Merre tart a világ állattenyésztése és takarmányipara?

- tette fel a kérdést előadásában Varga Ákos, majd elmondta 2022 és 2050 között előreláthatólag 120 millió tonnával növekszik majd az olyan termékek kibocsátása, mint a baromfi-, a marha-, a sertés-, a bivaly-, a juh- és a kecskehús, valamint a tojás. Mindez azt mutatja, hogy az élelmiszeripar továbbra is stratégiai ágazat. A növekedés zöme egyébként Ázsiába, Latin-Amerikába és Észak-Amerikába datálható, az adatok szerint Európa stagnálásra, csökkenésre ítéltetett. A szakember arról is beszélt, hogy a változásokhoz, valamint a jelenlegi helyzethez erősen hozzátartozik az is, hogy egy, a mezőgazdaságban gyártói és kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó cégnek ma már olyan dolgokkal is kell napi szinten foglalkoznia, amelyek 30 éve egyáltalán nem voltak ennyire hangsúlyosak, ilyen akár az állatjólét, a nyomonkövethetőség, vagy akár az ESG-jelentés. Jól látszik tehát, hogy a szakma évről évre bonyolódik és rendkívüli nagy kihívásokkal teli. 

A takarmánygyártás alakulása Európa keleti és nyugati országaiban

Az európai hústermelés és takarmánygyártás elemzése során fontos, hogy helyesen értsük a most zajló gazdaságpolitikai és gazdasági folyamatokat. Ma már a gyakorlatból levont következtetések mentén kell haladnunk, és nem fordítva, hiszen a régi mintázatok nem biztos, hogy rárakhatók az újakra. A nyitottság, a befogadóképesség, az információ és a fejlődőképesség most még inkább középpontba kerülnek, és elengedhetetlenek egy, a következő 5-10 évben is profitot képző cég működéséhez.

Varga Ákos elmondta, látszik, hogy Nyugat-Európában erős csökkenés van a takarmánygyártásban, míg keleten a stagnálás, enyhe növekedés a jellemző, ugyanakkor tudjuk, hogy az állatitermék-előállítás egy jelentős része nyugatról áramlik keletre. Hangsúlyozta, a globális (Kína) és regionális (orosz-ukrán háború) gazdasági változások jelentősek, és habár a háború kimenetelét nem lehet tudni, most zajlik Közép- és Közép-Kelet Európa „újra szerkesztése” - az USA aktív támogatásával, egy olyan lengyel-ukrán szövetség jöhet létre, ami a francia-német tengely „ellensúlya” lehet. Közölte, a lengyel-ukrán mezőgazdasági potenciál erősebb, mint bármely más európai erőközponté, ez nagy gazdasági hatással lesz a magyar és környező piacokra.

Ukrajnából rengeteg áru jött már be az EU-ba, Lengyelországon keresztül is. Ha 2-5-10 év múlva kialakul az új fúzió, egy új világrendnek leszünk a részei, és ha ez bekövetkezik, Magyarországon már nem nagyon tehetünk majd semmit az ellen, hogy nyugatról keletre jön a takarmánygyártás. Ezért is kell most azonnal cselekednünk, és versenyeznünk azért, hogy az állattartók Magyarországot válasszák.

Az európai takarmányalapanyag-termelés

A klímaváltozás egyre nagyobb kihívást jelent a takarmányiparnak is, érzékelhető, hogy az európai takarmányalapanyag-termelés (kukorica, szója) egyre jobban tolódik északra - figyelmeztetett Varga Ákos. A következő időszakban jelentős termelésszerkezeti változások jöhetnek a magyar és régiós növénytermesztésben, emellett alkalmazkodnia kell a termelőknek, és a gazdasági szereplőknek is a csökkentett kukoricafelhasználáshoz, a termelési eredmények megtartásával.

A Portfolio Agrárium 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép forrása: Portfolio