A regeneratív mezőgazdaság a gazdaság teljes ökoszisztémájának helyreállítására és javítására törekszik olyan módon, hogy rendkívül nagy figyelmet fordít a talaj egészségére, tápanyag-utánpótlására és a talaj szerkezetére. Ez az elv a természetes ökoszisztéma-folyamatok helyreállításával és javításával támogatja az természetes ellenálló képesség kialakulását. Emiatt javul a termelékenység, az inputoktól való függés pedig csökken.
A regeneratív talajgazdálkodás során ezeket a folyamatokat alkalmazzák:
- A talajművelést minimalizálják, vagy teljesen elhagyják. Nincs, vagy minimális a biológiai és a kémiai bolygatás és emellett lényegesen csökkentik a műtrágyák és a szintetikus növényvédő szerek alkalmazását.
- Fontos szerepet játszik a talajtakarás, amelyet főként a növényzet segítségével oldanak meg. Ez nem csak a talaj javításában játszik szerepet, de a gyomszabályozásban, a vízmegtartó képesség növelésében a tápanyag-felhalmozódásban is segít. Emellett az erózió okozta károk ellen is védenek.
- A regeneratív mezőgazdasággal foglalkozók körében nagy figyelmet kap a sokféleség növelése, illetve megőrzése.
- A gyökérzet hosszú ideig való talajban hagyása megfelelő életteret biztosít a talaj mikroorganizmusainak.
- A szemléletben az állattartás összekapcsolódik a növénytermesztéssel, az állatok közvetlen tápanyagot tudnak szolgáltatni a talajnak és ezáltal a növények számára is.
Riasztó gyorsasággal romlanak Európa termőtalajai: már most több milliárdos a kár
Egyre több gazdálkodó követi azt az utat a fenntarthatóság és a költségeik csökkentése érdekében, hogy regeneratív módszerek alkalmazásába kezd. A regeneratív mezőgazdaság alapja a megfelelő talajhasználat. Az elmúlt 150 évben a talajaink elvesztették szén- és humusztartalmainak 50 százalékát, ehhez a csökkenéshez pedig rendkívüli módon hozzájárult az intenzív talajművelés gyakrolata. A nem megfelelő időben végzett talajmunkák lényegesen rontanak a talajok szerkezetein. A rosz időjárási körülmények között végzett talajmunka talajtömörödéshez, rögösödéshez vezethet, de a talaj vízgazdálkodására is negatív hatással tudnak lenni.
A regeneratív talajgazdálkodás egy komplex dolog. A módszer lényege, hogy a talajt nem, vagy csak minimálisan bolygatják, de ide sorolható a takarónövények alkalmazása, a természetes folyamatokra való támaszkodás.
Fenntartható talajművelés
A hagyományos talajművelés során többféle talajműveléssel találkozhatunk, például szántás, tárcsázás, lazítás. Ezek a folyamatok ronthatják a talaj szerkezetét.
Azért rombolja, mert például a talajban lévő szármaradványokat páldául ekével egy vonalban, egy helyre leforgatunk, tehát nem homogénen osztjuk el, akkor a bomlási folyamatok helyett inkább rothadási folyamatok indulnak el, ezért az adott talaj mikrobiológiája sokkal gyengébb lesz
- fogalmazott Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője.
A regeneratív mezőgazdaság és ezen belül a talajgazdálkodás egyik alapelve, hogy a talajt folyamatosan be kell takarni. Ezek lehetnek az adott növény szántása után fennmaradt növénymaradványok, de lehetnek más takarónövények is. Ez védelmet nyújt a szél ás a víz okozta eróziótól, csökken a talaj hőmérséklete is és ezek a növények természetesen táplálják a talajban elő mikroorganizmusokat. Sok talaj 10 százalék alatti szervesanyagtartalommal rendelkezik, pedig ez a talajélet szempontjából létfontosságú.
Lehet a termelés egyszerre fenntartható és megtérülő?
A gyökerek melletti egy milliméteres zóna mikrobiológiailag sokkal aktívabb, ráadásul a gyökerek jelenléte lazítja is a talaj szerkezetét és ezáltal vízgazdálkodásra is jó hatással van. Talajtakarónövények alkalmazásával a talajban egy úgynevezett önbeálló, egyensúlyi állapot jöhet létre, amely hosszú távon fenntarthatónak mondható.
Forgatás nélküli művelés
A regeneratív talajgazdálkodás egyik alapeleme a talaj bolygatásának minimalizálása. A no-till technika egy olyan gazdálkodási módszer, amely során a talaj nem, vagy csak nagyon minimális bolygatják. Ennek előnyei, hogy a talaj struktúrája javulni tud, a talaj természetes szerkezete megmarad, így vízmegkötő képessége is javul, a talajban lévő élőlények számára pedig kedvezőbb körülmények tudnak kialakulni. A technika alkalmazásával a műtrágya és növényvédő szer alkalmazásának szükségessége is csökken, ez pedig nem csak a talaj biológiájának tesz jót, de jelentős költségcsökkenéssel is jár. Nő a talaj vízmegtartó képessége és gyarapszik a víztartalmi, így a jelenleg is nagy problémát okozó aszályos időszakokban is biztonságosabbá válhat a termelés.
Ekkora a baj? Tényleg be kellene fejezni a szántást Magyarországon?
A regeneratív gazdálkodásban a no-till rendszer alkalmazása egy hosszabb folyamat eredménye. A rendszer hatékonysága merőben függ a talaj típusától, a termesztendő növényektől és a klimatikus viszonyoktól is. Nehezebbé válhat a technika alkalmazása olyan kultúrákban, ahol magasabb lehet a gyomnyomás.
Átállás
A világ számos részén, így hazánkban is egyre több gazdálkodó áll át a regeneratív mezőgazdaság alkalmazására mind fenntarthatósági, mind pedig a költségcsökkentési okok miatt. Európában több élelmiszeripari cég fontosnak tartja, hogy alapanyagai regeneratív gazdálkodásból származzanak, ezzel ösztönzik, illetve segítik is a gazdákat az átállás folyamataiban.
Finanszírozza a talajmegújítást a magyar gazdáknak a Nestlé
Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, hazánkban a szántóföldi termőterület 4,173 millió hektár és 5 ezer hektáron alkalmazzák a talajmegújító gazdálkodást. Az Európai termőterületek mindössze 1 százalékán folyik regeneratív talajgazdálkodás, ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok termőterületeinek felén folyik már no-till gazdálkodás.
A Gitnux adatai alapján a regeneratív mezőgazdasági tevékenységek alkalmazásával 70 százalékkal csökkenhet a műtrágya felhasználás és 22 százalékkal csökkenhet a gazdák vízfelhasználása is. A talajtakaró növények 96 százalékban csökkenthetik a talajerózió okozta károkat, emellett a regeneratív gazdálkodás 78 százalékkal is növelheti a gazdaság jövedelmezőségét.
