A precíziós pályázatként ismert, teljes nevén "a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása" nevű pályázati kiírásban a támogatható tevékenységek egyik legfontosabb eleme a helyspecifikus munkavégzésre alkalmas mezőgazdasági erőgépek, munkagépek és önjáró betakarítógépek beszerzése, valamint a céljai közt szerepelt a 10 évnél nem régebben beszerzett, meglevő mezőgazdasági erő- és munkagépek helyspecifikus művelésre alkalmassá tétele volt - mondta el Lantos Gergely. Az Agrárminisztérium kormányfőtanácsosa hozzátette, hogy hasonlóan fontos volt a mezőgazdaság digitális átállásához szükséges döntéstámogató eszközök és szoftverek vásárlása, valamint az ehhez kapcsolódó infokommunikációs eszközök beszerzése, a zárt termesztőberendezések technológiai fejlesztése és precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele. Az igényelhető támogatási összeg minimum 5 millió forint volt, maximum pedig 250 millió forint lehetett.

A pályázat időtartama alatt összesen 2567 támogatott kérelem született, mintegy 187 milliárd forint összegben. A legtöbb támogatott kérelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében adták be, a legkevesebbet Nógrádban.

Lantos Gergely arról is beszámolt, hogy a felhívás során az önállóan támogatható tevékenységek körében a legtöbb kérelem precíziós erőgépek beszerzését célozta, ezt követték a precíziós munkagépek és kombájnok beszerzésére irányuló pályázatok, míg az önállóan nem támogatható tevékenységi típusok közül a szoftverek és licenszek voltak a legnépszerűbbek, ezt követték a georeferált talajmintavételek és műholdas adatok. A kormányfőtanácsos beszélt arról is, hogy 2020-hoz képest 2023-ra jelentősen nőtt a magyar agráriumban azoknak a precíziós eszközöket használó gazdaságoknak az aránya, ahol volt felső- vagy középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező szakember.

A 2023-2027 közötti időszakra Magyarország KAP stratégiai terve vált a támogatási rendszer alapjává, amely a vidékfejlesztési és közvetlen támogatásokat, valamint az ágazati intézkedéseket foglalja össze. A stratégiai tervben kiemelt fontosságú az adatalapú és a precíziós technológiákat alkalmazó gazdálkodási módok alkalmazásának ösztönzése - tette hozzá a kormányfőtanácsadó.

Ennek ösztönzésére új értékelési szempontot vezetünk be: a projektek értékelése során azok digitális tartalma is elbírálásra és pontozásra kerül majd. Ez azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel juthatnak támogatáshoz a digitális fejlesztéseket is megvalósító pályázók

- mondta el Lantos Gergely

A pályázat során kiemelt értékelési szempontok lesz az értékesítési biztonság bemutatása - vagyis a termelői együttműködés, illetve a tartós beszállítói kapcsolat -, valamint a pénzügyi megalapozottság és a hozzáadott érték növelés. Lantos Gergely elmondta, hogy a 2024-es feladatok között szerepel a pályázattal kapcsolatos alapcélok és hatások meghatározása az üzemszintű digitalizációs terv (ÜDT) strukturálása érdekében, az új kiírások célcsoportjainak meghatározása, a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatási arány átgondolása, a szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai elvárások meghatározása, de legalább ilyen fontos a pályázat célterületeihez kapcsolódó ÜDT kötelezettségek átgondolása és a támogatható tevékenységek meghatározása.

Lantos Gergely beszélt arról is, hogy a mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása során kiemelt fontosságot fog élvezni a digitális és precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközök beszerzése, a rendszeres és szisztematikus üzemi szintű adatgyűjtés megteremtése, adatbázisok és adatkapcsolatok létrehozása. Emellett fontos lesz még a digitális farm-menedzsment, üzemirányítás, minőségirányítási és nyomonkövetési rendszerek bevezetése és fejlesztése, valamint a digitális átállást segítő szolgáltatások igénybevétele.

Ezek a fejlesztések kisléptékű és nagyberuházások formájában is pályázhatóak lesznek

- mondta Lantos Gergely.

A Portfolio Agrárium 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép forrása: Agrárszektor