A hazai cégek beruházásainak összegéből egy nem jelentéktelen rész leírható a társasági adóból, aminek belépési küszöbe ráadásul nemrégiben jelentősen csökkent. Figyelni kell azonban néhány kritériumra - mutatott rá Dr. Vargha Máté. A társasági adóból igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény szabályai mind a nagy-, mind a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) szempontjából kedvezően változtak a tavalyi évben. A lehetőség beruházások esetén nagyon jelentős társasági adókedvezményt biztosít, akár a beruházás aktiválását követő 13 éven át. Fontos, hogy a kedvezmény közvetlenül a fizetendő adó összegét csökkenti, nem pedig az adóalapot - írja közleményében a BDO Magyarország Adótanácsadás.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevétele - a legnagyobb beruházásokat kivéve - nem engedélyhez kötött. Feltétele mindösszesen a szándék bejelentése a jogszabályban meghatározott formában a Pénzügyminisztérium felé, maga a kedvezmény pedig önadózás útján vehető igénybe. Pont e könnyebbség miatt - tehát hogy nincs az igénybevételt megelőző kontroll a hatóságok részéről - nagyon fontos előzetesen, megfelelő szakértelemmel tisztázni, hogy a kedvezmény igénybevételének feltételei adottak-e a cégnél. A NAV utólag kötelezően ellenőrzi ezen adókedvezmény igénybevételének jogszerűségét, ami érthető is egy ilyen jelentős összegnél, ugyanakkor önmagában nem ok arra, hogy egy cég ne éljen a lehetőséggel.

Mikor lehet érdekes ez a kedvezmény? Mindenképpen érdemes a fejlesztési adókedvezményre gondolnia egy vállalkozásnak, ha például:

• KKV-ként, kisvállalkozás esetében legalább 50 millió forint, középvállalkozás esetén legalább 100 millió forint értékű beruházást tervez.
• Jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházást tervez.
• Munkahelyeket szeretne létrehozni és azokat hosszú távon meg is kívánja tartani.
• Környezetvédelmi, kutatási-fejlesztési célú, film- és videógyártást szolgáló, vagy élelmiszerhigiéniai feltételeinek megteremtését célzó (álltai eredetű élelmiszer esetén) beruházást tervez.
• Szabad vállalkozási zóna területén kíván beruházást megvalósítani vagy jegyzett tőkéjének felemelése keretében részvényeket bocsátott ki, azokat bevezetteti egy szabályozott piacra és ezt követően beruházást tervez megvalósítani (legalább 100 millió forint értékű beruházás a feltétel).

A 2022-ben életbe lépett változások lényege, hogy jóval szélesebb körben vált elérhetővé a fejlesztési adókedvezmény! A nagyvállalatok tavaly óta a Közép-Magyarország régióban már nemcsak új tevékenység megkezdéséhez (pld. zöldmezős beruházáshoz) vehetnek igénybe kedvezményt, hanem a jelenleg is folytatott tevékenységeik fejlesztése érdekében is. Nagyvállalatok számára fontos változás továbbá, hogy az összes Pest vármegyei településen (kivéve: Budapest) 50%-os támogatási intenzitást érhetek el, a korábbi - településtől függően - 20%-os vagy 35%-os támogatási intenzitás helyett. (A nagyvállalatok továbbra sem nem vehetnek igénybe a kedvezményt Budapesten, és maradt a Dél-Dunántúlra, Észak-Magyarországra, az Észak-Alföldre és a Dél-Alföldre vonatkozó 50%-os, illetve a Közép-Dunántúlra és a Nyugat-Dunántúlra vonatkozó 30%-os támogatási intenzitás.) A KKV-k pedig - amelyek eddig a fejlesztési adókedvezmény feltételeit nehezebben teljesítették - tavaly óta kisvállalkozás esetén 200 millió forint helyett már 50 millió, a középvállalkozások 300 millió forint helyett már 100 millió forint értékű beruházási értéktől kezdődően is igénybe vehetik a fejlesztési adókedvezményt.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének legnagyobb buktatója ugyanakkor az időzítés. Az adókedvezmény igénybevételére irányuló szándék ugyanis csak a beruházás megkezdését megelőzően jelenthető be! Amennyiben a beruházás már megkezdődött, az adókedvezmény iránti igény már nem jelenthető be, így a kedvezmény lehetősége elveszik a vállalkozás számára.