Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai, mint a jogszabályok betartására törekvő kereskedők, maguk is fontosnak tartják, hogy az ellenőrző hatóságok fellépjenek a trükközőkkel szemben. Ugyanakkor van két olyan kiemelt esetkör, amikor a kiskereskedőket annak ellenére szankcionálja a fogyasztóvédelem, hogy a jogszabály nem, vagy rajtuk kívül álló okból nem betartható.

Az élelmiszeripari feldolgozó a kereskedővel kötött megállapodás ellenére nem tud szállítani

Az árstop 2022. februári indítása óta többször előfordult, hogy a beszállítók, az élelmiszerfeldolgozók a kereskedőkkel kötött megállapodások ellenére nem, vagy csak hiányosan, esetleg késve szállítottak az áruházak részére az árstopos termékekből. Ez történt korábban például az étolaj, csirkehús esetében, ahol a termés mennyisége, az állatállomány létszáma vagy betegsége miatt kevesebb terméket állítottak elő a gyártók. Jelenleg nem elérhető sem Magyarországon, sem az EU területen megfelelő mennyiségben burgonya, mivel a tavaly termett mennyiség már értékesítésre került, és egyelőre az új krumpli terem.

- írta közleményében az OKSZ.

Sajnálatos módon a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során a kereskedők hiteles igazolásai ellenére sem veszik figyelembe, hogy az árstopos termék kihelyezése a beszállítás elmaradása miatt hiányos, vagy éppen nem is kapható az adott élelmiszer, mert nem termett, vagy elfogyott. Az ilyen ellenőrzések és szankciók feleslegesen kötik le a kiskereskedők és a hatóság dolgozóinak munkaerejét, a szankció alkalmazása pedig indokolatlan és elfogadhatatlan, mivel olyan okból marasztalják el a kiskereskedőket, amelyért nem felelhetnek.

A készletek ellenőrzése során előfordulhatnak vis maior hiányosságok

Az OKSZ közleményében jelezte, hogy a kereskedelmi dolgozóktól hatalmas mennyiségű adatot kér számon a fogyasztóvédelem a készletekről. Mint írták,

a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során ugyanakkor gyakori jogértelmezési vitaforrás a készletszámítás módszerének kérdése. 2022. novemberéig az előző évi napi átlagos mennyiség tartása volt kötelező (például bármelyik hétfőn a 2021-es év összes hétfőjének az átlagával egyező mértékben). A kialakult jogértelmezés szerint ez alatt az előző évi átlagos értékesített mennyiség volt értendő, ezt tartották is a kereskedők. Sajnálatos módon azonban 2022. novemberétől a jogszabály szövegszerűen is rögzíti, hogy a kereskedők a 2021. évi, a tojás és burgonya esetén a 2022. évi átlagos napi készlet mennyiségek tartására kötelesek, de ha a vásárlói igények indokolják, a jelzett korábbi évek készleteinek kétszereséig kötelesek a kereskedők készletezni.

Csakhogy a vásárlók aktuális kereslete napjainkban a később változó körülmények miatt oly mértékben eltér a korábbi évektől, főleg a 2021. évitől, hogy már az egyszeres korábbi készletek tartására vonatkozó előírások is számos esetben további veszteséget termelő indokolatlan, felesleges készletezésre kötelezik a kereskedőket. Például egy pénteki 2021 évi napi átlagkészlet, amit 2022-ben vagy 2023-ban minden pénteken - függetlenül attól, hogy a tényleges vásárlói kereslet az adott napon ennek csak a töredéke - tartani kell, miközben ez a korábbi mennyiség a járvány miatti spájzolás miatt lehetett elképesztően indokolatlanul magas is. De az év eleji napi készletigény is merőben más, mint egy nyári, vagy ünnepi időszaké. A 2021/2022. évek készletének kötelező referencia készletként való meghatározása a következő évben, sőt a következő években, 2023-ban már semmilyen gazdasági megalapozottsággal nem rendelkezik, a vásárlók igényeit nem szolgálja a 2021. év átlagos készletmennyiség számonkérése. Ez a szabályozás nincsen tekintettel a mai, egyébként pedig folyamatosan változó, aktuális fogyasztói igényekre, a beszerzési körülményekre, a gazdálkodás változó szempontjaira

- jelezte OKSZ.

A vitatott készletek számításának elvárt módszertana, a szabályozás nem egyértelmű, jogalkotási aggályokat is felvet. Mindez az OKSZ tagvállalkozásainak álláspontja szerint számos elmarasztalás megalapozatlan oka. Ha a kereskedő minden vásárlót kiszolgál a hatósági áras termékkel, senki nem megy haza „üres kosárral”, a hatóság mégis milliós nagyságrendben bírságol, mert a 2021/2022. évi referencia készlet mértékéhez képest hiányzik néhány kilogramm vagy liter termék, melyet egyetlen vásárló sem keresett. A készletszámítás alapját jelentő korábbi évek óta alaposan megváltozott a piac, átalakultak a vásárlói igények. Egyébként a júniusban induló akciós értékesítésre vonatkozó jogszabályban a jogalkotó már orvosolta ezt a problémát, ebben az esetben is ez lenne célszerű.

A hatóság és a kiskereskedők között nincs egyetértés az árukihelyezés folyamatossága tekintetében sem: a hatóság azt várja, hogy a termékek előírt mennyiségét a reggeli nyitásra egyszerre helyezze ki a kiskereskedő a polcokra. Így előfordul, hogy aki reggel vásárol, talál terméket, aki délután, már nem. A fogyasztók érdeke a teljes nyitvatartási időben megoszló árukihelyezés lenne, amely az időszakonkénti árufeltöltéssel biztosítható. Az OKSZ tagvállalkozásai az árstop előírások betartására törekednek, ugyanakkor már többször is jelezték a jogalkotóknak és a hatósági ellenőrzést irányítóknak az előbbi kifogásokat. A vásárlói kereslet az árstopos termékek iránt hullámzik, az előrejelzés napi szinten mind a gyártók, mind a kereskedők részére nehéz, ennek ellenére számos esetben az előírt kötelező készletszinteket meghaladó mértékben is értékesítenek belőlük

- olvasható a közleményben.