Ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt, az Agrárminisztérium módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét. Így a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek a boltok polcain. A szigorítás értelmében az összetevőket a csomagoláson jól látható helyen kell majd feltüntetni. Ezeket a termékeket pedig elkülönítve, külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben. Az agrártárca közleménye kitért arra is, hogy az Európai Bizottság döntése alapján a házi tücsökkel már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg az Európai Unióban.
Habár az AM közlése szerint sem élelmiszer, sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani az unióban, ezért nem is támogatták az EU-döntést, a helyzet ennél jóval összetettebb - írja elemzésében a Pénzcentrum. A lap kiemeli, elég hamar találni olyan szakmai felmérést, amely szerint a bolygó egyre kritikusabb élelmezési gondjait (ide sorolva Európát és Magyarországot) részben a rovarfogyasztás jelentheti. Az Agrárközgazdasági Intézet például leszögezi, hogy szükség van a jelenlegi fenntarthatatlan élelmiszer-rendszerek átalakítására, erre pedig korábban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is felhívta már a figyelmet. Mint egy anyagukban írták,
a társadalom fejlődésével párhuzamosan nő az állati fehérjék iránti igény, a hústermelés fokozódó mértéke azonban jelentős környezeti többletterheléssel jár. Az ehető rovarfajok, mint a lisztkukac vagy a vándorsáska viszont a megtermelt fehérjéhez mérten más állatfajokkal összehasonlítva sokkal kisebb mértékű ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. Amellett, hogy a rovarok kevesebb ráfordítást igényelnek a tenyésztés során, sokkal hatékonyabban alakítják a takarmányt saját testtömegükké, mint más állatfajok. Ez annak tudható be, hogy nem szükséges külön energia a testhőmérsékletük megtartásához, mivel környezetük hőtartalmát veszik fel. Ráadásul takarmányként felhasználhatók olyan mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy éppen faipari melléktermékek, amelyeket ma sok esetben hulladékként tartunk számon
- olvasható a Nébih oldalán.
Antonovits Bence Dániel rovartenyésztési szakértő az Agrárszektornak beszélt arról, hogy a rovarok vízigénye szintén töredéke a hagyományos gazdasági állatokéhoz képest. Mint mondta, a takarmányozás teszi ki az állattenyésztési költségek 45-75%-át különböző termékek esetén, így javítása a környezetvédelmen túl elsődleges gazdasági szempont is.
A hagyományos hús "vágási kihozatala", azaz a testtömeg fogyasztható hányada is igen magas. Míg a gazdasági állatok átlagosan 50% körüli vágási kihozatallal bírnak, addig egy tücsök esetében az állat 80%, de saját tapasztalatom alapján akár 100%-a is fogyasztható, a lisztbogár vagy a fekete katonalégy lárvája pedig szintén teljes mértékben
- fogalmazott a szakember.
Az Agrárminisztérium friss közleményében arról is olvasni, hogy egy Nébih felmérés szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70%-uk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Azt le sem lehet tagadni, hogy egyelőre Magyarországon, de még Európában is kifejezetten szkeptikusak az ehető rovarokkal emberek, az ismertségük azonban egyre csak növekszik. Egy 2017-es, Magyarországon készült átfogó felmérésből kiderült például, hogy az entomofágia témája ismert idehaza, és a válaszadók 90,81%-a hallott már az ehető rovarokról, és 20,10%-a fogyasztott is már rovart, vagy rovar alapú élelmiszert, több mint felük pedig nyitott az ilyen élelmiszerekre. Míg 43,13% megkóstolná, 15,92% akár rendszeresen is fogyasztana ilyen ételt. Mindössze 40,95% nyilatkozott elutasítóan, 12,98% válaszolt úgy, hogy semmi nem venné rá a rovarok fogyasztására - szemben a Nébih vizsgálatából az AM közleményben kiemelt 70%-os elutasítottsággal. Az attitűdfelmérésből még az is kiderült, nagyobb a fogyasztási kedv akkor, ha nem felismerhető termékként találkoznak az emberek velük, de a rovar alapú fűszer is elfogadottnak mondható.
A rovarok nagy előnye egyébként, hogy koncentráltabban tartalmaznak fehérjét: nem ritka a 60%, de akár 70% feletti fehérjét tartalmazó faj sem, a fehérjetartalmuk pedig nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is kiváló. Aminosav garnitúrájuk, zsírsav-profiljuk és ásványianyag-tartalmuk egyaránt rendkívül jó, ami egyrészt esszenciális tápanyagforrást jelent a táplálékhiánytól szenvedő fejlődő országok lakosainak - olvasható a Pénzcentrum cikkében.