Ragyogó zöld gyep, csodás virágok, rendezett kert, játszó kutyusok - teljesen idilli, már-már filmbeli kép. Az életben persze nem egyszerű mindezt összehozni, de nem lehetetlen! Számos egyszerű, ám annál hatásosabb praktika létezik, melyek segítségével többé már nem lesz álom a termesztés és a kutyatartás együttes fogalma.
Jelöljünk ki „biliterületet”
Érdemes lehet kijelölni egy adott területet az udvaron, ahol a kutyánk el tudja végezni a dolgát. Ez segíthet megakadályozni azt, hogy az egész gyepterületünket bepiszkítsák. A kijelölt helyen pedig valamilyen talajtakarót vagy kavicsot használhatunk fű helyett.
Használjunk erős kerítést
Egy erős kerítés megakadályozhatja, hogy a kutyáink az egész udvaron szaladgáljanak, és ne károsítsák a füvünket. Ügyeljünk arra, hogy a kerítés elég magas legyen, hogy az ebek ne ugorhassák át.
Tanítsunk!
A kutyák roppant intelligens, okos állatok, ezt talán senkinek sem kell bemutatni. Éppen ezért, ha nem szeretnénk semmilyen „extra” dolgot bevetni, tanítsuk meg négylábú társunknak, hogy hova nem mehet. Ez természetesen nem egy pár perces folyamat lesz, de, ha elég kitartóak vagyunk, meglesz az eredménye.
Csináljunk kutyajátszóteret
Ha van rá lehetőségünk, hozzunk létre egy saját kis játszóteret az udvaron, ahol kutyánk/kutyáink kedvükre szórakozhatnak. Ez biztonságos teret biztosít nekik anélkül, hogy a füvünkben bármilyen jellegű kárt tennének.
Kerüljük a vegyi anyagokat!
Nagyon fontos, hogy a káros vegyszerek, például peszticidek és gyomirtó szerek használatát kerüljük a gyepen - és lehetőleg mindenhol, ahol csak lehet. Ezek a vegyszerek károsak lehetnek az állatokra, de akár még az emberekre, kisgyerekekre is, ha érintkezésbe kerülnek velük.
Rendszeresen tisztítsuk az udvart és a kertet
Rend a lelke mindennek. Kissé elcsépelt, de annál igazabb mondás. Ha a kutyánk az udvaron végzi a dolgát, akkor ügyeljünk, hogy sűrűn takarítsunk utána, hiszen a kutyavizelet és az ürülék nagy mennyiségű nitrogént és sót tartalmaz, amelyek megégethetik és károsíthatják a füvet.