Szerbia 2022-ben Oroszország és Mexikó mögött a harmadik legnagyobb termelő volt globális szinten, megelőzve Lengyelországot és Chilét, a másik két nagy málnahatalmat - írta meg a Világgazdaság. Mintegy 20 ezer hektáron termesztik a közkedvelt piros bogyós gyümölcsöt Szerbiában, az ültetvények közel a fele Arilje környékén található. Évi 80-100 ezer tonnát termelnek, nagy részét exportálják.
Idén azonban nem várt probléma ütötte fel a fejét az ágazatban: a hűtőházaknak ugyanis még nem sikerült eladni a készleteket a betakarítás előtt. Tavaly a szezon kezdetén még 800 dinárt is fizettek a málnáért, majd 500 dinár körüli szintre esett vissza a felvásárlási ár. Korábban az agrárágazat teljes kivitelének 10%-át a málna exportjából valósították meg. Az aszályos nyarak, az éghajlatváltozás és a piaci mozgások miatt mind nehezebb helyzetbe kerülnek a termelők.
Mindezek mellett gondot okoz a munkaerőhiány is, hiszen a málna betakarítása többnyire kézi erővel történik, és nagyszámú idénymunkásra van szükség. Tavaly egy ügyes kezű málnaszedő napi 5-6 ezer dinárt (16-20 ezer forintot) is megkeresett. Az ültetvények tulajdonosai szerint egyedül ők azok, akik jól jártak az előző idényben.
