A lótetű, hivatalos nevén lótücsök a rovarok egyenesszárnyúak rendjébe, azon belül pedig a tücsökfélék családjába tartozik, a világon csak Európában elterjedt faj. A lótetű jól megtermett példány: barna teste átlagosan 3-6 cm hosszúságú, hengeres, zömök és szőrrel borított, jellegzetes ásólábaival gyorsan halad a föld alatt. Elülső szárnyai megkeményedtek, testéhez képest rövidek, hátulsó szárnyai megnyúltak, amelyekkel nagy termete ellenére is tud repülni, ám ez mégis ritkán fordul elő. A lótetű, habár mérete miatt ijesztő lehet, egészségügyi szempontból az emberre nézve teljesen ártalmatlan élőlény.

A lótetű életmódja, táplálkozása

A lótetű éjjeli élőlény, nappal szinte sosem mutatkozik. Ideje nagyrészét masszív ásólábaival kialakított alagutakban tölti, amelyekben más földalatti élőlényekre vadászik. A lótetű mindenevő: levadássza a talajban élő kártevőket, férgeket, gilisztákat, ám, mivel a növények föld alatti szárát, gyökerét is jó étvággyal fogyasztja, a rendkívül kártékony rovarok közt tartjuk számon. A lótetű hím egyedeivel gyakran találkozhatunk tavasz végén és nyár elején, meleg éjszakákon, sőt, trillázásukat is hallhatjuk, amely a lótetű eszköztárában a párkeresés célját használja. A nőstény lótetű is képes hangot kiadni, ha megijesztik. Amikor tavasz végén a lótetű szaporodik, a hímek a földfelszín alatt számukra tágas, jó akusztikájú, Y alakú termeket ásnak, amelyben koncerttel invitálják párzásra a nőstényeket. A lótetű párzása rendhagyó: a nőstény lótetű mászik fel a hím hátára, így történik meg a megtermékenyülés. Az anya lótetű ezután a petéket a földben, 5-25 cm mélységben ássa el egy olyan, tojás nagyságú üregbe, aminek falát saját nyálával erősítette meg. A lótetű a nyár folyamán több fészket is rak, amelyekben összesen akár 500 petét is elhelyezhet.

Így védekezzünk ellene

A lótetű nem kíméli a veteményest: kedveli a melegágyakat, a zöldségnövényeket, a zsenge palántákat, lágy szárakat, csírákat, bármilyen kultúrnövényt szívesen fogyaszt. A talajt is károsítja, amelybe a növényeket ültetjük: ásólábaival összetúrja azt, járatokat váj, elszakítja a föld alatti szárakat, gyökereket. A lótetű által károsított növény elfonnyad, megbarnul - mivel nem kapaszkodik semmivel sem a talajba, kézzel könnyen kihúzhatjuk. Ha nagy a szárazság, a lótetű még a vastag, kemény karógyökereket (pl. répafélék) is megrágja. A lótetű ellen nehéz védekezni, ám érdemes mindent megtennünk, hogy megszabaduljunk tőle, különben hiába gondoztuk palántáinkat, mind odalesznek.

Fonálférgekkel a lótetvek ellen

Lótetű ellen hatásos a fonálféreg-készítmény: a fonálférgek és a velük kölcsönhatásban lévő baktériumok parazitaként viselkednek, elárasztják a lótetű testét, majd elpusztítják a kifejlett rovarokat és az imágókat egyaránt. Hatását lassan fejti ki, viszont veszélytelen, bio "gyógymód" a lótetűfertőzésre. Egy TikTok videóban egy kertész bemutatja, hogyan lehet vegyszermentesen eltávolítani a lótetveket úgy, hogy fonálférgeket permetezünk a növényekre. Bár elsőre ez nem hangzik túl jól, hisz ki szeretne férgeket a kertjébe, de tudni kell, hogy a fonálférgek ártalmatlanok mind az emberekre, mind az ember közelében élő állatokra, de a növényekre nézve is. A fonálférgeket kertészetekben vagy online is beszerezhetjük. Arra figyeljünk, hogy árnyékos területre permetezzük a fonálféreggel kevert oldatot, majd locsoljuk meg alaposan a talajt, ahová permeteztünk, hogy bejuthasson a fonálférges oldatunk, és a férgek ott elszaporodva kivégezhessék a lótetveket.