A Kwizda Agro növényvédő szerek, műtrágyák és mikrobiológia készítmények fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozik. Azt tudjuk és látjuk, hogy a növényvédő szerek, illetve főleg a műtrágyák nagyon megdrágultak az utóbbi időben, de mi a helyzet az egyéb szerekkel, például a különböző biológiai készítményekkel? Hogyan változott az áruk az elmúlt időszakban?

Az áremelés általános volt, így minden inputanyagot érintett, hiszen számos költséggel - alapanyag, energia, munkadíj - kell számolniuk a gyártóknak, amelyek többsége ráadásul elképesztően megnőtt az utóbbi időben, nem beszélve az infláció okozta hatásokról, illetve a banki költségek megemelkedéséről. Természetesen voltak különbségek, például a műtrágyáknál drasztikus áremelés történt, ez azonban erős összefüggésben volt a gázárváltozással, ami jelentősen felborította a műtrágyapiacot. A biológiai termékeknél szinte ugyanazok a hatások érvényesülnek, mint a többi inputnál, de itt az alapanyagár-emelkedés nem volt olyan súlyos, ugyanakkor az egyéb járulékos költségek miatt itt is történt egy nagyobb áremelés.

Mennyire tapasztalható az, hogy az inputok drágulása miatt, sok termelő inkább minimalizálja azok használatát, és bizonyos eddig használt termékeket már nem vásárol meg?

A trendet látjuk, de hiba lenne csak az áremelések számlájára írni, ennél ugyanis egy összetettebb dologról van szó. Tavaly hatalmas aszály sújtotta főleg a keleti területeken gazdálkodókat, a bevételek elmaradtak a várttól, ugyanakkor a terményárak is nagyon hektikusan alakultak. Ekkor még úgy látszott, hogy jó árak lesznek, év végén azonban hirtelen leestek, és, ha ezen a szinten maradnak, akkor a gazdák biztosan kevesebb bevétellel számolhatnak. Érdemes kiemelni azt is, hogy a finanszírozási költségek is megnőttek, emellett sok esetben külföldről jönnek az inputanyagok eurós elszámolással, és habár most erősödött a forint, mindezek óriási kiszámíthatatlanságot jelentenek a cégeknek. Jelenleg azt érezni, hogy a gazdálkodók kicsit összébb húzták a nadrágszíjat, és a költségeiket, kiadásaikat is igyekeznek csökkenteni.

Folyamatos az Európai Unióban a különböző növényvédőszer-hatóanyagok kivonása, ami a termelők és a gyártók életét is sok esetben megnehezíti. Mit tehetnek ezekben a helyzetekben a termelők, illetve a gyártók hogyan tudnak ezekre a kivonásokra reagálni?

A kivonások nem most kezdődtek, de igazából ez egy olyan tendencia, ami akár üdvözlendő is lehet, hiszen elősegíti azt, hogy a tudatosság, a jó értelemben vett zöld szemlélet egyre inkább teret hódítson az agráriumban. Ez ad egy motivációt a gyártóknak is ahhoz, hogy olyan típusú termékeket fejlesszenek, amelyek megfelelnek az újabb helyzetekben is. Általánosságban is elmondható, hogy a kemizálásból a biológiai megoldások felé haladunk, hiszen az elmúlt időszakban inkább az volt a jellemző a társadalmakra, hogy mindent kémiai módszerekkel igyekeztek megoldani, most azonban előtérbe kerültek az olyan hasznos élő szervezetek, mint például a baktériumok. A gyártók oldaláról az érződik, hogy mindenki ebbe az irányba fejleszt így biztos, hogy több és több ilyen termék jelenik majd meg a piacon.

A termelők közül az innovatívak nagyon örülnek ezeknek az új termékeknek, azonnal kipróbálják őket, a többségük azonban megszokta, hogy kipermetezi a növényvédő szert, ami szinte azonnal hat. Ugyanakkor a biológiai szereknél sosincs 100 százalékos hatékonyság, ezért a termelőknek is meg kell tanulniuk, hogy ezeket az új típusú megoldásokat másképp kell használni, viszont hosszú távon fenntarthatók, és alkalmazásukkal a rezisztencia kialakulásnak a veszélye is kisebb lesz.

A fenntarthatóság és a klímaváltozás egyre fontosabb szerepet kap az agráriumban is, az új Közös Agrárpolitikában is szigorúbb követelmények elé vannak állítva a termelők. Milyen hatással lehetnek mindezek a növényvédők és a különböző inputok piacára? Nagyobb szerepet kaphatnak-e eddig akár kevésbé használt termékek, illetve másfajta készítmények a növénytermesztésben, valamint a földeken? Miként változhat a növényvédő szerek köre és milyen új termékek jelenhetnek meg a piacon?

Inkább azt látom, hogy új típusú készítmények fognak megjelenni a piacon, olyan, amelyek eddig vagy a fiókban voltak, vagy nem érte meg őket kijuttatni, mert nem volt megfelelő a hatékonyságuk. Ha minden jól megy, és kijutunk a regisztráció útvesztőjéből, akkor jövőre lesz egy új termékünk, ami egy olyan nitrogénkötő baktérium, amit a lombra kell kipermetezni, és a levélbe bejutva hozzájárul a növények nitrogénigényének a fedezéséhez. Ez például egy jó válasz és alternatíva a nitrogénárak, valamint a műtrágyaárak elszabadulására. A biológiai termékeknél oda kell figyelni arra, hogy nagyon behatárolt az, milyen környezeti körülmények között tudnak működni, így a hőmérsékletet, a talajnedvességet, a páratartalmat mind mind figyelembe kell venni.

Ezért is igényelnek nagyobb szakmai odafigyelést, hiszen egy 20-30 éves, jól bevált hatóanyag bolondbiztos, ha a legfontosabb szabályokat betartják. Ugyanakkor az új típusú termékeknél figyelni kell a kijuttatás környezeti körülményeire és technológiájára egyaránt.

Az időjárási szélsőségek is egyre nagyobb követelmények elé állítják a gyártókat és a forgalmazókat a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-piacon egyaránt. Milyen hatással vannak mindezek a növényvédőszerek piacára?

Az átlaghőmérsékletek folyamatosan emelkednek, és sokszor lehetnek olyan periódusok, amikor felfordul az időjárás, de ehhez alkalmazkodnia kell a növényeknek és a termelőknek is. Véleményem szerint a gazdálkodók akkor járnak el helyesen, ha nem csak egy adott termesztéstechnológiára összpontosítanak, hanem rendszerben gondolkodnak. A forgatás nélküli talajművelés például egy jó irány, és habár sokat vitatkoznak erről a szakemberek, de ha a talajszerkezetre és a talajok biológiai aktivitásra való hatását nézzük, mindenképpen üdvözlendő. Egyre több olyan termék van a piacon, amelyek arra hivatottak, hogy a szélsőséges időjárási helyzetekből adódó problémákat orvosolják. A tavalyi aszály után mi is elkezdtünk kifejleszteni egy olyan terméket, amivel időt lehet nyerni a növény számára az ilyen extrém helyzetekben. Ha felkészítjük a növényt az aszályos periódusra különböző élettani folyamatokon keresztül, akkor, ha bekövetkezik a stresszhelyzet, az így kezelt növénynek adunk pár napot, de adott esetben 1-2 hetet is tudunk nyerni, és ha ez idő alatt esik eső, akkor megmentettük a növényünket.

Hogyan lehet ma úgy gazdálkodni és eredményesen növényt termeszteni, hogy minden szükséges inputot beszerez a gazda, és magas hozamokat, valamint bevételeket is tud elérni?

Azt tudom mondani, hogy a gazdálkodók ma már ne a régi rutinok szerint dolgozzanak, legyenek nyitottak, és szakmailag is kövessék az újdonságokat. Azaz a régi, jól bevált módszereket óvatosan változtatva próbáljanak alakítani a termesztéstechnológiájukon.

Jelentősen nőtt az utóbbi években az ökológiai gazdálkodással művelt területek nagysága Magyarországon. A fenntarthatóság fontossága és akár az új KAP követelményei miatt kell-e arra számítani, hogy még jobban nőni fog ez a terület hazánkban?

Az ökológiai művelésbe vont területek növekedése szoros korrelációt mutat az ezzel kapcsolatosan felvehető támogatásokkal, például nagyon sokszor egy extenzív legelőt vonnak be, és arra kapnak támogatást. Az elmúlt időszakban az általános makroökonómiai folyamatok miatt a lakosság döntő többségének nem az a problémája, hogy egészségesebb zöldséget vegyen, hanem, hogy egyáltalán tudjon zöldséget venni. Emiatt a felvevőpiac szűkült, és azt érezni az elmúlt 1-2 évben, hogy csökkent a kereslet az ilyen termékek iránt.

A magyar ökogazdák helyzetét keserítik azok a nemzetközi élelmiszerláncok, amelyek külföldről dömpingáron hoznak be ökominősítésű zöldségeket. Globálisan az ilyen típusú megoldások elterjedését én nem abban látom, hogy 100 százalékos ökológiai gazdálkodás legyen, inkább azt a trendet vizionálom, hogy a konvencionális gazdálkodók iktatnak be egy-egy ilyen zöld megoldást, például a betakarítás környékén, amikor a várakozási idő miatt nem lehet hagyományos növényvédő szerrel dolgozni. Szerintem az úgynevezett hibrid technológiák fognak elterjedni, már a szántóföldön is látszik, hogy egyre többen iktatnak be ilyen technológiai elemeket. Az biztos, hogy összességében az élelmiszer-biztonságnak egyre nagyobb szerepe lesz az unión belül, és a termékek felvásárlásának egyre szigorúbb szabályai lesznek.

Nemcsak az egyre extrémebb időjárás, de a talajpusztulás is nagy hangsúlyt kap az utóbbi időszakban, ami Magyarországon is erősen jelen van. Hogyan lehetne lassítani, visszafordítani ezt a folyamatot? Min kellene változtatniuk például a növénytermesztőnek, hogy a talajokat jó állapotban lehessen tartani?

A talajdegradációs folyamatok valóban jelen vannak az iparszerű mezőgazdaság, valamint a helytelen talajművelés eredményeként, ezek többfélék lehetnek, ám jelenleg az egyik legégetőbb a talajok szervesanyag-tartalmának a csökkenése. Az elmondható egyébként, hogy a magyar talajok általános állapota nem rossz, sőt sokkal jobb, mint a nyugat-európaiaké, például nehézfémtartalom vagy kémiai szennyezettség tekintetében. Ennek az is az oka, hogy míg egy holland intenzív kertészetben borzasztó mennyiségű inputanyagot használnak, addig Magyarországon ez észszerűbben történik. A szervesanyag-csökkenés után a második problémának a talaj szerkezetének a leromlását látom, amiért részben a gazdálkodók is okolhatók a nem megfelelő nedvességállapotban végzett agrotechnikai beavatkozások, az állandó tárcsázás, a sok esetben felesleges talajbolygatás, valamint a nehézgépek használata miatt.

A szélsőséges időjárás miatt változhat-e itthon a vetésszerkezet a növénytermesztésben? Fontos növényünk a kukorica, de tavaly rekordalacsony termés lett belőle. Fel kell-e arra készülni, hogy más növények nagyobb teret kapnak majd a magyar földeken? Ha igen, melyek lehetnek ezek?

Nem hiszek abban, hogy a következő 5-10 évben drasztikus változás fog történni a hazai növénytermesztésben. Természetesen lehetnek olyan kilengések, hogy egyes gazdálkodók az előző évek rossz tapasztalata miatt egy növényt kicsit háttérbe szorítanak, a tavalyi rosszul sikerült „kukoricaév” után érezhető például, hogy nőtt az őszi vetésűek területe. Ugyanakkor ez egy többrétű dolog, hiszen a klasszikus szántóföldi növényeknek van egy felvevő piaca, a termelőknek pedig ezekre van meg a gépesítése és szaktudása. A négy alapvető szántóföldi növényünk tehát biztosan meg fog maradni, azonban látszódnak átalakulások, a repceterületek például csökkentek, ugyanakkor a napraforgó termőterülete, valamint a ciroké is nőtt.

És mi a helyzet a kertészetekben?

Mivel az ültetvényeket akár 20-40 évig is termelésben kell tartani, nagy energia lenne megszüntetni őket, vagy átállni más kultúrára. Azt azonban észre lehet venni, hogy például a szőlészetekben olyan fajtákat telepítenek, amelyek jobban bírják a melegedő időjárást. A zöldségnövények tekintetében is van egy beállt vetésszerkezet, emellett vannak fogyasztói elvárások, ezért itt sem kell változásra számítani, hiába jelennek meg olyan növények már Magyarországon is, mint akár a kivi.

Hazánk agroökológiai viszonyai behatárolják, hogy mit lehet itt termelni, és habár most akadnak szélsőséges helyzetek, ezeknek a szintje még nem tart ott, hogy emiatt felborítsunk mindent.

Képek forrása: Stiller Ákos