A legtöbb állat Romániába, Ausztriába és Szlovákiába ment. Eközben az élősertés-behozatal közel 22 százalékkal, 9 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország és Németország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 14 százalékkal csökkent (20,36 ezer tonna), ugyanakkor az értéke 24 százalékkal nőtt január-februárban. Ahogy az elő sertésnél, a húsnál is Románia volt a legnagyobb vevő, majd Olaszország és Horvátország következett. A sertéshúsimport mennyisége az exporténál is jobban, 22 százalékkal esett vissza, de így is meghaladta a kivitt mennyiséget: 24,4 ezer tonna volt. Az import értéke 28 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest - írja a Világgazdaság.
Erős idegzetűeknek: szörnyű állapotok fogadták a hatóságot egy állattartó telepen
Mint kiderült, a sertéshús közel 70 százaléka Spanyolországból, Németországból és Lengyelországból származott. Az AKI árinformációs rendszerének áprilisi adatai szerint a vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül ára áprilisban kilogrammonként 879 forint volt, hasított meleg súlyban mérve - mindez 22 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A feldolgozók ugyanekkora mértékben tudtak árat emelni, hiszen a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára is éppen 22 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adataiból kiderült, hogy a rövidkaraj fogyasztói ára 24, az ársapkás sertéscombé pedig 6 százalékkal nőtt ebben az időszakban. A húsexport nemcsak itthon, hanem az EU-ban is visszaesett: az Európai Bizottság - csak januárra vonatkozó - adatai szerint a közösség 13 százalékkal kevesebb (319 ezer tonna) friss, fagyasztott és feldolgozott sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon, mint 2022 ezen időszakában.
