Spanyolországot általános aszály sújtja: az ország jelentős részén már hónapok óta nem hullott csapadék, és az előző hetekben tapasztalt magas hőmérsékletek csak tovább súlyosbították a helyzetet. A Spanyol Meteorológiai Szolgálat, az AEMET tájékoztatása szerint 2023 márciusa volt eddig a második legmelegebb március a 21. században, egyben az évszázad második legszárazabb hónapja - írta meg a FruitVeB. A víztartalékok a szokásos szint 50%-án állnak, és folyamatos csökkenést mutatnak, a leginkább érintett területek a Guadalquivir és a Guadiana vízgyűjtő területe, valamint Katalónia és a Baszkföld. Ráadásul az AEMET előrejelzése szerint rövid távon nem is várható javulás: a következő héten 35°C körüli csúcsokkal jelentkező hőhullámot várnak. A mezőgazdasági kultúrák közül a jelenlegi aszály a gabonafélékre, napraforgóra, gyümölcsfákra és zöldségfélékre egyaránt hatással van, becslések szerint akár 4 milliárd eurót is elérheti az idei aszálykár. A helyzet olyan súlyos, hogy az előző héten különböző mezőgazdasági szervezetek vezetői találkoztak a kormánnyal Madridban azonnali intézkedések bevezetése érdekében. A kormány néhány azonnali intézkedés mellett az Európai Bizottsággal is tárgyalni fog a Közös Agrárpolitika szabályainak rugalmasabb alkalmazhatósága érdekében.
Az idei év első negyedévében nem csak Spanyolországot, hanem a Maghreb-övezet nyugati részét is szárazság sújtja, és Törökországban is megkongatta a vészharangokat az Európai Bizottság COPERNICUS aszályfigyelő programja. Marokkó, Algéria és Tunézia növényállományainak fejlődését máris nagy mértékben befolyásolja a csapadékhiány: vannak olyan régiók, ahol szeptember óta alig esett eső. Törökországban az állományok fejlődése egy hetes fenológiai csúszásban van, ezért itt a meleg időjárás és a kevesebb csapadék egyelőre még nem okozott visszafordíthatatlan károkat, de a COPERNICUS erre a régióra is figyelmeztetést adott ki.
Mi várható Magyarországon?
Magyarországon egyelőre nem fenyeget aszályhelyzet, az OMSZ aszályindex információi szerint lokálisan tapasztalható csak kisebb mértékű, átmeneti vízhiány. A múlt héten csütörtök reggeltől a Dunántúl nyugati felére érkezett kiadós eső. A csapadékos időjárás pénteken is folytatódott, ekkor a Dunántúl északnyugati felén 15-50 mm esett. Szombattól sokfelé alakultak ki néhol jégesővel kísért heves záporok, zivatarok. Az elmúlt tíz nap csapadékmennyisége a Dunántúl északnyugati negyedén az 50 mm-t is meghaladta, de a Sopron térségében lehullott 80 mm körüli mennyiség több, mint ami ott a megelőző három hónapban összesen esett. A keleti tájakon kevesebb volt a csapadék, de az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak délen, délkeleten marad el az ilyenkor szokásos mennyiségtől, az ország nagy részén jelentősen meghaladja azt. A talaj felszín közeli része sokfelé sáros, csak Szeged és a Körösök mentén szárazabb. A középső és mélyebb talajrétegek vízellátottsága az ország túlnyomó részén eddig is jó volt, most Sopron környékén is sokat javult. A felső talajrétegben a tavaszi vetések számára csak Szeged, valamint Mezőtúr-Szeghalom-Mezőberény térségében hiányzik nedvesség.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint vasárnap estétől nyugat felől egy frontzóna közelítette meg térségünket, ezért ismét csapadékosra fordult az idő. Főleg hétfőn és kedden kell csapadékra számítani, szerdától azonban csökkenhet ennek a valószínűsége. Összességében a hét közepéig akár 10-20 mm eső is lehullhat.
