A magyarországi vágóhidakon 21,4 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2023 első negyedévében, 7 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában, sertésből 1 millió 93 ezret vágtak (104 ezer tonnát), 2 százalékkal kevesebbet (–22 ezer darab), mint 2022. január–márciusban.

Baromfiból 51,5 millió darabot vágtak 2023 első negyedévében, 11 százalékkal többet, mint a bázisidőszakban.

A levágott baromfi élősúlya összesen 155,6 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 117,2 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfifélék csoportjában a liba- és a pulykavágás jelentősen (–8,4 és –23,5 százalék) visszaesett, a kacsavágás azonban – igaz, rendkívül alacsony bázishoz képest – nagyot erősödött, 56,6 százalékkal nőtt ebben az időszakban. A lényegesen nagyobb volumenű csirkevágás is jelentősen, 9,2 százalékkal nőtt a darabszámot tekintve.

Csökkent a marhavágás, de több üsző került a vágóhídra

A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 3600 tonna felett alakult 2023. január–márciusban, míg a legmagasabb havi érték – a januári – meghaladta a 4100 tonnát. A levágott szarvasmarhák 63 százaléka tehén, 18 százaléka bika volt.

A tehenek vágása 2 százalékkal, a bikáké közel 14 százalékkal csökkent, míg az üszők vágása 10,2 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2023 első negyedévében a bázisidőszakhoz képest. Mindez rávilágíthat a tejtermelés nehéz helyzetére is, hiszen a tavalyi jó felvásárlási árak után az idei év elejétől a termelők nagymértékben lecsökkent árszintekkel szembesültek.

Bár a tejtermelés általában rugalmatlannak számít, biológiai és pénzügyi okokból is lassan reagál az ágazat a változásokra, az a tény, hogy a tehenek vágása kisebb mértében csökkent, mint a bikáké, és az üszők vágása tizedével emelkedett, jelezheti a szektor lendületvesztését is.

A KSH-adatok szerint a szarvasmarhák összlétszáma 885,3 ezer darab volt 2022. december 1-jén. Az állomány 2021 decembere óta 16,8 ezer darabbal, 2021 júniusa óta 17,4 ezerrel csökkent. A tehenek száma 418 ezer volt 2022. december 1-jén, ez tehát nem mutatott akkor még jelentős csökkenést az egy évvel korábbihoz képest, mindössze 2 ezres zsugorodást jelent. Az intenzívebb vágás januártól indult be.

Megélénkült az import

A KSH adatai alapján Magyarország a 10,1 ezer tonna export mellett 2,7 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2023 első két hónapjában. Az export volumene 7,3 százalékkal, az import volumene jelentősen, közel 70 százalékkal nőtt a 2022. I–II. havi értékhez képest.

Az élőmarha-export főként Ausztriába, Koszovóba és Horvátországba irányult, a kivitel több mint 43 százaléka került a három célországba ebben az időszakban.

Az import elsősorban Dániából, Szlovákiából és Ausztriából érkezett 2023. január–februárban. A Dániából szállított élőmarha mennyisége meghaladta a teljes behozatal több mint egyharmadát ebben az időszakban.

A két és félmillió sertés országa

A magyarországi vágóhidakon 1 millió 93 ezer sertést vágtak le 2023 első negyedévében, 2 százalékkal, 22 ezer darabbal kevesebbet, mint 2022. január–márciusban. A levágott állatok élősúlya összesen 129 ezer tonna, hasított súlya 104 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly egyaránt 2,6 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. Ez – figyelembe véve az ágazat tavalyi helyzetét – nem jelent érdemi csökkenést. Az élő sertés kivitelének volumene 17 százalékkal bővült, az import 22 százalékkal csökkent a 2023. I–II. havi időszakban 2022 azonos időszakához képest a KSH adatai szerint, a forgalom pedig 13,4 százalékkal mérséklődött.

Nagyobb probléma, hogy a sertésállomány a KSH adatai szerint 2,56 millió volt Magyarországon 2022. december 1-jén. Az állomány nagysága a 2021. decemberi létszámtól jelentős mértékben, 168 ezer darabbal, 6,2 százalékkal maradt el, míg 2022. júniusához képest 157 ezres a mérséklődés. Nem vetít előre sok jót az sem, hogy az anyakocák száma 147,8 ezer volt 2022 decemberében, vagyis az állomány egy év alatt 9,1 ezerrel, 5,8 százalékkal csökkent.

Az európai országok között – az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján – a 9 millió darabot meghaladó sertésvágásával az utóbbi időben ezen a téren komoly fejlődést megélt Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2023. január–februári időszakban.

Magára talált a kacsa-, de visszaesett a pulykaágazat

A baromfi 51,5 millió darabos vágásmennyisége viszont érdemi, 11,2 százalékos növekedést jelent 2023 első negyedévében. A baromfi túlnyomó részét – darabszám alapján közel 85 százalékát – természetesen most is a csirke tette ki, amelyből 43,6 milliót vágtak, 9 százalékkal többet, mint 2022. január–márciusban. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 2,3 százalék volt, a kacsáké 11,4. Vágókacsából 5,9 milliót, libából 235 ezer darabot vágtak az idei első negyedévében.

Pulykából 1,2 millió darab került a vágóhidakra ebben az időszakban, amely jelentős, 23,5 százalékos visszaesést jelent.

A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 29,1 millió volt 2022. december 1-jén, ami közel 3 millióval kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján egyébként az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) a 189 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország a 2023. január–februári időszakban. Érdemes megjegyezni, hogy a brexit előtti időszakra elérhető Eurostat-adatok szerint az Egyesült Királyság dobogós helyen szerepelt.