Az EU-ban a július közepéig betakarított búza fehérjetartalma jó, de a fajsúly alacsony, a mediterrán tagországokban pedig az eső miatt magasabb a mikotoxintartalom. Idén várhatóan a 2022. évinél alacsonyabb lesz a malmi búza aránya. Az Európai Unióban 22 millió hektárról 5,8 tonna/hektár termésátlag mellett 126 millió tonna (+1 százalék) őszi búzát takaríthatnak be. A főbb termelő tagországok közül Franciaországban 36,4 millió tonna (+8 százalék az egy évvel korábbihoz képest) búza várható. Németországban 21,8 millió tonnát (-2,5 százalék) arathatnak. Romániában 10,2 millió tonna (+16 százalék), Lengyelországban 12,3 millió tonna (-4 százalék) termést jeleznek - írja az AKI kiadványában.
Kemény kijelentést tett a MOSZ: lépéseket követelnek a kormánytól
Magyarország sem a legjobb éveit éli a gabona tekintetében
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint hazánkban 552 ezer hektárról (a betakarításra váró terület 55 százaléka) 5,6 tonna/hektár termésátlaggal 3,1 millió tonna búzát arattak július 19-ig. Magyarországon átlagosan 63,1 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július harmadik hetében - ez az árszint az egy évvel korábbitól 54 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 62,9 ezer forint/tonna termelői áron (-53 százalék) forgott ugyanekkor. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az ISCC NUTS II fenntartható takarmánybúza augusztusi és szeptemberi tőzsdei elszámolóára változatlanul 65 ezer és 66 ezer forint/tonna volt július 17. és 28. között. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza szeptemberi jegyzése 240-279 dollár/tonna között hullámzott a megfigyelt tőzsdenapokon. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény szeptemberi jegyzése 232-265 euró/tonna között mozgott.
Most lehull a lepel: kiderült, mire számíthatnak a magyarok az árstop után
Az ukrán gabonahelyzet árnyékában
Az ukrán gabona a mai napig nagy port kavar, naponta hallhatunk, olvashatunk róla híreket. Nem csoda, hiszen nem túlzás azt mondani, hogy szinte az egész világ élelmezésére, termelésére kihat. Legutóbb még Ferenc pápa is felszólalt az üggyel kapcsolatban: mint mondta, gabona nélkül éhező több millió férfi és nő kiáltása elér egészen a mennyekig. Hozzátette, Oroszországi Föderáció hatóságaihoz fordul annak érdekében, hogy álljon helyre a fekete-tengeri kezdeményezés, vagyis a korábbi gabonamegállapodás, és a gabona szállítása biztonságos legyen. Oroszország júliusban nem hosszabbította meg a lejáró megállapodást, amely a fekete-tengeri gabonaszállítmányok biztosítására vonatkozott. Mindeközben az EU-ban is komoly fordulatok történtek: Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági biztosa bejelentette, hogy az Európai Unió készen áll arra, hogy az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek exportja szinte teljes egészében a szolidaritási folyosókon történjen. Mint mondta, ez körülbelül havi 4 millió tonna olajos magot és gabonafélét jelentene, amely mennyiség a tavaly novemberivel lenne egyenlő.
Fontos kijelentést tett Ferenc pápa a fekete-tengeri gabonaszállításról
Oroszország nemrégiben közölte, hogy kiszáll az ENSZ által támogatott fekete-tengeri gabonaegyezményből. Az oroszok kilépése előtt Ukrajna exportjának 60 százalékát szolidaritási folyosókon, 40 százalékát pedig a Fekete-tengeren keresztül szállították az egyezmény keretein belül. A megállapodás felbomlása súlyos következményekkel járhat az afrikai országok számára, amelyek nagyban függnek ezektől a tengeri szállításoktól. Érdemes megemlíteni azt is, hogy egyes termények ára emelkedni kezdett a nemzetközi tőzsdéken annak nyomán, hogy Európa és a világ egyes pontjain komoly aszály sújtja a mezőgazdaságot, és Oroszország július közepén kilépett az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tévő egyezményből. Mindezek fényében jó stratégia lehet rövid időre eltárolni a frissen learatott terményt, de kiemelendő, hogy a termelőknek továbbra sem feladatuk, hogy spekuláljanak a készletekkel. A gabonaárak mozgása nagyon nehezen követhető a világpiacon.
