Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 3 százalékkal 2 millió tonnára csökkent 2023-ban a 2022. évihez képest. Ukrajnába (–20 százalék), Kongóba (–19 százalék), Szaúd-Arábiába (–11 százalék) és Ghánába (–5 százalék) visszaesett az uniós baromfihús kivitele, míg az Egyesült Királyságba nem változott számottevően az export - áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) témáról szóló friss jelentésében. A közösség baromfihúsimportja 5 százalékkal 894 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben.
Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott, vagyis Ukrajna tavaly a korábbiakhoz képest kevesebb baromfihúst vett az EU-tól, ám többet értékesített a közösségnek.
Nőtt a hazai kivitel
Eközben a hazai export ezen a téren az uniós átlagot jelentősen meghaladó mértékben emelkedett. A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 18 ezer tonnára nőtt 2024 első hónapjában 2023 januárjához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 2 százalékkal 12 ezer tonnára, a pulykahúsé 39 százalékkal 2 ezer tonnára emelkedett. Magyarország baromfihúsimportja viszont 29 százalékkal 6 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 33 százalékkal 4 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 52 százalékkal 426 tonnára bővült.
Az ágazat számára ugyanakkor kihívást jelent az, hogy az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,5 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 13,9 százalékkal 597,8 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhárom hetében az előző év azonos időszakához képest.
A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 1704,9 forint/kilogramm (–16,4 százalék), a csontos csirkemellé 1053,7 forint/kilogramm (–24,1 százalék), a csirkemell (összesen) ára 1670,1 forint/kilogramm (–17,0 százalék) volt a megfigyelt periódusban.
Mi a gond az ukrán baromfival?
Zsugorodik az uniós sertéspiac
Más a helyzet ugyanakkor a sertéshús-piacon. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió 2023-ban 20 százalékkal kevesebb (4,2 millió tonna) friss, fagyasztott és feldolgozott sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon, mint egy évvel korábban. Az export 27 százaléka Kínába irányult (1,15 millió tonna), további nagy célpiacok az Egyesült Királyság (900 ezer tonna), illetve Japán (360 ezer tonna) voltak. A közösség sertéshúsimportja (165 ezer tonna) 10 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, a behozatal 66 százaléka az Egyesült Királyságból származott. Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 2,1 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2024 februárjában, 6 százalékkal csökkent egy év alatt. Az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak sertésárai 2024 13. hetében átlagosan 6,8 százalékkal maradtak el az előző év azonos hetének átlagárától.
Kilőtt a magyar kivitel
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 60 százalékkal nőtt (3,2 ezer tonna) 2024 januárjában a 2023. januári mennyiséghez viszonyítva.
A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Albánia voltak. Az élősertés-behozatala 5 százalékkal 6,3 ezer tonnára bővült, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 34 százalékkal emelkedett (13 ezer tonna), értéke 38 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport volumene 14 százalékkal (14 ezer tonna) bővült, értéke 29 százalékkal volt nagyobb. A sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Ausztriából és Lengyelországból származott.
Nő a termelői, csökken a feldolgozói ár
Jó hír a termelőknek, ám kedvezőtlen a nehézségekkel küzdő húsiparnak az, hogy a vágósertés drágult az elmúlt hetekben.
AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 860 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 márciusában, 8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára ugyanakkor 1,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024 márciusában 2023 azonos hónapjához képest.
Mindez jól rávilágít a hazai húsipar nehézségeire: miközben a költségszint általánosan emelkedik többféle kiadást, így az alapanyagot, a csomagolóanyagok után fizetendő termékdíjat (EPR) és a bérköltségeket tekintve is, mindezt nehezen tudja az iparág érvényesíteni az átadási áraiban. Olyannyira, hogy az előző hónapban még csökkentek is az árak több darabolt húsféle esetében is.
Mindez jelentősen veszélyezteti a hazai húsipar jövedelmezőségét.
Vélhetően több cég esetében is nagyon rossz számok jelennek meg majd meg májusban a tavalyi évről szóló beszámolókban, ám a jelek szerint a húsfeldolgozók rossz szériája idén márciusban is folytatódott.
