A keresletre igyekszik reagálni az egri borvidék is, hiszen habár az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a rozéfogyasztás, amihez praktikusan kékszőlő kell, és akkor stagnált a fehérbor, az utóbbi két-három évben ez megváltozott, és a rozé nagyjából szinten maradt, de komoly átrendeződés van a vörösborok irányából a fehérborok felé - közölte Soltész Gergő. Kiemelte, ez az elmúlt egy-másfél évben olyan drasztikus mértékűvé változott, ami bizony kihívást jelent a tradicionálisabban kékszőlőtermesztő egri borvidéknek, vagyis kicsit több a kékszőlő és kicsit talán kevesebb a fehérszőlő annál, mint ami piaci igényként, keresleti oldalról a borfogyasztóknál jelentkezik. A szakember szerint mindez azt jelentheti, hogy azokat az ültetvényeket, amelyek a koruknál vagy a támberendezés állapotánál fogva kikerülnek majd folyamatosan a termelésből, nem biztos, hogy kékszőlőfajtával kell majd visszapótolni, hanem ezek helyett jöhetnek be új fehérek. Illetve a még szabadon álló területeknél is inkább a fehér fajták a dominánsak, de ez akár 80 százalék fehér, 20 százalék kékszőlőt jelenthet, míg ez öt évvel ezelőtt inkább fordítva volt.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen az egri bor jelenléte, piaci részesedése, akár a hazai piacon, akár a világpiacon, Soltész Gergő tudatta, a környező országokban az elmúlt évtizedekben a bikavért megismerték és tudták is kóstolni, de ezekben az országokban is változik a borízlés, azt is tudomásul kell venni, hogy bikavérből is egy picit másabbat keresnek. Amíg öt évvel ezelőtt egy-egy exportszállítmányunknál a bikavér aránya a nyolcvan százalékot is elérte, ez most ötven, de akkor tudunk mellette mást is vinni, és visszük a fehéret, a rozét.
Azt látni most, hogy több dolog formálja a borízlést, egyrészt vannak azok a tendenciák, amelyek talán már Nyugat-Európában most is láthatóak, ebben nem feltétlenül csak ez a gyümölcsösség és könnyedség kedvelése, hanem a vegán termékeknek egyre nagyobb népszerűsége, néhány esetben, bár ez még messze nem tömeges, a biotermékek, amelyek sokkal jobban teljesítenek, mint öt-tíz évvel ezelőtt, és emellett pedig vannak olyan fajták, amelyeket felkapnak a fogyasztók. Minden esetben indokoltan, de néha azért kicsit túl van tolva, és utána két-három év eltelik, megunjuk és keresünk egy másikat. Van ennek egy természetes körforgása, voltak Magyarországon is chardonnay-s idők, savignon blanc-os idők, jött a rozé majd az Irsai, most talán újra a savignon blanc. Ezek kisebb divathullámok, de a fő trenden belül látjuk ezeket, hogy összességében pedig a fehérborok egyre inkább felülteljesítenek.
Ha a konkurenciát nézzük, akkor gazdasági szempontból elmondható, hogy az olasz és spanyol esetleges jó időjárásnak betudható túltermelés a magyar szőlőárakon keresztül nehezítheti meg az itteni szőlőtermelők életét, de a borászatok alapvetően csak magyar alapanyaggal dolgoznak, mert sok korszerű ültetvény van, viszonylag nagy hozammal. Ugyanakkor a bor azon kevés élelmiszer-ipari termékek közé tartozik, ahol a magyarok nagyon odafigyelnek rá, hogy hazait fogyasszanak. A többi termékcsoport esetében komoly kampányt kell folytatni, addig itt 95 százalék vagy afölötti a magyar borfogyasztók aránya, aki, ha teheti, magyar bort választ - tájékoztatott a szakember.
Címlapkép forrása: MTI Fotó: Komka Péter