200 ezer húshasznú tehén van az országban

A rendezvény házigazdájaként dr. Polgár J. Péter egyetemi docens, intézetigazgató helyettes köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója vette át a szót, mint a tanácskozás levezető elnöke. A szakember bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy minden baj ellenére a húsmarhapiac még mindig kiegyensúlyozott és stabil. A MÁSZ ügyvezető igazgatója külön köszönetet mondott Szabó Ferenc nyugalmazott egyetemi tanárnak, aki 1994-ben megszervezte az első húsmarha-konferenciát, és megteremtette a máig élő hagyományt. Wagenhoffer Zsombor kiemelte, hogy a támogatások fontosak. Vannak olyan évek, amikor a túléléshez szükségesek, de fel kell készülni arra az időszakra, amikor ezek mértéke minimális lesz - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ).

Az állattenyésztés a mezőgazdaság extrém sportja 

Ezzel a megállapítással kezdte előadását dr. Juhász Anikó. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az idén induló új KAP-támogatásokról beszélt. Hangsúlyozta az ellenőrzések szigorodását és a lehetőségek tárházát.

Hatékony húsmarhát kell tenyészteni

Dr. Török Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője a takarmányértékesítő-képesség fontosságáról beszélt. Bemutatta az ezzel kapcsolatos első hazai vizsgálati eredményeket, és a vemhesülés, valamint a jövedelemtermelés összefüggéseire világított rá. Dr. Szentes Szilárd botanikus elmondta, hogy a szakaszos (rotációs) legeltetés az egyetlen módszer, ami nem gyomosít, de ennek ellenére mindössze a területek ötödén folyik így a legeltetés hazánkban.

A klímaváltozás nem a jövő, hanem a jelen!

Dr. Stefler József prof. emeritus az időjárási viszonyokhoz igazodó legeltetési és tartástechnológiai lehetőségeket mutatta be. Testtömeg- vagy létszám-optimalizálással tudnak alkalmazkodni a gazdák a klímaváltozáshoz.