Nagyon kellemetlen volt az idei év méhészeti szempontból, a tél második fele enyhébb volt mint a tavasz. A méhanyák többször leálltak a petézéssel, nem gyarapodtak az állományok - mondta el az Agrárszektor kérdésére Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember beszélt arról is, hogy a méhészek nem tudták kihasználni az április közepén kezdődő repcevirágzást, mert hideg volt és fújt a szél. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a repce területe is csökkent a tavalyi évhez képest.
Sok magyar gazda fordít hátat ennek a növénynek: pedig óriási biznisz lehet idén
Később se lett jobb a helyzet, az akác első virágzását tönkretették a fagyok, a virágok mintegy 3/4-e lefagyott. Ahol pedig nem, ott az esők tették tönkre a maradékot. Összességében elmondható, hogy az idei akácméztermés katasztrofális lesz
- mondta Bross Péter
Az OMME elnöke beszélt arról is, hogy soha nem látott piaci problémák sújtják az ágazatot, mivel teljesen leállt a nagybani piac. Ez pedig azoknak az országoknak a méhészét érinti, akik nagyban adnák el a terméküket, mint például a spanyolok, horvátok, románok, bolgárok és magyarok. Bross Péter beszélt arról is, hogy a tavalyi termés egy része még a hordókban van a termelőknél, mivel az uniós felvásárlók és kiszerelők főleg az ukrán és kínai mézeket vásárolják és dolgozzák fel. Márpedig ezeknek az árszintjével az uniós termelők nem tudnak versenyezni. A szakember elmondta, hogy a 2022-es év során 1,5-ször több kínai méz jött be az Európai Unió területére, mint egy évvel korábban. A gondokat tetézi, hogy a Kínából érkező szállítmányok jó részéről kiderült, hogy hamisítványok, és nem is lehet méznek nevezni őket, valamint az Európában az utóbbi időben megjelenő török mézeket illetően is hasonlóak az aggályok.
Az európai uniós méhészágazat az elmúlt 50 év legnagyobb válságát éli éppen. A döntéshozók részéről azonban semmi előrelépés nem történt ebben az ügyben
- emelte ki Bross Péter.
Reagáltak a méhészek: jó az importtilalom, de ez még nem segít a magyar mézen
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tarjáni Méhészet vezetője is katasztrofálisnak értékelte az idei évet. Tarjáni János kérdésünkre elmondta, hogy a tavaszi időjárás hatására nem volt semmi gyümölcsük, se szilva, se cseresznye, se alma. Így nem tudtak vegyes virágmézet készíteni, de akác se volt. Talán majd ősszel tudnak pergetni, mondta a sályi szakember, hozzátéve, hogy annyi szerencséjük van mindössze, hogy tavalyról maradt még akácmézük. Tarjáni János beszélt arról is, hogy ő nem szokott felvásárlónak eladni, csak a piacon árulja a termékét, de ott is eléggé jelentősen visszaesett a kereslet.
Illés András, a Veszprém megyei Illés Méhészet vezetője úgy fogalmazott, hogy a tél enyhe volt, amiből kis veszteséggel jöttek ki, aztán jött egy elhúzódó, hűvös és csapadékos tavasz. Emiatt minden később indult, és az esők miatt az utóbbi évek egyik leggyengébb repceméztermését sikerült összehozni. Illés András beszélt arról is, hogy az akác a legtöbb helyen teljesen elfagyott, máshol erősen fagykáros állományok voltak belőle. A szakember elmondta, hogy nekik sem sikerült úgy a mézelés eddig, mint általában szokott, az átlag alatti repceméztermést egy átlag alatti akácméztermés követette. Most a facélián vannak a méhek, de az sem lesz olyan, mint szerették volna, mert bár a rengeteg eső jót tett a későn virágzó növényeknek, az erős és gyorsan lehulló csapadék tönkretette a virágokat. Illés András szerint lehet, hogy élelempótlásra lesz szükség a méhállományban. A Veszprém vármegyei méhész elmondta, hogy szerencsére még vannak készleteik, mivel üvegesen értékesítenek, ezért fontos, hogy legyen mihez nyúlniuk. A hordós értékesítés viszont továbbra sem kezdődött el. Vannak óvatos puhatolózások, de a tavalyinál is alacsonyabb árakkal, de a nyílt felvásárlás még nem kezdődött el. Illés András szerint csak azok adják el a mézüket, akik már az utolsó forintjaikból élnek. A szakember kiemelte, hogy a méhészek az önköltségi áraik alatt vannak már, ráadásul az idei egy gyenge termésnek ígérkezik. És nem szabad elfelejteni azt se, hogy a kiváló minőségű magyar méznek a jóval olcsóbb, harmadik országokból behozott, gyanús készítményekkel kell versenyeznie. Ha ez így folytatódik, akkor az a magyar méhészeti ágazat végóráit jelenti - mondta ki Illés András.
May Gábor, a Baranya megyei Maybee tulajdonosa szerint az időjárási viszontagságok miatt nagyon vegyes volt az idei tavasz méhészeti szempontból, mivel a méhcsaládok nehezebben és lassabban fejlődtek fel, de végül elérték a termelő szintet. A szakember kérdésünkre elmondta, hogy az idei év mindenestül nehezebb volt, mint a tavalyi, nagyon sok helyen komoly károkat okoztak az esőzések, voltak méhcsaládok, akiket menteni kellett. May Gábor szerint mind a repcéből, mind az akácból közepes, vagy gyengébb termés született idén. A repce esetében pedig azzal is számolni kell, hogy egyre csökken a növény vetésterülete, és ez vélhetően nem fog megállni idén. A szakember beszélt arról is, hogy vannak még készleteik tavalyról, amiket nem tudtak eladni, mert úgy lement a méz ára. Nincs még felvásárlás - mondta May Gábor, hozzátéve, hogy az Európai Unióba folyamatosan érkeznek be a hamis termékek, amelyek miatt sokkal nehezebb értékesíteni a valódi mézeket.
Most lehull a lepel: ezt biztosan sokan nem tudták a magyar mézről
A Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének elnöke, Bezzeg László szerint már a tél sem volt kedvező a méhészet szempontjából, sok méhcsalád elpusztult. A tavasz meg azért volt kifejezetten rossz, mert a március-áprilisi fagyok óriási károkat okoztak az akácosokban: a hegyvidéki akácosok teljesen elfagytak, ami virág maradt, az csak az úgynevezett sarjúvirág. Kisebb, védett foltokban maradt csak belőle, de az ország egészére nézve azt lehet mondani, hogy az akác körülbelül 95%-a elfagyott. A repce virágzása idején sem volt kedvező az időjárás - mondta Bezzeg László, aki szerint vannak olyan méhészek, akik pozitívan nyilatkoztak róla, de inkább az az általános álláspont, hogy a repceméztermést a sok csapadék tizedelte meg. A szakember kérdésünkre elárulta, hogy vannak még készletei, ahogy a méhészek jó részének is. A felvásárlás terén azonban nem történt előrelépés - közölte Bezzeg László, aki azt is elmondta, hogy a magyar méhészek nagyon bíztak abban az OLAF-vizsgálatban, ami elméletileg nagy mennyiségben talált hamis mézet a raktárakban. Ezzel azonban az a probléma, hogy ezek még nem egységesített vizsgálatok, pedig az eredmények azt mutatták, hogy az unióba beérkező mézek csaknem 40%-a problémás lehet. Sajnos azonban a csalók és hamisítók egy lépéssel a hatóságok előtt járnak, de a méhészek remélik, hogy ezeket a vizsgálatokat olyan szintre emelik majd, hogy akkreditált laborok is tudják majd végezni, és általánossá válnak majd. Bezzeg László beszélt arról is, hogy amíg az unióba érkező kínai méz mennyisége jócskán megemelkedett, az ukrán mézé csökkent. Ott azonban a vám megszűnése okozta a problémát, mert ez a segítség nem jut el a méhészekhez, hanem a kiszerelőkhöz kerül. Bezzeg László szerint az lenne az igazi megoldás, ha az ukrán mézre a vámmentesség mellett egy minimumárat határoznának meg.
Látható tehát, hogy a magyar méhészeknek idén számos problémával kell megküzdeniük, amelyek egy része nemcsak most, de a jövőben is éreztetheti a hatását. A felvásárlási árak mélyrepülése, a felvásárlás leállása hatására aki teheti, tartalékolja a készleteit és kivár. Az idei méztermés azonban jóval gyengébbnek ígérkezik a tavalyinál, és ha még sokáig marad ez a mostani állapot, félő, hogy jövőre már nem lesznek tartalékai a magyar méhészeknek. Az ágazat szereplői szerint éppen ezért elengedhetetlen, hogy uniós szinten történjen valami előrelépés. Ellenkező esetben az unió méztermelése és a beporzás jövője kerülhet veszélybe.
