Tavaly 280 ezer tonna volt a teljes magyar almatermés, ami jelentősen elmarad a 2021-es évi 520 ezer koronától úgy, hogy a 2021-es 520 ezer tonna sem mondható nagy termésnek, vagy nincs a 600-650 ezer tonnás termelési potenciálunk közelében
- mondta el az InfoRádióban Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke. Kiemelte, a 2022-es nagy terméskiesés elsődleges oka nem a fagykár, hanem az azt megelőző aszály. Ugyanakkor nemcsak ez az oka az elképesztően alacsony termésmennyiségnek, hanem az is, hogy 5-8 éves távlatban folyamatosan csökken a magyar almatermő terület, ráadásul az ültetvények folyamatosan öregszenek: java része már átlépte a 20-23 éves életkort, és 23-25 éves kor körül a teljesítőképesség "rohamosan zuhan". A szakember hangsúlyozta azt is, hogy a drasztikusan emelkedő termelési költségek mellé nem társul a termelői, értékesítői árak hasonló növekedése, így a gazdáknak egyre kevesebb finanszírozási forrása van.
A jövőben még többen hagynak fel az almatermesztéssel, mivel három éve 25 ezer hektár volt a hazai almatermő terület, tavaly már csak 22,5 ezer hektárt mértek, és 20-21 ezer hektárnál idén már nem lesz több. A tendencia a következő években is folytatódik: 2022. január 1-jétől 2024. december 31-ig van egy ökotámogatási rendszer, ami még sok korszerűtlen ültetvényt életben tart. Ahogy a támogatási rendszer 2025. január 1-jén kifut, úgy több ezer hektár almaültetvényt fognak kivágni
- közölte Apáti Ferenc. Elmondta, a folyamat szinte már megállíthatatlan, és nem is kell útját állni, mert 25 éves vagy annál idősebb, korszerűtlen ültetvényre pénzt költeni "olyan, mintha feneketlen kútba hajigálnánk".
Sokkal inkább a fejlesztésre kell fordítani, és arra kell koncentrálni, ha a mostani 21 ezer hektár körüli almatermő területből a következő öt évben eltűnik 10 ezer hektár - mert ennek a szakértő szerint a realitása megvan -, akkor azt minél hamarabb, a lehető leggyorsabban új, korszerű ültetvényekkel pótoljuk.
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor