A múlt héten elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok Magyarországon. A csapadék záporos formája miatt annak területi eloszlása erősen mozaikos, nagy területen, főleg északkeleten egyáltalán nem esett, míg a felhőszakadások által érintett foltokban 30-50 mm is lehullott - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legfrissebb agrometeorológiai elemzéséből.
Az elmúlt egy hónaoban egyébként leginkább a Felső-Tisza-vidékén és Szolnok térségében esett jelentősen kevesebb eső az ilyenkor szokásosnál, ugyanakkor az ország mintegy felén 10-30, néhol 40-70 mm-es többlet hullott
A 90 napos csapadékösszeg az alföldi területeken 10-30 mm-rel marad el az átlagtól, másfelé viszont számottevő többlet van.
A talajok felszín közeli 5-10 cm-es rétege az elmúlt napok záporaiból kimarad területeken száraz (4. ábra), a fölső 50 cm-es talajréteg viszont a Tiszántúl északi felének kivételével a legtöbb helyen még jó vízellátottságú (5. ábra), a fél-egy méter közötti réteg pedig közel telített állapotban van. Ez jó nedvességtartalékot jelent a nyári növények számára egy esetleges nyári aszály során. A kevés csapadék miatt az Alföld északi részén már közepes intenzitású aszály van, a növények csak a talaj mélyebb rétegeiben találnak nedvességet.
Ami a hőmérsékletet illeti, az elmúlt héten 1-2 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál, a csúcsértékek többnyire 25 fok körül alakultak, de pénteken még a 30 fokot is megközelítették. Szombatra átmenetileg 5-7 fokkal hűvösebb levegő érkezett fölénk, vasárnap hajnalra pedig főleg északkeleten többfelé 5 fok alá, a fagyzugos Zabaron 0,9 fokig csökkent a hőmérséklet.
Mi a helyzet az őszi vetésekkel?
Az őszi vetések jellemzően igen jó állapotban vannak, az őszi búza és a repce a magképződés fenológiai fázisában jár. Idén az ország nagyobb részén kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban ebben a fontos életszakaszban. A hőmérséklet is megfelelő, a túl nagy meleg nem lenne ideális, mert lerövidülne ez a fenológiai fázis, ami termésveszteséget okozna. Ugyanakkor a sűrű állományokban a gyakran csapadékos területeken a kórokozók is gyorsan szaporodnak. A kukorica és a napraforgó is szépen fejlődik, a vetési időponttól, fajtától és agrotechnikától függően elég nagy méretbeli különbségek vannak a táblák között. A csapadékosabb terülteken a gyomok számára is kedvezőek a körülmények, míg az Alföldön, főleg annak középső és északi részén nagy szükség lenne a csapadékra. Az akác virágzása a végéhez közeledik vagy már véget ért, nagy területen igen gyenge volt a virágzás, megfagyott - megfázott a virág.
Durva, ami az ukrán gabonával történik: meglepő hírek érkeztek
Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, ami nehezítette a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, a rengeteg csapadékot a talaj már nem tudott befogadni, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön.
Most lehull a lepel: kiderült az igazság a magyar mezőgazdaság elmúlt 10 évéről
Februárban szárazabb volt az idő, március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Május első dekádjában főleg keleten kevés csapadék hullott, a talaj tovább veszített a nedvességtartalmából, majd a hónap közepén mediterrán ciklonok sorozata hozott bőséges csapadékot a kritikus kalászhányás – virágzás fenofázisra. Május utolsó dekádjában szárazabb, mérsékelten meleg idő volt a jellemző, csak elszórt záporok fordultak elő az országban. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban és májusban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás. A kalászosok magképződés fenofázisában eddig nem volt hőség, így ez az életszakasz nem rövidül le, emiatt sem alakul ki termésveszteség.
A héten sokfelé számíthatunk jelentős csapadékra, ma még csak a Dunántúlon, holnaptól viszont már országszerte várható eső, zápor, zivatar. A hét végétől csökken a csapadékhajlam. Összességében a hét végéig nagy területen eshet 20-30 mm-t meghaladó csapadékmennyiség, így az aszály megszűnik majd, a talajok a legtöbb helyen jól megáznak. Kevés lesz a napsütés, magas lesz a páratartalom és tartós levélnedvesség várható, így a gombás megbetegedéseknek is kedvező lesz az idő. A szél inkább csak zivatarok környezetében erősödik meg. A hőmérséklet csúcsértéke többnyire 20-27 fok között várható.
Ábrák forrása: Országos Meteorológiai Szolgálat
