A kárdi (Cynara cardunculus) szinte ismeretlen zöldségnövény nálunk. Kinézetre hasonlít egy bogáncshoz - de nem az. Akár másfél méter magasra megnő, látványos levelei, valamint hatalmas égszínkék virágai vannak, ennek köszönhetően dísznövénynek is alkalmas. Azon kevés zöldségnövények közé tartozik, melyeknek a levélnyelei ehetőek.
Kétéves növény, ami nem szereti az átültetést
A kárdi a fészkesvirágúak közé tartozó kifejezetten fénykedvelő növény, már egy kis árnyékra is rosszul reagál, ekkor hajtásai megnyúlhatnak, és a virágzása is elmaradhat. Csak tápanyagban gazdag, jó vízelvezető képességű talajban termelhető, magról szaporítva. Gyökere vastag karógyökér, de ez nem nyúlik le mélyre a talajban, és mint a karógyökerű növények általában nehezen viseli az átültetést. Nem szereti a szárazságot sem, de a pangó vizet szintén nem tűri. Magját második évben érleli be.
Akár fél méteres levelek
Terebélyes levelei akár fél méteresek is lehetnek. Méreteiből adódóan érdemes egyedül, szoliterként tartani a kert egyik sarkában, de a díszkertben a füves területek szélén is rendkívül mutatós. Virágai augusztusban és szeptemberben nyílnak, nagyon jó mézelő, vonzza a rovarokat, pillangókat, és a levéltetveket is. Mivel a levélnyelét lehet fogyasztani, ezért ne permetezzük felszívódó hatású és hosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkező szerekkel. Jó, vegyszermentes megoldások is vannak a levéltetvek ellen, ilyen például a kenőszappan vizes oldata, kipermetezve. Mediterrán eredetű növény, ezért sajnos a komolyabb fagyot nem bírja. Ezért a tövét télen takarni kell, de még így is előfordulhat, hogy visszafagy. Takarásnál először vékony gallyakat kell rátenni, majd erre kerülhet a száraz falomb, így kellően szellőzni tud a tő, és nem rohad be.
Sok munkát ad, mire a tányérra kerül
Hasonlósága az articsókával nem véletlen, mivel annak az őse. Fogyasztani több részét is lehet, például a húsos levélbordázatát, de előtte etiolálni, azaz halványítani kell. Első éves korában ezért fogyasztás előtt takarni szükséges, a fénytől el kell zárni kell a leveleit, így kesernyés ízét elveszti. Ezt a műveletet 3-4 héttel a szedés előtt kell végezni. Nem árt megközelítőleg a fagyok beállta előttre időzíteni ezt. Takarásnál ügyelni kell, hogy levegőt azért kapjon, mert dús lombozata a párától tönkre mehet. Erre a legalkalmasabb szalmát, vagy hullámkartont használni, amit a szél miatt rögzíteni kell. Mint látható, elég munkaigényes növény, de kétségtelen, hogy a fagyok előtt felszedve pincében sokáig eláll és olyan időben ad zöld salátának valót, mikor már más növény nincs.
Gyógynövényként is megállja a helyét
Szárított levele borban pár hétig áztatva (25 g kárdi, 1 liter borhoz) étvágygerjesztő, vizelethajtó, és tüdőbántalmak elleni hatásos szer. A kárdiból kivonatokat is készítenek, amelyek védelmet nyújtanak a máj számára, és emésztésserkentő hatásúak. Gazdag ásványi sókban, elsősorban mészben és foszforban, B1-, B2-vitamint is tartalmaz. Levélnyele sokféleképp elkészíthető. Endíviához, cikóriához hasonlóan salátának, főzeléknek, sültnek, rakottnak. Bár az articsóka őse, míg annál a virágzat fészekpikkelyeinek a töve az ehető, a kérdi esetén a halványított levelek adják a konyhai alapanyagot. Bonyolult előkészítése miatt klasszikus házikerti növény, hiszen üzemi termesztése, a levelek halványítása nem megoldható. Míg az articsóka egyszerűbben feldolgozható, de kisebb a konyhai szempontból hasznos része, addig a kárdi halványítása munkaigényesebb, ám így jóval több ehető részhez jutunk belőle.
Bazella, a lakásban is tartható „futó spenót”
A bazella vastag levelei kiválóan hasznosíthatók a konyhában, akár salátának, akár főzeléknek, de krémlevesnek is alkalmasak. Nyáron a kertben igen gyorsan nő, télen szobanövényként is tartható, bár ekkor kevesebb betakarítható levelet ad. A klímaváltozás egyik nyertes növénye lehet hazánkban, mert nálunk is egyre jobbak a körülmények számára. Biopiacokon rendszeresen beszerezhető, többen foglalkoznak hazánkban is termesztésével - más növények mellett, kiegészítésként, hiszen még nem annyira ismert így a kereslete sem számottevő egyelőre. A bazella (Basella rubra, B. alba) Afrikában és Délkelet-Ázsiában őshonos. Nem a hagyományos spenótunkhoz hasonlít, inkább az újzélandi spenóthoz áll közelebb ízben és textúrában. Malabári spenótnak is nevezik és futó spenótnak is hívják, hiszen akár 2-3 méteresre is megnőnek kúszó szárai. Lágyszárú, levelei pozsgásak, szív alakúak, lila a szára, valamint a levélnyelek is színezősnek. Magyarországon egy kis odafigyeléssel jól termelhető, akár dísznövénynek, akár zöldségnek is. Fagyérzékeny, ezért tavasszal csak a fagyok elmúltával vethető, de dugványozással is könnyen szaporítható. Legalább 14 fokot igényel, emiatt csak májustól, vagy azt követően nyár végéig vethetjük el a szabad földbe, 15 x 40 centiméteres térállással. A magját a vetés előtt jól mossuk meg, és áztassuk egy ideig, mert a héja csírázást gátló anyagot tartalmaz, így ha ezt nem oldjuk ki belőle, akkor elfekszik, sokkal több idő után kel ki. Figyeljünk esetében a gyomosodásra is, mert kezdeti fejlődése lassú, így a gyomok könnyen túlnövik és elveszik a fényt előle, ezzel pedig visszavetik a fejlődését. Melegben gyorsan nő.
Gyors növekedése csak a nyár második felében indul be, mert nagyon melegigényes, jól bírja a mostani erős felmelegedéseket. Napfényes helyre ültessük, mert a félárnyékot sem tűri. Tartható cserépben is, sőt balkonra, lefelé csüngő növényként is jól mutat, de támasztékra is futtatható. Lakásban elegendő fényt kell kapnia, ellenkező esetben a szárai megnyúlnak, kifehérednek, fakó színűvé válik a növény. A pangó vizet nem szereti, de a földjének nyirkosnak kell lenni. Ezt cserépben könnyen elérhetjük, szabadban pedig terítsünk alá valamilyen mulcsot, például levágott füvet a tövek köré. Virágai tömörek maradnak, nem nyílnak ki, később a magok lila elszíneződése is látványos a hajtásokon. Magtól-magig tartó tenyészideje 120-130 nap, tehát a levelek ennél már jóval hamarabb szedhetők. 80-90 százalékos a mag csírázó képessége, és ezt 4-5 évig meg is őrzi. Érdemes a földjét trágyázni, mivel nagyobb mennyiségben vesz fel nitrogént, foszfort, káliumot, kalciumot. Ne műtrágyázzuk, mert, ha túl sok nitrogént kap, akkor túl sok nitrit képződhet a növényben, ami káros az egészségre. Nem kell permetezni, mert nincs kártevője. Hosszan tartó csapadékos időszakokban a szürke rothadás, valamint az elhanyagolt területeken a földibolha és a pajzstetű okozhatnak tennivalót a növényvédelem terén és a meztelen csiga is kedveli e növényt.
