A szeletelt kenyér, a készételek és jégkrémek mindegyikében rengeteg, különböző mértékben feldolgozott alapanyag található. Ezek jellemzően emulgeálószerek, tartósítószerek és édesítőszerek képében jelennek meg: olyan összetevőkében, amelyeket az otthon főzött ételekbe nem tesz az ember - írta meg a BBC. Marion Nestle professzor, élelmiszer-politikai szakértő, a New York-i Egyetem táplálkozástudományi professzora szerint ezek az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek hozzák a legnagyobb nyereséget a vállalatoknak. Ugyanakkor ezek lehetnek a legnagyobb veszélyforrások is az emberiségre nézve, hiszen ahogy egyre többet értékesítenek ezekből, úgy nőtt meg ugrásszerűen a különböző egészségügyi problémák, a diabétesz és a rákos megbetegedések száma is.
Egyes szakértők szerint az egybeesés nem véletlen. Tim Spector, a King's College London betegségtrendekkel foglalkozó epidemiológusa szerint az elmúlt évtizedben megnőtt azoknak a bizonyítékoknak a száma, amelyek rámutatnak, hogy a feldolgozott élelmiszerek rosszat tesznek szervezetünknek. Ahogy a szakértő fogalmazott, ezek túlzott fogyasztása daganatos megbetegedéseket, demenciát, szívbetegséget és stroke-ot is okozhat.
Akkor mégse biztonságosak?
Ezek az élelmiszerek olyan összetevőket tartalmaznak, melyeket a szabályozók biztonságosnak tartanak, de a tanulmányok mást jeleznek. Januárban a Lancet nevű orvosi folyóiratban megjelent egy átfogó tanulmány az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban, amelyet 20 ezer brit felnőtt bevonásával készítettek. Ennek a fő megállapítása az volt, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségű fogyasztása összefüggésbe hozható a rákos megbetegedések kockázatával általánosságban véve, különösen pedig a petefészek- és agydaganat kialakulásának fokozott rizikójával. Májusban a WHO is óva intett a mesterséges édesítőszerek használatától lehetséges egészségi kockázatokra hivatkozva.
Annak bebizonyítása azonban, hogy bizonyos összetevők valóban bajt okozhatnak, meglehetősen nehéz, mivel számos más tényező is okozhatja ezeket a betegségeket, mint például a testmozgás hiánya, a dohányzás vagy a cukorban gazdag étrend. A halálozás és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának első vizsgálatai Franciaországban kezdődtek a Sorbonne Paris Nord Egyetemen, egy 174 ezer ember étkezési szokásait vizsgáló, folyamatban lévő tanulmány részeként. A még folyamatban levő kutatás részeredményei már megmutatják, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek valóban növelik a rákos megbetegedések kockázatát.
Mi a helyzet az emulgeálószerekkel? És az aszpartammal?
Az emulgeálószerek az élelmiszerek textúráját és megjelenését javító, eltarthatóságát növelő anyagok. Ezeket mostanáig az élelmiszeripar Szent Gráljaként kezelték, de a közelmúltban elkezdték ténylegesen is górcső alá venni őket. Ezek azok az anyagok, amelyek tényleg ott vannak mindenben: a csokoládétól kezdve a húsig. Mathilde Touvier, a Sorbonne kutatásának vezetője szerint az emulgeálószerek fogyasztása általánosságban növeli a rák kockázatát, kiemelten a mellrákét, de az szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is szerepet játszanak ezek az anyagok, melyeket az engedélyező testületek biztonságosnak tekintenek. A BBC cikke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Királyság engedélyező testületéből több tagnak is vannak élelmiszer-ipari kapcsolatai, a nagy élelmiszercégeknek pedig az eladás a célja, nem a kutatás.
Az ellentmondások az édesítőszerek terén is megvannak. Az aszpartámot biztonságosnak minősítette a brit hatóság is, miközben a WHO legfrissebb ajánlása mindenféle mesterséges édesítőszert ellenjavallt. A brit hatóság döntését alátámasztó kutatásoknak azonban mintegy 90%-át olyan nagy cégek finanszírozták, amelyek aszpartámot állítanak elő. Az élelmiszeriparnak tehát nem áll érdekében, hogy az ultrafeldolgozott alapanyagok nem kerüljenek be ételeinkbe: az azok káros voltát igazoló kutatások adhatják meg azokat a bizonyítékokat, amelyek ezt elkerülhetetlenné tehetik.
