A 2023. évre vonatkozó meggy termés- és piaci prognózis a FruitVeB által 2023. május 25-én rendezett és a hazai meggyágazat meghatározó szereplői (konzervipar, hűtőipar, léipar, termelők, TÉSZ-ek) részvételével zajló Meggy Kerekasztal tapasztalataira, valamint a német AMI (Agrárpiaci Információs Intézet) által szervezett május 30-ai és június 12-ei online európai meggypiaci tanácskozás információira alapoz. Az adott évi terméskilátásokat mindig az előző év termése és időjárási viszonyai tükrében kell értékelni - írta meg a FruitVeB. A 2022. évi meggyszezonról készített összefoglaló a jelen prognózis végén olvasható.
Mint írták, az idei hazai meggytermés a jelenlegi kilátások alapján mintegy 15-20%-kal lesz alacsonyabb a tavalyi, 64 ezer tonnás betakarított termésnél. A becslésben azonban van némi bizonytalanság pozitív és negatív irányban egyaránt azáltal, hogy rendkívül heterogén a termés mind fajtánként, mind termesztőkörzetenként. A FruitVeB közleményéből az is kiderült, hogy a csapadékviszonyok idén a szöges ellentétét mutatják a tavalyinak, így a gyenge termés okai nem a vízellátottságban keresendők, hanem a következőkben:
- Az extrém aszály a tavalyi évben vélhetően visszavetette a nyári virágrügy-fejlődést. Augusztus végén megérkeztek az első érdemi csapadékok, és az ősz jó vízellátottságot hozott. Valószínűsíthető, hogy az őszi kiadós esőzések nélkül idén tavasszal egy nagyon gyenge virágzás lett volna tapasztalható, de az őszi csapadékok okán még végbe tudott menni a virágrügyek valamilyen szintű fejlődése. Azonban nagy a valószínűsége, hogy a jó őszi csapadékellátottság ellenére a tavaszi-nyári aszály erősen ott hagyta a nyomát a meggyültetvényekben, ami a jó idei virágzás ellenére a virágok rossz vagy nem kielégítő kondíciójában és termékenyülő képességben ütközött ki.
- Az idei március-április során több hullámban alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések, így fagykárosodást is szenvedtek a virágok: jelentős közvetlen rügy- és virágfagykárt nem láttunk, de vélhetően „megfáztak” a virágszervek annyira, hogy az – a tavalyi extrém aszály káros hatásai mellett – tovább rontotta a virágok termékenyülő képességét.
- Az április közepén kezdődő, és nagyon hosszan, mintegy 3 hétre elhúzódó virágzás alatt, illetve a virágzást követően a terméskötődés időszakában gyakran volt hűvös, szeles, csapadékos, fényszegény időjárás, ami virágzáskor akadályozta a méhek járását és a beporzást, majd rontotta a termékenyülést, a virágzást követően pedig nehezítette a terméskötődést. Mindezek együttes eredője az lett, hogy sok virágból nem kötődött gyümölcs, vagy a rosszul kötődött gyümölcsök a természetes tisztuló hullás során (májusban) hullottak le.
- A virágzáskori hűvös, csapadékos időjárás okán sok helyen nagyon jelentős monília-fertőzés tapasztalható, ami egyúttal jelentős aktív termőfelület csökkenést és termésveszteséget is okoz.
- A tavalyi extrém aszály után nagyon sok – még jó kondícióban lévő – meggyültetvényben is 10-20%-os fapusztulást tapasztaltak idén tavasszal a gazdák, ami egy év alatt egy nagyon jelentős tőszámkiesést jelent. Még inkább megdöbbentő, hogy öntözött ültetvényekből is érkezett jelentés számottevő mértékű fapusztulásról.
A relatíve gyenge terméshez hozzátartozik még, hogy nagyon heterogén a termés: nagyon nagy eltérések vannak termesztőkörzetenként, fajtánként, sőt vállalkozáson belül akár ültetvényrészenként is. Ez a pontos becslést is jelentősen nehezíti. Vannak olyan termesztőkörzetek, ahol körülbelül tavalyi, vagy annál valamivel jobb termést fognak betakarítani, és vannak körzetek, ahol legfeljebb a tavalyi termés felét. A fajták között is óriási eltérések vannak. Az Érdi bőtermőtől (első korai főfajta) egész jó, sőt helyenként nagyon jó termés várható. A cigánymeggy mindenhol nagyon gyengén teljesít (20-40%-os termés van), és általában a Debreceni bőtermő is. A többi fürtös meggy, mint a Petri, Újfehértói fürtös és a Kántorjánosi nagyon heterogén, térségenként nagyon eltérő termést mutatnak.
A gyümölcsminőség egyelőre nagyon jónak tűnik: az ültetvények átlag alatti termésterhelése és a bőséges csapadék okán a gyümölcsméretek nagyon jók, azonban még nagyon nagy kockázatot jelent egy esetleges antraknózis-fertőzés. Az április-májusi gazdagon csapadékos időjárás miatt félő, hogy akár nagyon jelentős antraknózis fertőzés is felléphet (ennek tünetei majd kb. június utolsó dekádjában jelenhetnek meg a főfajták szüretére). Egy erős antraknózis fertőzés jelentősen ronthatja a minőségi árualapot. Ugyanilyen jellegű és irányú kockázat van egy esetlegesen csapadékos betakarítási időszakban, mely (a 2018-2020. évekhez hasonlóan) okozhat – akár jelentős mértékű – gyümölcsrepedést, -rothadást.
A hazai konzervipar június 20-22. körül fog elindulni a feldolgozással, tehát ez lesz a szezon érdemi kezdete, de nagyobb tömegben június 25. körül indulhat a szüret. A piaci (kereslet-kínálati) tényezők a következőképpen értékelhetők: a hazai és az európai feldolgozóipari szereplők egyöntetű és egybehangzó véleménye szerint minden feldolgozóipari szegmensben (konzervipar, hűtőipar, léipar) az ilyenkor szokásosnál 10-20%-kal több tavalyi áru van készleten, ami a fogyasztás (kereslet) hasonló mértékű visszaesésével magyarázható. A kereslet várhatóan a következő egy évben is ezen a mérsékeltebb szinten fog mozogni belföldön és külföldön egyaránt. A feldolgozóipar szereplői egyelőre azzal számolnak, hogy – a piac felvevőképességéhez igazodva – valamivel kevesebb meggyet dolgoznak fel, mint tavaly. A jelenlegi információk alapján a legnagyobb termelőnek számító lengyelek kb. a tavalyinak megfelelő termést várnak (~150 ezer tonna, ami megközelítőleg 20%-kal marad el a jó termésnek számító 180 ezer tonna mögött). Szerbiából is hozzávetőlegesen tavalyi termésről szólnak a hírek, míg Németországban és Nyugat-Európában 10-20%-kal alacsonyabb termést várnak a tavalyihoz képest. Lengyelországban, Németországban és Nyugat-Európában július első dekádjában vagy annak végén indulhat a szüret.
A magyar meggy szempontjából legnagyobb jelentősége a meggybefőtt piacának van, hiszen a meggy 60-70%-a a belföldi és külföldi konzerviparban hasznosul. Fontos tényező, hogy a meggybefőtt nagy német vevői a tavalyi befőttárakhoz képest semmilyen további áremelést nem hajlandóak elfogadni, ami nagymértékben köszönhető annak is, hogy a magyar meggybefőtt-gyártók szervezettsége rendkívül alacsony, így a szétaprózott gyártási kapacitással, illetve az egymás ellen is folytatott versenyben szinte lehetetlen a magyar meggy kiváló tulajdonságaiból adódó minőségi felár érvényesítésére. A tavalyi meggybefőtt árak várható változatlanságával szemben a meggybefőtt előállítás költsége a tavalyi évről idénre mintegy 20 eurócentet emelkedett üvegenként (amiből mintegy 10 eurócent a befőttesüveg árának emelkedése, a többi az energia, a munkabér, a cukor, a lapka árának növekedésére vezethető vissza). Hozzá kell tenni, hogy a konzerviparban (és más feldolgozóipari szakágazatokban is) jelentős költségemelkedés zajlott le már 2021-ről 2022-re is. A tényekhez az is hozzátartozik, hogy nem csak a feldolgozás költségei nőttek drasztikusan, hanem a meggytermesztés költségei is: a hektáronkénti költségek mintegy 30-50%-kal növekedtek az elmúlt 2-3 évben, idén pedig a gyenge termés tovább növeli a kilogrammonkénti önköltséget. A gazdák már tavaly sem kaptak érdemben magasabb termelői árat, mint 2021-ben vagy 2020-ban, annak ellenére, hogy az inputanyagok, az energia és az élőmunka ára extrém módon emelkedett. Így a nagy német vevők áremelést elutasító magatartása erőteljesen satuba szorítja a hazai termelőket és feldolgozókat egyaránt. A meghatározó európai és hazai piaci szereplők vélekedése alapján jelenleg a következő tényezők döntőek a kereslet-kínálati viszonyok alakításában:
- A keresleti oldalt a fogyasztásban bekövetkezett 10-20%-os csökkenés határozza meg, amit egész Európában az erősen inflációs környezet generál.
- A kínálati oldal az átlagosnál nagyobb befőtt-, sűrítmény- és fagyasztott meggy készletszinttel, az előrejelzett 15-20%-kal kisebb magyar terméssel és más európai meggytermelő országok tavalyihoz hasonló vagy annál valamivel alacsonyabb termésével jellemezhető.
- Mindezen tényezők együttesen mennyiségi értelemben kereslet-kínálati egyensúlyt teremtenek a piacon.
Az ártárgyalásokon a termelőknek és a feldolgozóknak is célja, hogy a megnövekedett termelési/gyártási költségeiket érvényesíteni tudják az árakban, ez pedig csak a tavalyi árak növelésével lehetséges. A fentiekben körülírt kereslet-kínálati viszonyok és a magyar meggyszektor alacsony szervezettsége miatt azonban az idei évben is nagy a valószínűsége annak, hogy sem a termelők, sem a feldolgozók nem lesznek képesek megfelelő szinten érvényesíteni érdekeiket, és ezzel a megnövekedett költségeiket elfogadtatni az értékesítési árakban. Mindez óriási pénzügyi-gazdasági nehézségek elé állíthatja az ágazat szereplőit, mely hosszú távon súlyos következményekkel járhat a hazai meggyszektorban.
A 2022-es magyar meggyszezon sem sikerült úgy, mint a termelők szerették volna
A tavalyi meggytermésben a vészes csapadékhiány okozott nagyon nagy károkat: a gyümölcsök egy részét nem lehetett lerázni a fáról, mert rásült, ráaszalódott a fára. A gyümölcsméretek mindenhol jelentősen csökkentek, ami nyilván terméshozamban is erősen visszaütött. Valószínűsíthető, hogy amennyiben tavaly normális csapadékviszonyok lettek volna április-június folyamán, akkor – a fán lévő gyümölcs-darabszám alapján – a betakarított termés 80 ezer tonna fölött lett volna, így azonban megállt 64 ezer tonnánál a betakarított termés. A legnagyobb vevő – mint minden évben – a belföldi konzervipar volt, az exportált meggy mennyisége (az aszály miatti nem elégséges minőség okán) tovább zuhant, de 7 ezer tonna körüli mennyiséggel a legfőbb külföldi piacunk Németország maradt.
A 2022. évi belföldi konzervipari és hűtőipari meggy termelői árak a 200-220 Ft/kg magasságában alakultak (gyárba beszállított áru átvételi ára). A német export meggy ára (értve alatta a Németországba kiszállított, előkészített és előhűtött meggy árát) a 280 Ft/kg körüli termelői árszinten mozgott. A lémeggy esetében a speciális fajták (Cigánymeggy, Oblacsinszka) termelői ára a nettó 90-130 Ft/kg között mozgott, míg más fajták léipari felvásárlása – korlátozott mennyiségben – jellemzően 70-90 Ft/kg nettó termelői árak mellett ment végbe.
