Miután a baromfiszektorban általánosságban az élőállat-előállítás önköltségének kétharmadát a takarmányköltség adja, alapvetően határozza meg a hazai baromfitermelés helyzetét, hogy Magyarországon voltak a legmagasabb a takarmányalapanyag- és takarmányárak, és ez a helyzet a gabonaárak csökkenésével sem változott - mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. A piaci szereplők beszámolói szerint a konkurens Lengyelországban például tartósan 6-8 százalékkal alacsonyabbak a takarmányárak, és ez a környező országokra, illetve még Csehországra is igaz. Ez már súlyos versenyképesség-rontó tényező, amit hatékonysággal nem lehet eltüntetni, vagyis technológiailag kigazdálkodhatatlan tétel.
Százmilliárdokat kaptak a magyar állattartók: de vajon mi lesz 2023 után?
A konkurens országokban egyébként a tartósan alacsonyabb árak mellett a gabonaár-csökkenés is hamarabb indult el, ami azt jelenti, hogy december környékén 10 százalékos takarmányár-különbséget is feljegyeztek. Az is kétségtelen, hogy európai árakon akkor lehet termelni, ha normalizálüdtak a talarmányárak. A szakember, mint fogalmazott, márpedig erre minden esély megvan a szójánál és a kalászos gabonáknál is, a kukoricát pedig - bár egyelőre jól néz ki a vetés - majd meglátják. Csorbai Attila kitért arra is, hogy, a csirkehús ára ugyan nem került olyan lejtőre, mint a tejé, a versenytársakhoz képest magasabb költségek és a forintárfolyam gyengítették a magyar baromfiágazat piaci pozícióit.
Ami pedig az árstopot illeti - ami a csirkét és a sertést is érinti -, saját tapasztalatai szerint van olyan áruházlánc, ahol a román, lengyel és szlovén baromfihús teszi ki a kínált termékek legalább 50 százalékát. Ha pedig nem fognak csökkenni a takarmányárak, akkor nehézségbe ütközhetnek a fejlesztések is, és hiába az elegendő forrás, nehezen fognak tudni indulni az új pályázatokon a baromfitermelők. Jókora kihívásokkal járnak a termék-előállítás feltételeinek folyamatos szigorításai, miközben a harmadik országokból származó, gyakorlatilag ellenőrzés nélkül az uniós piacra érkező importbaromfihúsok és -tojások nem feltétlenül felelnek meg az uniós követelményeknek.
Nagy változás jöhet a baromfihús árában itthon: ez várhat a magyarokra
A baromfiszektorban érdekeltek aggodalma a beözönlő import miatt nem alaptalan, hiszen egészen megdöbbentő számokat közölt az EU a hivatalos statisztikák alapján az uniós baromfihús- és tojásimportról. Az előbbiben a közösség importja a három legjelentősebb származási helyről - Brazíliából, Thaiföldről és Ukrajnából - egyaránt tovább nőtt az idén. A hivatalos adatok szerint 2023 első 15 hetében az uniós behozatal 71,5 ezer tonnát tett ki, ami 193 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt - írja a lap. Ezen belül
- a fagyasztott hús tette ki a behozott mennyiség 52 százalékát, 36,39 ezer tonnát,
- a friss hús pedig a 40 százalékát, 28,26 ezer tonnát.
A tojásimportban Ukrajna térnyerése azonban még nagyobb volt. Idén januárban az EU-ba behozott tojás mennyisége 108 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül pedig az ukránoktól, albánoktól, argentinoktól érkező termékmennyiség emelkedett meredeken. Ukrajnából az első 15 hétben már 12,4 ezer tonna tojást importált az unió, ami 1180 százalékos növekedés 2022-höz képest. A friss tojás behozatala 1123 százalékkal nőtt, és elérte a 9375 tonnát, míg a héj nélküli tojás importja 1625 százalékkal emelkedve 2815 tonnát tett ki.
