Áprilisban ismét növekedésnek indult a hazai vállalkozások száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1 830 000 regisztrált gazdasági szervezetet tartottak nyilván, míg egyéni vállalkozásból 579 000 működött. A vállalkozások száma tavaly július óta folyamatosan csökkent, akkor még 1 875 000 működött. A rendkívül kedvező adózási forma, a kata megszüntetésének hatására azonban cégbezárási láz indult el, így a regisztrált vállalkozások száma azóta folyamatosan csökkent. Az intézkedés bejelentése óta eltelt időszakban - tavaly június és idén április között - 142 ezer cég szűnt meg, míg az előző év azonos időszakában ennek alig több mint a fele, 78 ezer. Ezzel a megszüntetési ütemmel a cégalapítások nem tudtak lépést tartani. Áprilisra azonban már 9 ezer alá csökkent az egy hónap alatt megszűnő vállalkozások száma a KSH adatai szerint, míg a korábbi hónapokban az ütem még kétszámjegyű volt.
Az idén a legnagyobb arányban az építőiparban, a szállítási-raktározási ágazatban és a szolgáltatási szektorban nőtt a vállalkozások száma. A turisztikai iparban és a vendéglátásban, az oktatásban és a kereskedelemben is több vállalkozás működött áprilisban a tavaly év véginél. A mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások száma azonban csökkent, de még így is ezek a cégek teszik ki az összes magyar vállalkozás negyedét.
A változások a mikrovállalkozásokat érintették leginkább. Ezek a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek jelentik a vállalkozások 98%-át, ők foglalkoztatják a szféra munkavállalóinak 40%-át, ám az összes nettó árbevételnek a 20%-át sem érik el. Ezeknél a cégeknél fejtette ki leginkább a hatását a tavalyi cégbezárási láz: számuk több mint 45 ezerrel csökkent tavaly június óta - a bezárások zöme kötődik hozzájuk. Közben a 20 főnél nagyobb vállalkozásoknál folyamatos volt a növekedés. Azt, hogy a cégek megszüntetésére nem csak az adóváltozások, hanem a gazdasági nehézségek is hatással lehettek, mutatja, hogy a 10 főnél többet, de 20 főnél kevesebbet foglalkoztató társaságok száma is mérséklődött tavaly nyár óta, bár sokkal kisebb ütemben.
A vállalkozói kedv a tavalyi cégbezárások idején, és a gazdasági nehézségek ellenére sem csökkent - hangsúlyozta Csajtai Andrea az Erste kisvállalkozásokkal foglalkozó területének vezetője. Tavaly nyár óta is átlagosan több mint 10 ezer új vállalkozást jegyeztek be minden hónapban, csak ezt „elfedte” a megszűnő vállalkozások magas száma. A vállalkozói kedv fennmaradását jelzik az Erste adatai is: az újonnan kihelyezett kisvállalkozói hitelek állománya tavaly egész évben 23%-kal nőtt, és a bővülési ütem az idén sem csökkent jelentősen, az első negyedévben 21%-os a növekedés a múlt évihez képest is.
A kisvállalkozói szektor sikerének kulcsa az alkalmazkodóképesség: igazodni kell a változó fogyasztói igényekhez, a növekvő költségekhez, a jogszabályok módosulásához, és merni kell mindig újrakezdeni. Az Erste tapasztalatai szerint sokan vágnak bele második vagy akár harmadik karrierként a vállalkozásba, egyszerűen azért, mert hisznek magukban és a piaci ötletükben. Az Erste küldetése, hogy támogassa őket
- mondta Csajtai Andrea.
A szakember szerint a kisvállalkozók számára egyszerű, könnyen érthető és jól kezelhető megoldásokat kell kínálni minden területen. Ugyanis, ahogy Csajtai Andrea fogalmazott, nekik maguknak kell megoldani mindent, nincs pénzügyesük, ahogy marketing és IT szakemberük sem, akik segítenék őket a vállalkozás működtetéséhez szükséges háttérfeladatok elvégzésében.
Ezt mutatja az Erste kisvállalkozók körében végzett felmérése is, amely szerint ugyan a kisvállalkozások többsége használ vezetékes vagy mobilinternetet, ám a digitális eszközöket csupán a gyorsabb kommunikáció (78%) és a gyorsabb reagálás (61%) miatt alkalmazzák. Csak harmaduk (34%) használja új értékesítési lehetőségekre a világhálót és a kétharmaduk (63%) az ismerősi körén keresztül éri el leendő vevőit, a hirdetések használata szinte egyáltalán nem jellemző.
Miközben célunk, hogy edukáljuk a kisvállalkozásokat, szeretnénk megmutatni azt is számukra, hogy a digitális eszközök, megoldások, lehetőségek kihasználásával, hogyan tudják jobbá, hatékonyabbá, profitábilisabbá tenni cégüket. Sok esetben az ügyfél nem is tudja, hogy mire is van szüksége. Meggyőződésünk, hogy a digitalizáció segítségével ütésállóbbá, alkalmazkodóképesebbé válhat egy vállalkozás
- tette hozzá Kollár Péter, a Magyar Telekom mikro- és kisvállalkozások szegmens vezetője.
Az induló vállalkozásoknak különösképpen támogatásra és szakértői segítségre van szükségük ahhoz, hogy lábra álljanak és megerősödjenek - szögezte le Csajtai Andrea. A legnagyobb nehézséget az első néhány hónap, a vállalkozás beindítása jelenti: ez a leginkább erőforráshiányos időszak, amikor mindenre egyszerre kellene pénz és idő. Az Erste új, induló vállalkozásoknak kínált ajánlatában a Telekommal közösen most erre az időszakra koncentrál, és kínál díjmentes banki és telekommunikációs szolgáltatásokat. Utóbbiak az Erste felmérésében megkérdezett mikrovállalkozások 75%-a szerint nélkülözhetetlenek a vállalkozás indulásakor. Az Erste egy éven keresztül díjmentes számlavezetést és átutalást, valamint hat hónapig díjmentes - érintéses és érintésmentes - bankkártya elfogadási lehetőséget kínál számukra, míg a Telekom az üzleti net és mobil előfizetésben is ad 3-3 hónap havidíj mentességet, és további 3 hónap 50%-os havidíj kedvezményt.
