A negyedik negyedévre már deflációt, azaz az árak csökkenését várja az élelmiszeriparban a legnagyobb hazai baromfifeldolgozó, a Master Good. Bárány László, a vállalat ügyvezető-tulajdonosa szerint az infláció miatt azokban az országokban, ahova exportálnak (ez csaknem 50 külföldi célpiac) a fogyasztásban 10-15%-os visszaesés tapasztalható, emiatt relatív túltermelés alakult ki, és ez fogja kikényszeríteni az árcsökkenést - olvasható a Magyar Nemzet oldalán. Mint mondta, a gabonáknál ez már látható is, bár Magyarországon a kenyér árán még nem észrevehető, hiszen ezek a pékáruk a tavalyi drága búzából készültek. Az új búza szeptember környékén kerül be a gazdasági véráramba, a kukorica decemberre, ezért prognosztizálja a negyedik negyedévre az áresést. A gabona árát 80-85-90 forint között fogja beárazni a piac három hónap múlva, és ezt képezi majd le a többi termény ára - foglalta össze a szakember várakozásának hátterét.

A dolgok jelenlegi állása szerint a csirke a legfenntarthatóbb hús

Egyre többször lehet olvasni arról, hogy a bolygó védelme érdekében az emberiségnek tartózkodnia kellene a húsevéstől. Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa azonban árnyalta ezt a kijelentést, szerinte ugyanis a marha-, a sertés-, a hal- és a csirkehús előállítása között markáns különbségek vannak, és ez utóbbi a legkevésbé megterhelő a környezetre nézve.

Ha az élelmiszeripar egyes termékeinek ökológiai lábnyomát nézzük, fontos szem előtt tartani, hogy a környezetvédők kimutatásai gyakran az összhúsfogyasztást és az amerikai standardokat nézik, amelyekhez képest az európai gyártási folyamatok sokkal szigorúbbak, azaz sokkal fenntarthatóbban termelünk szinte mindent. De érdemes ránézni a többi szegmensre is

- hívta fel a figyelmet Bárány László. 

Nagyobb az ökológiai lábnyoma a csokoládé, a kávé előállításának, és szinte a csirkéhez hasonló mértékű a rizstermesztésnek. Azon valóban el lehet gondolkodni, hogy a nagyon magas karbonlábnyomú marhahús fogyasztását kiváltsuk-e, és az sem vitás, hogy a túlzott húsevés káros lehet az egészségre. A Master Goodnál - ami 2020 óta a Sága 100%-s tulajdonosa - vegán termékeket is fejlesztenek és forgalmaznak. Ahogy a cégveztő fogalmazott, szeretnének alternatívákat kínálni azoknak, akik húsmentes időszakokat tartanak, és húspótló fehérjeforrásokat keresnek. Bárány László szerint ezek közül néhány termék élvezeti értéke, íze a megtévesztésig hasonlít a húséhoz, miközben zöldborsófehérjéből, szójából, gombákból kivont mikroproteinekből készülnek egyéb más összetevők mellett.

A termelési folyamat már most „zöld” és később csak egyre „zöldebb” lesz

Az iparági szereplők között Magyarországon elsőként és Európában is az elsők között valósították meg a teljes körforgásos gazdálkodást. Bárány László elmondta, hogy szeretnének környezettudatos és fenntartható termelést folytatni, mivel minden gyártó figyeli a különböző trendeket, amelyek érdekelhetik a fogyasztóit, és próbál ezeknek megfelelni. A 21. századi ember sokkal környezettudatosabb fogyasztó, hiszen szemünk előtt zajlik a már eltagadhatatlan klímaváltozás. A tudatosabb vásárlók szeretnének ennek negatív hatásai ellen tenni.

A fenntartható termelésbe történő befektetésnek kiszámítható a megtérülése. Az első öles lépések után, ahogy a 100% irányába haladunk, egyre nehezebb és egyre költségesebb az utolsó, kisebb lépések megtétele. Jelen pillanatban a három éve működő napelemparkjainknak köszönhetően 17 GWh napelem-kapacitással bírunk, ezt jövő év végéig 37-re szeretnénk növeli, ezzel közel a 40%-át fogjuk zöldárammal fedezni a teljes villamosenergia-fogyasztásunknak

- mondta Bárány László.

A cégvezető beszélt arról is, hogy nagy célt tűztek ki magunk elé: szeretnének a világ első olyan baromfitenyésztő és -feldolgozó cégévé válni, amely eléri a teljes karbonsemlegességet. Most egy olyan beruházás zajlik éppen, amellyel a jövő év elejére a feldolgozóüzemben a felére fogják csökkenteni a gázfelhasználást.

Mindent is feldolgoznak

A körforgásos gazdálkodás rengeteg egymásra épülő tevékenységet jelent. A Bárány családnak nincsenek földjei, ezért számtalan tulajdonossal integrációs szerződést kötnek, gyakran a vetőmagokat, a trágyát is finanszírozzák a részükre, és akár meg is művelik a földjüket. A termelőktől felvásárolják a gabonát, ebből takarmányt készítenek. A tojást kikeltetve felnevelik a napos csirkéket, részben a szerződött termelőkkel együtt. A csirkéket feldolgozzák, majd különböző továbbfeldolgozott termékeket (húskészítmények, virslik, panírozott termékek) készítenek belőlük. A vágóüzemi melléktermékek egy része kutya- és macskaeledelek alapanyagaivá válnak, más részüket egy állatifehérje-feldolgozó üzemben nagy nyomás alatt, magas hőmérsékleten „levessé” főzik. Ezt szétbontják vízre, zsírra és fehérjére, amelyeket szintén felhasználnak, vagy továbbértékesítenek állateledel-gyártó cégeknek. Még a búzaszárat is átveszik, ebből sterilizált almot készítenek, amely állatjóléti szempontból is előnyös. A trágyát feldolgozva szerves trágyát hoznak létre, és azt visszajuttatják a termelőknek, akiktől a gabonát veszik, hogy a teljes körforgást valóban megvalósítsák. 

Nem könnyen tudtuk meggyőzni a termelőket arról, hogy a műtrágya helyett szerves trágyát használjanak, mert az ára valamivel magasabb. Ugyanakkor jóval nagyobb a hasznosulása, kevesebb elég belőle, és a talajerózió megállításához, a talaj szerkezetének javításához elengedhetetlen

- magyarázta Bárány László.