolgáltatók olyan megoldásokat és rendszereket hozzanak, amelyek képesek kommunikálni egymással.

Fotók: Portfolio