Aki nem szeretné, hogy 2024. január 1-jétől a kutakra vonatkozó jogszabály megsértése miatt bírságtól kelljen tartania, annak még az idén lépnie kell ez ügyben. December 31-ig ugyanis összesen hatféle vízügyi eljárást közül választhatnak azok, akik meg szeretnék szüntetni a jogsértő állapotot - olvasható a Világgazdaság oldalán. A vízgazdálkodásról szóló, 1995-ben született törvény módosítása ugyanis előírja, hogy az országban csak engedéllyel rendelkező kutak létezhetnek és működhetnek, ám ez mostanáig nem így volt, ráadásul idén lejár a kútamnesztia. A bírság a gazdálkodáshoz használt, engedély nélküli kút értékének a 80%-áig, az engedély nélküli vízmunka- vagy vízhasználat esetében egymillió forintig terjedhet. Magáncélú használat esetén a természetes személyre legfeljebb 300 ezer forint bírság szabható ki.

Bár sok helyen 100 ezernél is több engedély nélküli kútról lehet olvasni, a szám csalóka, hiszen a házi kutak létesítése 1992. február 15-e előtt még nem is volt engedélyköteles. Ám mivel a jövő évtől azzá válik, e kutak engedélyeztetését is el kell kezdeni, még az idén. Az engedélyeztetés természetesen jövőre is kezdeményezhető, ám ekkor már illetékköteles lesz, és az eljárás végéig a kúttulajdonos a már említett bírságot kockáztatja. A kútfennmaradási engedély kérelmezőjének nem kell feltétlenül magának is ingatlan- vagy kúttulajdonosnak lennie - hiszen lehet bérlő vagy használó is -, de az év utolsó napjáig lépnie kell, szükség esetén tulajdonosi hozzájárulással. Kérelmét az érintett kút jellemzőitől és a kivett víz használatától függően vagy a Nemzeti Földügyi Központba (NFK), vagy a települési jegyzőnek kell elküldenie. Az NKF alapvetően az évi 500 köbméternél nagyobb, mezőgazdasági célú vízhasználat esetében dönt, míg a jegyzőkhöz a kertlocsolásra és háztartási igényekre használt kutak tartoznak.

Be kell jelenteni a létesítési szándékot is

Az NFK-nál két fő eljárás kezdeményezhető. Az egyik a mezőgazdasági öntözési célú, meglévő, de engedély nélküli kutak nyilvántartásba vételére vonatkozik. A nyilvántartásba vételhez a négy feltételnek együtt kell teljesülnie:

• A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist. 
• A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el. 
• A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja. 
• A bejelentés jóváhagyását követően a létesítés során a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelték. 

A másik NFK-eljárás a létesítésre vonatkozik. A létesítés szándékát előzetesen be kell jelenteni, a beruházás csak az e szándékra érkezett jóváhagyás birtokában indulhat. Ha a mezőgazdasági öntözési célú kút a fenti feltételeknek nem felel meg, akkor csak vízjogi engedély alapján létesíthető, üzemeltethető. Ezekben az esetekben is az NFK jár el vízügyi, vízvédelmi hatóságként, országos illetékességgel. Eljárása az 50 méter talpmélységet el nem érő kutak esetében díjmentes. A kérelemhez szükséges nyomtatvány az NFK honlapján érhető el. 

Locsolásra, háztartási célra is engedélyeztetni kell

A további négyfajta eljárás valamelyikét a lakossági kérelmezőnek a települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtania. A magáncélú használat mellett ez esetben az is feltétel, hogy a kútból évente 500 köbméternél kevesebb víz hozható fel, a vízkivétel nem érintheti a kormányrendelet szerinti védőterületet, karszt- vagy rétegvízkészletet. A kút lehet fúrt vagy ásott, a kinyert víz pedig vagy talaj-, vagy parti szűrésű víz. Az ásott kút jellemzően betongyűrűkből épül, vagy a fala téglával, terméskővel van kirakva, és többnyire 70 centiméternél nagyobb átmérőjű. A fúrt kutak átmérője 30-40 centi, és műanyag vagy acélcsővel bélelik ki.

Senki se lepődjön meg, a kérelem el is utasítható

A legtöbb idei kérelem értelemszerűen az engedély nélküli kutak vízjogi fennmaradására vonatkozik, az engedély megadása pedig nem alapértelmezés. Ha az érintett talajvízkút vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros, és ez átalakítással sem szüntethető meg, akkor a jegyző azonfelül, hogy elutasítja a kérelmet, az építtetőt még a létesítmény elbontására is kötelezi. Ám ez sem sima ügy, mert - és itt eljutottunk a második eljáráshoz - a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni azokat a terveket vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak a megszüntetése megállapítható. A harmadik eljárás azt célozza, hogy használni is lehessen a már fennmaradási engedéllyel rendelkező kutat, ehhez vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. Végül természetesen az új kutak ásásához, fúrásához is engedélyt kell kérni úgy, hogy a kérelmező igazolja, hogy megfelel a vonatkozó előírásoknak.