A témában sok hír jelent meg az elmúlt hetekben, de nagyon kevesen közelítik meg ezt a kérdést komplexen, és vannak olyanok is, akiknek érdekükben áll a történéseket félremagyarázni, a valóságnak csak egy-egy részletét kifejteni a többiről nem beszélni. Az ilyen megközelítések hosszabb távon ugyanakkor rendkívül károsak, mert akik csak ezeket a híreket olvassák, hallják, azok téves következtetéseket vonnak le. Nyilván mi elsősorban az állattenyésztők szemszögéből nézzük és vizsgáljuk meg ezt a kérdést, de igyekszünk sok oldalról megközelíteni és tényszámokból kiindulni - írja a MÁSZ.
Itt a vége: Lengyelország betiltja az ukrán gabona és más élelmiszerek importját
A legújabb hír arról szól, hogy az ukrán termények vámmentességének újragondolásáról egyeztettek a közép-európai tagállamok agrárminiszterei. Nagy István szerint a búza, kukorica, napraforgó (ideértve a darát is), repce, szója esetében ismételten indokolt korlátozni a vámmentességet, és csak a korábban már alkalmazott mennyiségi kvóták keretei között szabadna azt Ukrajna számára biztosítani. Az agrárminiszterek kérik a Bizottságot, hogy az EU humanitárius célból vásárolja fel a határmenti tagállamokban megtermett és az import miatt eladhatatlan, betárolt gabonát. A tranzit szállítmányokra egy uniós monitoring- és biztosíték-rendszer működtetésére is szükség lenne. Hazánk újabb, még átfogóbb és szigorúbb vizsgálatokat rendelt el az ukrán gabona esetében a határon.
Az EU eltörölte az ukrán termékekre vonatkozó import korlátokat
Tavaly április 27-én az EU Bizottságának javaslatára egy évre felfüggesztették az ukrán termékekre vonatkozó vámokat és behoztali tilalmat. Ez az intézkedés megnyitotta az utat a dömpingáras, minőségét és eredetét tekintve sok esetben ellenőrízthetetlen és ezért kockázatot jelentő termékek EU piacokra áramlása előtt. 2022 május 12-én mutatta be a Bizottság a „Szolidarítási útvonalak” (Solidarity Lanes) című tervét, amelynek célja, hogy a háború miatt az országban rekedt több mint 20 millió tonna 2021-es ukrán gabona mielőbbi kiszállítását és a termeléshez szükséges anyagok importját megkönnyítse. 2022 augusztus 1-én török közvetítéssel Oroszország és Ukrajna megállapodott egy „tengeri gabonafolyosó” felállításáról, amelynek segítségével megindulhatott a termények nagy mennyiségű kiszállítása. Az első megállapodás 120 napra szólt, amit novemberben 3 hónappal, majd 2023 március 18-án még 60 nappal, május 18-ig hosszabbítottak meg a felek. Ennek köszönhetően eddig több mint 25 millió tonna terményt, elsősorban kukoricát és búzát, exportált Ukrajna mintegy 45 országba.
Megtiltja Magyarország a mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából
Itt vannak a tényleges számok
Az EU hivatalos vámfelügyeleti szervezete (DG Taxud) közlése szerint 2022. július 1. és 2023. április 12. között 1,499 millió tonna kukoricát (az utolsó hónapban 170 ezer tonnát, ami csökkenést jelen a korábbi számokhoz képest) 243 ezer tonna búzát (utolsó hónapban alig jött be), 4880 tonna árpát, 305 ezer tonna napraforgót, 29 ezer tonna napraforgó darát, 93 ezer tonna repcemagot, 91 ezer tonnan szójababot és 63 ezer tonna szójadarát hoztak be hazánkba Ukrajnából.
Azok vannak most bajban, akik tavaly rekord áron sem adták el a gabonát
Tavaly nyáron az Európa sok országát sújtó aszály és az ukrán gabona export leállása miatt Magyarországon alakultak ki a legmagasabb búza és kukorica árak a régióban. Emiatt tavaly az állattenyésztők súlyos helyzetbe kerültek, ugyanis nemcsak a legelők égtek ki és kevés takarmány termett, de vásárolni a rekord magas árakon (135 Ft/kg) sem nagyon lehetett, mert a gabonatermesztők kivártak, még magasabb árat remélve őszre, illetve tavaszra. Az ő számításukat vágta keresztbe az ukrán gabonaimport, amely 2023 februárra szinte teljesen leállította a kukorica és búza kereskedést hazánkban. Ez annak volt köszönhető, hogy az évszázados aszály miatt üresen maradt hazai gabonaraktárak csendben, főleg az éjszakák leple alatt, megteltek ukrán kukoricával.
Váratlan lépést tettek a szlovákok: betiltották az ukrán gabona feldolgozását
A gabonatermesztők kongatják a vészharangot
Márciusban a gabonatermesztők elkezdték a vészharangot kongatni, mivel a 3 hónap múlva esedékes őszi kalászosok betakarítását veszélyezteti a hazánkban betárolt ukrán gabona. Állításuk szerint akár 4-5 millió tonna toxinokkal és az EU-ban rég betiltott vegyszerektől szennyezett kukorica is lehet ezekben a raktárakban, aminek negyede-ötöde másra nem alkalmas mint elégetésre. Az eddig elvégzett nagyszámú hivatalos vizsgálatok ezt az állítást azonban nem támasztják alá: sem jelentős toxin-, sem GMO-szennyezettséget az ukrán import gabonában eddig nem találtak. A gabonakereskedők jelenleg alig vásárolnak és egyelőre nem nagyon akarnak leszerződni az új gabonára, legfeljebb a tavalyi rekord magas árak feléért, ami a termelők szerint nem fedezi a közben folyamatosan emelkedő költségeiket.
Erősen toxinszennyezett a hazai termésű kukorica
A Gabonaszövetség szerint a hazánkban megtermett 2,8 millió tonna kukorica sajnálatos módon magas aflatoxin tartalmú, jelentős a 20 ppb feletti tételek aránya. Az ilyen termény értékesítése nagyon lassan és korlátozott vevői kör részére történik. A tárolás során a toxin szint tovább növekszik és még azt is kockáztatjuk, ha ezek a tételek a 2023-as termésű kukoricával keverednek, akkor annak a minőségét is lerontják. Ez katasztrofális következménnyel járna a magyar kukorica bel- és külpiaci megítélésére. Mindezeken felül folyamatos élelmiszeripari kockázatot kell kezelni, ennek az analízis, termék visszahívási és egyéb költségei folyamatosan nőnek - tájékoztatta a lapot a Gabonaszövetség. A szervezet szerint 600 ezer tonna toxinszennyezett áru, akár 3 millió tonna terményt képes lerontani. Ilyen mennyiségű eladhatatlan kukorica kezelése lehetetlen. Az etanol gyártók nyitottak lennének olyan megoldásra, hogy 1-2 hónapig határérték felett szennyezett kukoricát dolgozzanak fel, de ebben az esetben az államnak kellene gondoskodni az így keletkezett, takarmányozási célra alkalmatlan melléktermék ártalmatlanításáról.
Itt van a nagy terv: ez várhat a Magyarországra beömlő ukrán gabonára
Ellenőrzik a határokat
A zöldhatáron folyamatos radaros, hőkamerás, drónos megfigyelés van, kizárt a nagy tömegű áru illegális mozgatása (a csempészáruk mérete/tömege kicsi, de értékük nagy, mint pl. a cigaretta). A határátkelőhelyek áteresztőképessége sem teszi lehetővé több millió tonna gabona behozatalát. Románia az egységes belső piac része, de schengeni külső határunk, ezért minden szállítmányt, járművet megállítanak ellenőrzésre. A tehergépkocsis szállítmányokat röntgennel átvilágítják. A tranzitforgalom aránya származtatott adatok alapján becsülhető, nagyságrendileg 40-50 százalékra tehető. A hazánkba érkező tehergépjármű-forgalom folyamatosan emelkedik, ez nem a gabonaimport miatt van. Ukrajna felől 14, Szerbia felől 36 Románia felől 24 százalékkal emelkedett a belépő forgalom tavaly.
Globálisan csökken a gabona, a növényi olaj és a tej ára
A FAO április első hetén közzétett legújabb jelentéséből kiderül, hogy az élelmiszerek világpiaci ára 2023 márciusában 2,1%-kal csökkent februárhoz képest. Esett a gabonafélék, a növényi olajok és a tejtermékek ára, míg a cukor és a hús ára emelkedett. Az index immár tizenkét egymást követő hónapban esett, a 2022. márciusi csúcshoz képest, ami ebben az időszakban 20,5%-os csökkenést jelent.
A gabona ára 5,6%-kal csökkent a februári 18,6%-ra, ezzel együtt a 2022 márciusi szint alá, ami a gabonafélék nemzetközi árának esését tükrözi. A legnagyobb, 7,1%-os csökkenést a búza esetében a bőséges globális kínálat és az exportőrök közötti erős verseny okozta. A FAO rámutatott, hogy az ausztrál termelésre vonatkozó magasabb becslések, valamint az Európai Unióban ebben a hónapban javult terméskörülmények tovább javították a globális kínálati kilátásokat. Márciusban a kukorica világpiaci ára 4,6%-kal esett, „a dél-amerikai betakarítások szezonális elérhetősége, a brazíliai rekordtermelésre vonatkozó várakozások és a fekete-tengeri gabonakezdeményezés kiterjesztése miatt”.
